Nurdle

Nurdle: ez nem túl szép és meglehetősen ritkán használt angol kifejezés több mindent is jelenthet: így nevezik a műanyaggyártásban használt borsó nagyságú, henger alakú mikroműanyagokat, a krikettben pedig azt, amikor valaki apró lövésekkel finoman belökdösi a labdát a pálya üres területeire (vagy valami hasonló – sajnos ehhez a szép posztkolonialista sportághoz egyáltalán nem konyítunk, de mondjuk a műanyaggyártáshoz se). A szónak ugyanakkor van még egy harmadik jelentése is, amelynek megértése hál’ istennek nem igényel sem ipari, sem sporttudományi jártasságot:

fogkrémnudli

Vagyis az a jellegzetes és többé-kevésbé szabályos alakot öltő fogkrémpaca, amit gondosan fogkefe sörtéire nyomunk, mielőtt hozzálátnánk az alapos szájhigiéniai eljáráshoz (mármint egy ideális világban, hisz mindannyian ismerünk olyanokat, akik képtelenek szép, dizájnos fogkrémcsíkot húzni, vagy akár olyanokat is, akik egyenesen a szájukba nyomják a gélt, mit sem törődve a tökéletes nurdle-élménnyel). Amúgy erről van szó; valószínűleg mindenkinek ismerős, ha máshonnan nem is, hát a fogkrémes dobozokról, illetve tubusokról biztosan. 

A nurdle (forrás: Wikipedia)

A nurdle rejtélyes jelenség: a szó eredete a homályba vész, és azt sem tudjuk, hogy melyik dobozon és mikor bukkant fel először a stilizált fogkrémsziluett. Magát a kifejezést – akkoriban még nerdle-nek írva – először az Amerikai Fogorvosok Egyesülete dobta be a köztudatba egy fogápolást népszerűsítő kampány során a kilencvenes években, dizájnelemként, illetve marketingcélokra viszont már sokkal korábban elkezdték használni: nagyjából a hetvenes évektől, amikor a tengerentúlon, illetve Európa szerencsésebbik felén megjelentek a színes fogkrémek. Ahogy a beachpackagingdesign blog írja: a csomagoláson szereplő nurdle a termék egyediségét, különlegességét volt hivatott hangsúlyozni.

Az évek-évtizedek aztán viszonylagos nyugalomban teltek a fogkrémpiacon, míg  2010-ben ki nem tört a nagy nurdle-háború, melynek keretében a két legnagyobb fogkrémgyártó, a Colgate-Palmolive Co és GlaxoSmithKline Plc (Aquafresh) perelte be egymást jogtalan nurdle-használat miatt. Először a több bejegyzett nurdle-védjeggyel is rendelkező Colgate kért bírósági végzést, amely lehetővé tenné számára, hogy olyan fogkrém-csomagolást használjon, amelyen a szájüregvédelm, a friss leheletet és a fehérebb fogak ígéretét egyaránt sugalló Triple Action felirat olvasható egy kék, fehér és zöld fogkrémkukacon.

Fogkrémkukac-trikolórok a Colgate és az Aquafresh dobozain (forrás: beachpackagingdesign)

Majd Glaxo – amely a hasonló Triple Protection szlogennel, illetve már az 1987 óta egy háromszínű fogkrémcsíkkal  varázsolta vevőcsalogatóbbá az Aquafresh fogkrémeket, és egyébként is rengeteg pénzt költött már arra, hogy a fogkrémkukacot egyértelműen az ő brandjéhez kössék a vásárlók –  még ugyanazon a héten (sőt, más források szerint: alig pár órával később) ellenpert indított, és azzal vádolta meg a Colgate-et, hogy „azonnali és helyrehozhatatlan károkat okoz Glaxónak, és összezavarja a fogyasztókat”. A per végül egy évvel később, közös megegyezéssel zárult, melynek részleteit a felek nem tárták a nyilvánosság elé.

Kapcsolódó cikkeink:

• Vérből, vízből és csokiból is lehet hanglemezt csinálni, csak nincs semmi értelme
• Milliókat érnek az emberi ürülékkel töltött konzervdobozok
• Halálos sebet kapott a jó ízlés, amikor a rózsaszín műanyag flamingók meghódították az Egyesült Államokat