A világ öregebb cserepes növényének Guinness rekordját egy Encephalartos altensteinii, vagyis egy kelet-foki óriás cikász tartja, mely a londoni Kew-ban található Királyi Botanikus Kert lakója, immár 247 éve.
A növényt a kert egyik első „növényvadásza”, Francis Masson gyűjtötte be a faj származási országában, Dél-Afrikában, még 1775-ben. A cikász hajón jutott el Angliába: a több hónapig tartó utat a fedélzetre rögzítve tette meg, hogy ott elegendő csapadék és napfény érje.
A növényt 1948-ban helyezték el a botanikus kert Pálmaházában, ahol azóta is él. Lassan növő fajtáról van szó, évente csupán 2,5 centimétert gyarapszik, azonban időnként így is nagyobb cserépbe kell ültetni. Legutóbb 2009-ben volt erre szükség.
A közel két és fél évszázad alatt a cikász csupán egyetlen alkalommal növesztett tobozt, azt is még 1819-ben.
A kert vezető botanikusa, Will Spoelstra a Guinness-rekorder cikásszal (Fotó: Dominic Lipinski/PA Images via Getty Images)
Az aggastyánról egy szakemberekből álló csapat gondoskodik nap mint nap. A Pálmaház déli végében él, mely a létesítmény egyik legnaposabb pontja, így kellő mennyiségű napfényhez jut. A legnagyobb kihívást a növény öntözése jelenti, hiszen évszakonként eltérő mennyiségű vízre van szüksége. A nyári hónapokban több, az év más időszakaiban kevesebb vizet kap. Mivel küllemében nem sokat változik és csak ritkán növeszt új leveleket, ez megnehezíti annak megfigyelését, hogy pontosan mennyi nedvességre is van szüksége.
„Nagyon büszke vagyok arra, hogy vigyázhatok erre a növényre. Szerintem a Pálmaház és általában Kew hihetetlen történetének szimbóluma. Még mindig lenyűgöz, hogy mennyi ideje van itt, és mennyit változott ezalatt a világ. Remélhetőleg még sokáig fog élni, mivel nem akarom, hogy úgy ismerjenek, mint a Pálmaház vezetője, aki megölte a világ legöregebb cserepes növényét” – nyilatkozta a kew.org-nak Will Spoelstra, a Pálmaház vezetője.
Az Encephalartos altensteinii a kihalással fenyegetett fajok vörös listáján a VU, vagyis a Sérülékeny kategóriában szerepel. Őshonos élőhelyén ugyan még meglehetősen gyakori, azonban kereskedelmét szigorú szabályozás korlátozza, éppen a vadon élő populációk védelme érdekében.