A pápák elleni merényletek közül a mai ember számára talán a II. János Pál pápa elleni 1981-es merénylet jut azonnal ezébe. A vatikáni Szent Péter téren Mehmet Ali Ağca többször rálőtt a Szentatyára, akit négy golyóval talált el. A pápa súlyos vérveszteséget szenvedett, de túlélte a merényletet. Ağcát rögtön elkapták, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. II. János Pál pápa később megbocsátott neki és kérte a híveitől is, hogy kövessék példáját ebben. A történelem során azonban voltak olyan pápák is, akik nem élték túl a támadást…
II. Szixtusz pápa
II. Szixtusz pápa meghaladta a korát, 257-től kezdődő pápasága alatt békét hozó pápának is nevezték, mert a megtért eretnekek befogadásával kibékítette a keleti egyházakat és a római papokat. Azonban a népszerűség sem védhette meg Valerianus császár keresztényellenes törvényeitől, melyek alapján 258-ban elfogták II. Szixtusz pápát és négy diakónusát, majd lefejezték őket.
VIII. János pápa
VIII. János pápát a római zsinat 872. december 14-én választotta pápának. Híresen határozott és szókimondó pápa volt, aki a történelem során először nevezte ki magát hadvezérré és a pápai seregek parancsnokává. Logikus lenne, hogy a sok politikai, hatalmi ármánykodás miatt valamelyik ellenfele ölte meg, ám állítólag, egyes írások szerint nem ez történt. A pápa saját rokona az egyházi kincseket akarta megszerezni, ezért rendszeresen adagolni kezdett egyfajta mérget az egyházfőnek, ám amikor rájött, hogy ezzel a módszerrel túl lassan tudja csak megölni, hirtelen felindulásból inkább kalapáccsal fejbe verte a pápát, aki belehalt a sérülésbe. A merénylő rögtön öngyilkosságot követett el tette után.
VI. István pápa
VI. István pápa (akire több írásban VII. István pápaként is utalnak) 896-tól egy évig volt pápa. Életének politikai gyilkosság vetett véget. Arról vált híressé, hogy összehívta a „hullazsinatként”, melynek során egyik elődjének, Formózusz pápának holttestét kiásatta és bíróság elé vitte politikai bűnökkel vádolva a halottat, akit végül el is ítéltek, levágták az áldást osztó ujjait, majd a Tevere folyóba dobták a maradványait. A népet felháborította ez a borzalmas és gyalázatos eljárás, főleg Formózusz pápa támogatói között, melynek az lett a vége, hogy börtönbe vetették VI. István pápát, megfosztották címétől és megfojtották.
XII. János pápa
XII. János pápa halála volt talán a legfurcsább. 955. december 16-tól 963. november 6-ig volt hatalmon. Pápaságát erkölcsi fertőként tartják számon, hatalomvágyáról és erkölcstelenségéről sokat beszéltek. A halál is ezek miatt érte utol fiatalon, alig 27 évesen. Az írások egyik verziója szerint egy féltékeny férj végzett vele, amikor rajtakapta az ágyban az asszonyával, ám a másik verzió sem jobb, csak a gyilkosságot hagyják ki belőle: ez alapján agyvérzést kapott házasságtörés közben.
VI. Benedek pápa
VI. Benedek pápa 972-ben lépett hatalomra, ám csak két évig lehetett pápa, mielőtt meggyilkolták. A legnagyobb támogatója, aki hatalomra juttatta, Nagy Ottó német-római császár volt, amit Rómában egyáltalán nem néztek jó szemmel. Ráadásul VI. Benedek megalázó módon bánt a római nemesekkel, miközben kiszolgálta a német főurakat, ami még jobban felbőszítette környezetét. Amikor Nagy Ottó meghalt, nem csoda, hogy szinte azonnal megfosztották VI. Benedeket is a pápai címtől, börtönbe vetették, majd két hónappal később, utódja, VII. Benedek pápa parancsára megfojtották a börtönben.