A Science cikke arra a világszerte tapasztalható megrökönyödésre reagált, hogy a koronavírus elleni vakcinákat megalapozó kutatások nem kaptak idén Nobel-díjat. A vezető tudományos lap a Nobel-díj történetét kutató szakértők és neves tudósok mellett megszólaltatta az elismerést odaítélő Svéd Akadémia főtitkárát is – írja a 444.
Karikó Katalin is a Nobel-esélyesek közé tartozott – Fotó: MTI/Cseke Csilla
Göran Hansson szerint a Karikóék által kifejlesztett technikára úgy kell tekinteni, mint jövendőbeli esélyesre. A főtitkár egyértelműen utalt arra, hogy nem az a kérdés, megérdemli-e a Nobel-díjat az mRNS-technológia, hanem hogy mikor és pontosan kinek és milyen felfedezésért ítélik oda.
A Science által megszólaltatott hozzáértők egyöntetűen azt mondták, hogy több idő kell. Februárig kellett leadni a jelöléseket az idei Nobelre, és akkor még korántsem volt egyértelmű, melyik vakcinának és melyik technológiának milyen hatása lesz. Rendszerint átlagosan 30 évvel az áttörés után kapnak Nobel-díjat a kutatók. Sőt az sem világos még, hogy személy szerint kik vehetik át a díjat, ugyanis több kutatócsoport egymásra épülő munkájáról van szó az mRNS-technológia esetében.
