2018-ban ömlöttek a közösségi médiában a szavazásokról, szavazófülkékben készült fotók. Vajna Tímea például egy fotóval illusztrálva explicit iránymutatást adott arra vonatkozóan, hogy kire fogja behúzni az ikszet. De vajon szabályos megosztani a közösségi médiában, hogy ki mellett tesszük le a voksunkat? Szelfizhetünk a szavazófülkében, lefotózhatjuk a kitöltött szavazópapírunkat, és feltölthetjük a képeket az Instára vagy a Facebookra? Összeszedtünk pár fontos kérdést, amelyekre jó ha tudod a pontos, aktuális választ, mielőtt elmész szavazni.
1.) Fotóznék és posztolnám is a képet, szabad?
A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezéséről és közzétételéről. A bíróság akkor kimondta: a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogy miként szavaztak. A szavazólap célja az, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik – közölte akkor a Kúria, és azt is leírták a közleményükben, hogy a jogszabály nem tiltja, hogy a választók a szavazófülkében fotót (szelfit) készítsenek magukról. Arról, hogy jelenleg milyen szabályok érvényesek a szavazólap lefotózásával és feltöltésével kapcsolatban, a Nemzeti Választóirodát kérdeztük. Az alábbi választ kaptuk e-mailben:
„A szavazás titkos, a titkosságot a képfelvételek készítésekor sem lehet mellőzni, ugyanakkor a saját szavazólapjáról és saját képmásáról mindenki maga dönt, tehát saját szavazólapunkat – más érzékeny adat vagy mások arcmásának (jogosulatlan) közlése nélkül – lefotózhatjuk” – írták.
Mivel a közösségi médiára való feltöltéssel kapcsolatban nem kaptunk pontos választ, hiába szerepelt ez is a kérdésünkben, ezért visszakérdeztünk az irodánál e-mailben. Választ nem kaptunk, hát megemeltük a telefont, feltettük a kérdést, és azt a választ kaptuk érdeklődésünkre, hogy:
a választási eljárásról szóló törvény értelmében a kitöltött szavazólapot lefotózhatjuk és fel is tölthetjük a közösségi média felületeire.
2.) Mi történik, ha a szavazás előtti napon vagy aznap pozitív lesz a koronavírustesztem?
Ők igényelhetik a mozgóurnát, a Nemzeti Választóiroda azt írta, hogy a szavazás napján 12.00-ig van lehetőség igényelni, ügyfékapus azonosítással, interneten keresztül.
Mozgóurna iránti kérelmet természetesen nemcsak a koronavírusos betegek, hanem a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár is benyújthat. Aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon”, azaz személyesen nem szavazhat. A mozgóurna igénylésre vonatkozó határidők itt érhetőek el.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
3.) Mettől meddig lehet szavazni?
Szavazni április 3-án 6 órától 19 óráig lehet. Ha még 19 órakor sorban állsz, akkor még szavazhatsz, viszont 19 óra után már nem lehet beállni a sorba.
4.) Kire lehet szavazni?
- A szavazólapon szereplő egyéni választókerületi képviselőjelöltre.
- Az országos párt- vagy nemzetiségi listára.
- Az országos népszavazáson az „igen” vagy „nem” lehetőségek közül választva lehet.
5.) Kik szavazhatnak?
Minden 18. évet betöltött, vagy annak betöltése előtt házasságot kötött magyar állampolgár. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága/ hiánya miatt a bíróság a választójogból kizárt.
6.) Hol szavazhatok?
Elsődlegesen a lakcím szerinti szavazókörben szavazhatunk, de az egyes választástípusokhoz kapcsolódóan különböző lehetőségek vannak, ha másik szavazókörben szeretnénk szavazni, illetve amennyiben fogyatékossággal élünk vagy mozgásában korlátozottak vagyunk. Erről bővebben itt tudsz informálódni.
Elsődlegesen a lakcím szerinti szavazókörben szavazhatunk (Fotó: MTI)
7.) Mit vigyek magammal a szavazásra?
Régi, urbánus legenda, hogy a szavazásra érdemes saját tollat vinni, nehogy eltűnős tintájú tollal töltessék ki a szavazólapodat. Ennek valóságalapját nem kutattuk fel, így sem cáfolni, sem igazolni nem tudjuk, ugyanakkor a higiénia, pontosabban a koronavírus miatt is érdemes saját tollal érkezni. Ám ennél is fontosabb, hogy legyenek nálunk a személyes okmányaink, amelyekkel igazolni tudjuk a személyazonosságunkat (ez lehet érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély), a lakcímet és a személyi azonosítót (lakcímkártya).
Lényeges változás idén, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat is elfogadják a szavazatszámláló bizottságok.
Érvényes a személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje 2020. március 11-i vagy azt követő időpont, és érvénytelen, ha az okmány érvényességi ideje ez előtt járt le.
A választópolgárok akár a választás hétvégéjén is pótolhatják a szavazáshoz szükséges, de érvényét vesztett, elveszett, sérült okirataikat: a kormányablakok és okmányirodák rendkívüli nyitvatartással biztosítják szombaton és vasárnap az okmányok pótlásának ügyintézését. Ha valakinek semmilyen személyazonosításra alkalmas okmánya sincs, akkor ideiglenes személyi igazolványt kap, amellyel részt vehet a szavazáson.
8.) Megváltozott a nevem, a régi szerepel még a személyimben
A választáson történő részvételhez szükséges, hogy a személyi okmányokon a központi névjegyzékben szereplő adatok szerepeljenek, ezért ha hivatalosan nevet változtattál, de még nem cserélted le az okmányokat, a szavazás előtt mindenképp pótold.
9.) Jaj, elrontottam, most mi lesz?
Ha a szavazólap urnába dobása előtt jelezzük, hogy a szavazólap kitöltését elrontottuk, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki.
10.) Mitől lesz érvénytelen egy szavazat?
Amennyiben egy szavazólapon több jelöltet vagy listát jelölünk meg, esetleg a népszavazási kérdések melletti mindkét körbe egymást metsző vonalakat tesz, a szavazatod érvénytelen lesz. Természetesen az egyik szavazólap nem befolyásolja a másik szavazólap érvényességét.
