Nincs olyan, hogy túl korán kezdjük a meseolvasást a gyerekeknek, és olyan sokáig kell húzni az esti mesélést, amíg csak igényli és hagyja a gyerek, hogy lefekvés előtt odaüljön az ágya szélére felolvasni egy mesét.
„A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket”
Az esti mese kincset ér, mert:
- stresszcsökkentő hatása van;
- segít a napi feszültséget levezetni;
- fejleszti a memóriát;
- fejleszti a nyelvi képességeket;
- segít feldolgozni a gyerek frusztrációit és félelmeit;
- erősíti a kötődést a szülőkkel;
- érzelmi biztonságot nyújt.
Ennyi jó hatás mellett érthetetlenek az olyan kutatási eredmények, melyek szerint a szülők alig negyede olvas mesét minden este a hét év alatti gyerekének, a családok alig 21 százalékánál van rendszeres esti mesélés. Sőt, ami még meglepőbb: a gyerekek 4 százalékának egyáltalán nincs is könyve, amit olvashatna. Pedig a mai szülők generációja úgy nőtt fel, hogy az esti mese az életük része volt gyerekként, a felmérések szerint 91 százalékuknak meséltek esténként a szüleik.
Az esti mese erősíti a kötődést is (Kép: Getty Images)
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus mondta el egy interjú során a véleményét az esti mesékről, amit minden szülőnek érdemes lenne megfontolni és szívügyévé tenni a mesélést: „A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul. A mese a feldolgozás fontos eszköze, a gyermek a világról való tudását is a saját belső képeibe öltözteti. A kisgyerek ezeket a belső képeket vetíti ki aztán a világba, a játékaiba is. A gyermek utazik a cselekményben, belekerül abba, elsodorja őt. Megfigyelhetjük, ahogy mesélés közben nézi a mesélőt, később azonban már látszik a szemén, hogy nem fókuszál, elbambul, mert a belső mozira figyel. A vizsgálatok szerint kamaszkorig nyúlóan lenyomatot hagy benne a mese.”
Három könyv esti mesékhez
Marék Veronika: Kéményseprő Kelemen
Marék Veronika legelső meséje volt a Kéményseprő Kelemen, melyet a népszerű írónő 20 évesen írt, most először jelent meg nyomtatásban. Gyönyörű, lírai történet, melyet olvasva egy pillanat alatt a hatvanas évek Budapestjén találjuk magunkat, a gyerekek pedig tűkön ülve várják, hogy a Kéményseprő és a szerelme végül megtalálják egymást, közben pedig észrevétlenül tanulnak a felelősségvállalásról és a hétköznapi hősiességről. A rövid mesét nem lehet elégszer újraolvasni, minden alkalommal újabb rétegei tárulnak fel. A történet az óvodásokat, iskolásokat és a felnőtteket egyaránt megszólítja, nosztalgikus élmény az egész családnak.
Marék Veronika könyve remek esti mese (Kép: Pagony)
Marék Veronika egy interjú során beszélt a Kéményseprő Kelemen mese születéséről: „Ezt a mesét az ihlette, hogy akkoriban sok felnőtteknek szóló mesét olvastam. Még nem tudtam biztosan, hogy gyerekkönyv-szerző leszek-e, vagy valami más. (…) A kéményseprő számomra hős, aki meg akarja menteni a város lakóit a szörnyű vihartól. A sapkáját viszont, amit ledobott, senki nem szedi fel a sárból. A kék ruhás lány az egyetlen, aki érzi: méltatlan dolog kint hagyni az esőben. Ahogy Kelemen felelősséget vállal az emberekkel, a lány is felelősséget vállal az ismeretlen megmentővel.”
A könyvben Szegedi Katalin fantasztikus illusztrációi repítenek vissza az időben, melyekről az illusztrátor így mesélt egy interjúban: „Én találtam ki, hogy a hatvanas évekbe menjünk vissza, elsősorban azért, mert ekkortájt írhatta Veronika ezt a szép és kedves mesét, és ezzel szerettem volna megidézni a fiatalkorát. A hatvanas években születtem, így kifejezetten szórakoztató volt visszaemlékezni azokra a korabeli reklámokra, amelyekre halványan emlékszem a gyerekkoromból. Meg egyébként is szeretem azt a korszakot, tetszenek az akkori viseletek, viccesek a toronymagasra tupírozott frizurák, a főszereplő lánynak is ilyet festettem.”
Zalka Csenge Virág: Törpeszarvas és a déli álom
Zalka Csenge Virág: Törpeszarvas és a déli álom című mesekönyve egyrészt tökéletes, érzékenyítő esti mese, másrészt még segíthetünk is vele, ugyanis megvásárlásával a Világszép Alapítvány küldetését támogathatjuk. Az alapítvány gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek boldogulását segíti. A mesekönyvet a 6-99 éves korosztálynak ajánlják, főleg olyan gyerekeknek, akik szeretik a határaikat feszegetni. Pont, mint a Világszép gyerekek és pont, mint az összes gyerek. A szerző hivatásos mesemondóként gyűjti a mítoszokat, legendákat és népmeséket a világ minden tájáról, majd ezeket mesedoktori szaktudásával adja tovább. A különleges mesék olvasói és hallgatói garantáltan végig járhatnak minden érzelmet a megrökönyödéstől a megértésen át a meghatottságig, és sokáig velük is maradnak ezek a különleges érzések.
Zalka Csenge Virág egyedi stílusával kapcsolja össze a 21. század gyerekeit az évszázados bölcsességeket közvetítő népmesék világával. Ebben a könyvében a furfangosok, azaz a tricksterek állnak a középpontban. A trickster az az eszes kis mesehős, aki örökké bajba keveredik, de mindig kidumálja magát, aki egyszerre lusta, kíváncsi, önző és kedves. Az, akit megismerni sokkal izgalmasabb, mint elsőre megítélni. Ilyen a ravasz róka, Nyúl koma, de a szakirodalom még Mátyás királyt is idesorolja. És hogy miért épp a tricksterek kerültek a középpontba? Mert a Világszép Alapítvány önkéntes mesemondói nagyon szeretik ezeket a történeteket mesélni a gyermekotthonok lakóinak.
Törpeszarva és a déli álom (Kép: Világszép Alapítvány)
Balsai Mónika színésznő írt a mesekönyvről szívhez szóló szavakat, miután elolvasta: „Ebben a mesekönyvben minden benne van amit szeretek! Furfangok, kópéságok, eszes megoldások, nagy fordulatok, állatok, emberek, tündérek és ráadásul a világ minden tájáról! Csordultig tele van szeretettel, kiváncsisággal és elfogadással. Egy világot ölelhetünk át benne és egy világ ölel meg minket a könyvön keresztül. Olyan mesék ezek amik a világot szépnek tudják mutatni még akkor is ha sokszor nehéz az élet, keményebb a sors. Egyszerűen Világszép!”
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza
Nemcsak iskolásoknak, hanem az ovis korosztálynak is meleg szívvel ajánljuk esti mesének Czigány Zoltán Csoda és Kósza könyveit (szerencsére több is van belőlük), mert a kicsiket is remekül szórakoztatják a csodalovak vidám kalandjai. A két csodalóról szóló történetek szürreálisak, a valósághoz kevés közük van, hiszen melyik ló menne a Marsra Mars csokit enni, vagy akarna festő lenni. A mesék varázsa abban is rejlik, hogy a szülőknek is jó móka felolvasni Csoda és Kósza történeteiből, az író különleges humorának köszönhetően családi szórakozás válik a mesélésből. A gyerekek pedig alig várják a nyihogást a mesék végén, amit természetesen nekik kell teljes hangerőn előadni.
Az író, Czigány Zoltán nyilatkozott a mesék különleges hangvételéről még 2008-ban: „Ezek annak idején házi mesék voltak, amiket kezdetben a lányomnak, Zsófinak meséltem. (…) Úgy gondolom, kellenek a cinikus, néha abszurd, nevettető, szórakoztató mesék is a gyerekeknek. Kell, hogy legyen valami ciki, valami életszerű is a történetben. Úgy éreztük, kevés az ilyen könyv, mert a meseírók mesét írnak. Én nem vagyok meseíró, csak egy apuka, aki mesél – talán ezért is lettek mások Csoda és Kósza kalandjai. Itt kell megjegyeznem a szóban forgó két lóról, hogy ők lényegében két jellemző figura. Kószáló egy kicsit szeleburdi, aki mindenféle rosszat elkövet, amit vagy jóvá tesz vagy nem, mindenesetre legtöbbször Csodaló segítségére szorul, aki kimenti a bajból. Voltaképpen két gyerekalakról van szó, akár egy testvérpárról.”
