Budapesten tovább fogyott, azaz 2021-ismét csökkent a lakosok száma, a megyeszékhelyek többsége is kevesebb lakónak adott helyet, miközben a nagyvárosok környékén lévő települések létszáma növekedni tudott – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből.
Fotó: Pixabay
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint folytatódott a korábbi trend. 2021-ben is sokan választották a nagyobb városokat, így Budapest helyett a környékbeli településeket, ennek a folyamatnak lendületet adott 2020-ban az úgynevezett karanténhatás. Azaz sokan a városi lakásukból kerttel, udvarral rendelkező házba költöztek, amelyek kínálata az agglomerációs körzetekben tavaly szélesebb és megfizethetőbb volt. A különböző települések lakosságváltozása nemcsak a költözéseknek köszönhető, hanem a természetes demográfiai események is befolyásolják. Ezek közé tartoznak például a születések és halálozások is.
Hozzátette:
Budapest állandó lakossága a hivatalos adatok szerint 2021-ben 18 ezer fővel 1,64 millióra csökkent. Jelentősen, 1800-2800 fővel csökkent ezzel párhuzamosan Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc népessége is.
Érd és Rajka a toplista élén
Ezzel szemben a legnagyobb növekedést lakosság szempontjából Érd könyvelhette el: a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa, 1445 fővel – 2,1 százalékkal – közel 72 ezerre nőtt. A népszerűség egyértelműen látszik a helyi ingatlanpiacon, hiszen Érden eladásra kínált új és használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterára idén februárban 717 ezer forint volt, ez pedig kiugró, 35 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest.
A lakosságszám alapján 2021-ben az egy évvel korábban még első helyen álló, Rajka érte el a második legjelentősebb növekedést. Az osztrák határ mellett lévő településen 567 fővel nőtt a lakosok száma, így már közel 6700 lakos van oda bejelentve.
Érd és Rajka után a toplistán újabb budapesti agglomerációs települések következnek. Gyömrő, Nagytarcsa, Veresegyház, Délegyháza, Fót, Göd lakossága 363-394 fővel – 2-7 százalékkal – gyarapodott egy év alatt. Ennek eredményeként a településekre jellemző átlagos négyzetméterár 15-40 százalékkal 625-749 ezer forintra nőtt.
A fővároson kívüli piacot nézve többek között a Debrecen közelében lévő Mikepércs és Hajdúsámson, a győri agglomerációba tartozó Győrújbarát, Győrzámoly, a Pécs-közeli Kozármisleny, a kecskeméti vonzáskörzetben lévő Ballószög lakossága is jelentősebben nőtt, így az ottani négyzetméterárak is emelkedtek.
Mi várható?
Balogh László az idei évről azt mondta, az év eleji mozgások alapján várhatóan folytatódhat a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő települések lakáspiacának erősödése. A háborús helyzet miatt bekövetkező gazdasági és pénzügyi változások azonban jelentősen átalakíthatják a nagyvárosok lakáspiaci kilátásait. A változások egyik lehetséges kimenetele lehet a befektetők részéről indított lakáseladási hullám, ami az árak jelentős korrekcióját vagy csökkenését eredményezheti. A saját célra vásárlók számára az állami és jegybanki támogatott hitelek, illetve a CSOK és falusi CSOK szerepe pedig jelentősen felértékelődhet.
