Karácsonyi népszokások kvíz

A karácsonyhoz számos népi hagyomány kapcsolódik a világ minden táján, így Magyarországon is. Mennyire vagy tisztában ezekkel? A tesztből kiderül.

Mennyire ismered a karácsonyi népszokásokat?

Indítás

1. Melyik munkát NEM végezték december 24-én?

Istálló takarítása.

Mezei munka.

Sepregetés, takarítás a házban és az udvaron.

Sütés-főzés.

2. Mit takar az aprószentek-hordás?

Kisgyerekek házról házra jártak, ahol szentek képeit értékesítették ételért vagy pénzért cserébe.

Az aprószentek-hordás alkalmával a falu népe a helyi templom védőszentjének szobrával járta körbe a település határait.

A pap körbejárt a falun, és hirdette Jézus születését.

A pásztorok vesszőcsomókkal járták a házakat, ahol köszöntőt mondtak. A gazdasszony a csomóból kihúzott egy szálat, azzal megveregette a pásztort, majd megajándékozta.

3. Mi kerülhetett a karácsonyi asztalra?

A karácsonyi asztalra került a díszes karácsonyfa, melynek tövébe ajándékokat helyeztek.

A karácsonyi asztalra (vagy alá) széna, szalma, gabonafélék és különböző munkaeszközök, szerszámok is kerültek.

A karácsonyi asztalra kizárólag ételeket helyeztek, semmi más nem kerülhetett rá.

Az asztalra nem tettek semmit, mert a hiedelem szerint üresen kellett hagyni.

4. Mi az a paradicsomjáték?

A paradicsomjáték egyfajta adományozás: úgy tartották, hogy aki ezen a napon sokat adakozik, az biztosan a paradicsomba kerül.

Aszalt vagy szárított paradicsomból készült játék, melyet gyerekek kaptak karácsonyi ajándékként.

Többszereplős dramatikus játék, melyet Ádám és Éva napján rendeztek meg, és a bűnbeesés történetét dolgozta fel.

Az abban az évben befőzött paradicsomlevet karácsonykor vitték le a pincébe.

5. Milyen szokást jelöl az ostyahordás?

Ilyenkor a falu szegényeinek, koldusoknak vittek kenyeret a tehetősebb családok.

A tanító karácsony előtt az iskolás gyermekekkel ostyát küldött haza a család számára, melyért cserébe lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát kapott.

A római katolikusok kenyeret vittek a paphoz, aki megszentelte azt.

A gyerekek ostyával házaltak, énekeltek, cserébe mindenhol süteménnyel kínálták őket.

6. Melyik elnevezés NEM december 24-ét jelöli?

Szent Miklós napja

Karácsony böjtje

Ádám és Éva napja

Karácsony szombatja

7. A karácsonyi mosdóvízbe szokás volt bizonyos dolgokat tenni, hogy a következő évben szerencsések legyenek. Melyek voltak ezek?

Zöldfűszerek, például petrezselyem.

Nem tettek semmit bele, nem létezett ilyen szokás sehol.

Faágak és dió.

Ezüstpénz és piros alma.

8. Milyen szokás volt a karácsonyi kecskealakoskodás?

Bár a kecskealakoskodás elsősorban farsangi szokás volt, helyenként karácsonykor is tartották: ilyenkor a résztvevők házról házra jártak és karácsonyi dalokat énekeltek.

A karácsonyi menü részeként kecskehúst főztek.

Az állatokat – többek közt a kecskéket is – megszentelték a karácsony előtti napokban.

Karácsony előtt kecskeszőr segítségével szerelmi varázslást hajtottak végre a lányok.

9. Mi az a karácsonyi morzsa?

A karácsonyi ételből szegények részére félretett maradék.

Eredeti értelemben a karácsony este fogyasztott ételek hulladéka, melyet megőriztek, mert a hiedelem szerint gyógyító hatása volt.

A karácsonyi morzsa fogyasztása december 26-hoz köthető, ekkor böjtöltek, mert előző nap mértéktelenül sokat fogyasztottak.

A december 6-án kapott ajándékok maradékát, ha kitartott karácsonyig, karácsonyi morzsának nevezték.

10. Mely állítás NEM igaz a karácsonyi ajándékkal kapcsolatban?

A középkor első időszakában a karácsony és újév egy időre esett, ekkor ajándékozták meg a feljebbvalók alárendeltjeiket: a pápa a bíborosokat, feudális urak alattvalóikat, apátok a szerzeteseket, a magyar király pedig udvari népét.

Az ajándékot hozó személye nem egységes, az erdélyi magyarok körében az angyal a legelterjedtebb.

Általánosan (nemzetközi szinten) elterjedt gyermekhiedelem volt, hogy az ajándék adója földöntúli lény.

Volt olyan település, ahol a falu törvényeiben elő volt írva a kötelező karácsonyi ajándékozás a rokonság részére.

11. Mely naphoz köthető a háromlábú szék?

Szent Miklós napja

Borbála napja

Luca-nap

András-nap

12. Mihez hasonlítja Jézust a népdal? (A kis Jézus …, boldogságos Szűz az anyja)

Kisbárányka

Aranyalma

Kismadárka

Egy nagy gyertya

13. Mit jelent a szólás: „már sok karácsonyi szilvát evett”?

Idős

Torkos

Gazdag

Fáradt

14. Melyik ország területén született Szent Miklós?

Magyarország

Törökország

Olaszország

Finnország

1 / 14  kérdés

Kiértékelés

A kvízt az ELTE Néprajzi Intézetének hallgatói állították össze. Ha kíváncsi vagy a helyes megoldásokra és azok rövid néprajzi magyarázatára, akkor kattints az ELTE Néprajz blogra!

Fotók: Fortepan