La bella Simonetta, vagyis a szép Simonetta – így emlegették 15. századi Itália egyik leghíresebb szépségét, Simonetta Vespuccit, akinek ha a neve nem is feltétlenül, az arca minden bizonnyal ismerős lesz neked is.
Simonetta 1453-ban, Genovában vagy annak környékén született. Édesapja Gaspare Cattaneo della Volta nemesember volt. 16 éves korában feleségül ment Marco Vespuccihoz, a híres felfedező, Amerigo Vespucci unokatestvéréhez. Az esküvőt Firenzében tartották és a házaspár ott is telepedett le. Simonetta gyorsan népszerűvé vált a firenzei udvarban, és felkeltette a Medici-testvérek, Lorenzo és Giuliano érdeklődését is, de felfigyeltek rá a helyi művészvilág tajai is. 1475-ben lovagi tornt tartottak a Piazza Santa Croce-n melyen, Giuliano Medici egy olyan, Sandro Boticelli által festett transzparenssel indult, amin Simonetta a sisakos Pallas Athénét ábrázoló képe díszített. Giuliano megnyerte a tornát, Simonettát megválasztották az esemény szépségkirálynőjének.
Alig egy évvel később azonban a gyönyörű, 22 éves fiatalasszony súlyos beteg lett és az április 26-ról 27-re virradó éjjel meghalt. Egyes források úgy tartják, tuberkolózisban szenvedett, de elképzelhető az is, hogy daganatos betegség okozta a halálát. Holttesttét nyitott koporsóban vitték keresztül a városon, hogy mindenki megcsodálhassa, az ezt követő időszakban pedig Firenzében pedig posztumusz kultusza alakult ki.
Már életében és halála után is megihlette a költőket, zeneszerzőket, legfőképpen pedig a festőművészeket. Sandro Boticelli több festményén is szerepel: valószínűleg ő látható A fiatal nő portréja című alkotáson, de róla mintázhatta a három grácia egyikét A tavasz című művén, illetve a Vénusz születése főalakját is, melyet Simonetta halála után közel 10 évvel fejezett be.
Több művészettörténész is úgy véli, hogy Boticelli szerelmes volt Simonettába. Ezért is rendelkezett úgy, hogy halála után az Ognissanti templomban, vagyis a Vespucci család plébániatemplomában helyezzék örök nyugalomra, ugyanott, ahol Simonetta is örök álmát alussza.