Balhés utasok, toxikus levegő – Nem a zuhanás jelenti a veszélyt, ha repülőre szállsz

Statisztikák szerint a repülés a legbiztonságosabb közlekedési mód: 1 milliárd utaskilométerre 0,05 haláleset jut; ez 60-szor kevesebb, mint személyautó esetében, és ezredrésze a gyalogos baleseti halálozások arányának. A polgári repülésnek évente átlagosan kevesebb, mint ezer áldozata van. A 14 vagy annál több utas szállítására képes repülőgéptípusok kereskedelmi utas- és áruszállító járatainak eseményeit listázó Aviation Safety Network (ASN) szerint 2022-ben 12 halálos kimenetelű balesetben 225 ember veszítette életét, ami még mindig nem nagy arány, de jelentős emelkedés az előző év 11 halálos kimenetelű balesetéhez és a 123 halálos áldozat számához képest. Fontos azonban számításba venni, hogy 2021-ben a járatoknak csak a töredéke közlekedett.

Ha a légi közlekedés biztonságáról esik szó, csak keveseknek jut eszébe, hogy a repülőgép fedélzetén is számos veszély leselkedik az emberre – és most nem a megfelelő biztonsági intézkedések óta felszámolt terrortámadásokra, a pokolgépes fenyegetésekre gondolunk, vagy netán a különféle időkapukra, amelyeken átrepülve visszamegyünk a múltba, és felzabálnak a Langorierek… Összeszedtük a repülés sokszor figyelmen kívül hagyott kockázatait.

Toxikus levegő

Szinte az összes vírusos film alapja, hogy a köhögő utas jól szétköpködi a halálos vírusait a fedélzeten, a rejtélyes kór – kihagyva a lappangási időt – már a levegőben elkezdi szedni az áldozatait. Ha nem is ennyire drámaian, de a dologban van némi igazság, ráadásul nem csak a levegőben keringő kórokozók jelenteknek problémát. Ahhoz, hogy a személyzet és az utasok kényelmesen repülhessenek nagy magasságban, meleg, sűrített levegőre van szükség. A legtöbb modern repülőgépen ezt a repülőgép sugárhajtóművéből származó üresjárati fúvóka nevű eljárás biztosítja, amelyet aztán összekevernek a kabinban keringtetett levegővel. Jelenleg a Boeing 787 az egyetlen olyan repülőgépmodell, amelyik nem ereszti ki a levegőt a hajtóművekből. A légtelenítő rendszer kialakításának köszönhetően a gázok és a vegyszerek gyakran észrevétlenül jutnak be a szellőzőrendszeren keresztül a repülőgép utasterébe. Ha jelentős mennyiségű vegyi anyag szabadul fel a tömítéseken keresztül, az egy úgynevezett „füsteseményt” okoz. Ennek persze vannak jelei, ilyen a benzinszerű vagy dohos szag a kabin levegőjében, a kékes, párás köd. Szintén intő jel, ha hirtelen sokan köhögni kezdenek, megered az orruk vére, migrénes fejfájás kezdi gyötörni az utasokat, izomfájdalmat, gyomor-bélrendszeri tüneteket, hirtelen vérnyomás-növekedést, vagy olyan neurológiai tüneteket tapasztalnak, mint a remegés, a pánikroham, szorongás, zavartság. A tünetek a leszállást követően is fennállhatnak, érdemes ilyenkor orvoshoz fordulni.

Jelenet az Érkezés a sötétségbe című sorozatból (Fotó: Netflix)

Alkoholizálás

Mi a helyzet azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a nagy magasságban könnyebb berúgni? Szervezetünk annak érdekében, hogy kompenzálja a kevesebb oxigént, amikor hegyet mászunk vagy repülővel repülünk, több vörösvérsejtet kezd termelni. Ezek a sejtek döntő szerepet játszanak a vérünkben lévő oxigén felszívódásában és szintézisében. Egyesek gyorsabban akklimatizálódnak, míg mások életstílusuktól függően természetes módon magasabb vörösvértest-koncentrációval rendelkeznek. Ez részben az oka annak, hogy a tengerszint feletti magasság és az ivás különbözőképpen hat az emberekre, hiszen az utastérben lévő alacsonyabb nyomású környezet csökkenti a szervezet oxigénfelvételi képességét, és ez már eleve szédülést okozhat, ami hasonló érzés az alkoholfogyasztás után tapasztalt élményhez. Ezért ha repülés közben alkoholos italokat fogyasztunk, annak hatásait hamarabb észrevehetjük magunkon.

Ami a részeg utasokat illeti, a légitársaságok szerződései – az a jogi megállapodás, amelyet az utas jegyvásárláskor elfogad – kimondják, hogy az utasok nem repülhetnek, ha „részegnek vagy kábítószer hatása alatt állnak”. Ez azt jelenti, hogy visszatarthatják őket a beszállástól, vagy eltávolíthatók a repülőgépről, ha egyszer a fedélzeten vannak. Ez nem csak a légitársaságok politikája: a szövetségi légiközlekedési szabályozás szerint egyetlen légitársaság sem engedhet fel senkit a repülőgépre, ha az utas ittasnak tűnik. Ez mind szép és jó, de mi van, ha a fedélzeten rúg be az utas? Ez esetben drága lesz az a pár pohár sör, ugyanis a rendbontó utasokat a reptéren letartóztathatják, megtagadhatják tőlük a repülési jogot is.

Balhés utasok

Az nlc is írt róla, hogy a Wizz Air február 17-én reggel Budapestről Stockholmba tartó járatán három utas hangos viselkedésével már Budapesten, a biztonsági demonstráció alatt zavarni kezdte a személyzet munkáját, majd a csomagjaikkal megpróbálták eltorlaszolni a vészkijáratot. A balhés utasok a felszállás után nem sokkal újra sértegetni és fenyegetni kezdték a légiutas-kísérőket. Sőt a tiltás ellenére megpróbáltak rágyújtani. A személyzet értesítette az illetékes svéd hatóságokat, akik az egyik utast a landolás után bilincsben vittek le a gépről.

Agresszív utasokkal összezárva lenni több órán át kétségkívül nem egy jóleső érzés, ahogy az sem megnyugtató, ha valakit annyira rosszul érint a bezártság, hogy fel akarja tépni az ajtót friss levegőért. A repülő személyzete szerencsére szigorú biztonsági képzésen vesz részt a zavaró utasok kezelésére, folyamatosan monitorozzák az utasokat, igyekeznek kiszúrni a szokatlan viselkedés jeleit már a beszálláskor (vagyis nem csak a beszállókártyádat csekkolják). Ezért ha agresszív, paranoiás utassal találkozunk egy járat fedélzetén, a legbiztonságosabb módja a helyzet kezelésének, ha diszkréten értesítjük a személyzetet, hogy elkerüljük a konfrontációt. Az utasoknak ebben a helyzetben kerülniük kell, hogy kiabáljanak vagy bámulják a „rakoncátlan” utast. Egyébként a probléma egyre nagyobb méreteket ölt az Egyesült Államokban és Európában is. Az Amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal adatai szerint 2021-ben közel 6000 ilyen esetre volt példa, a botrányok 70 százaléka a maszkviselés miatt robbant ki.

Mobilozás

Tényleg lezuhan a gép, ha elfelejtem bekapcsolni a repülő üzemmódot? A légitársaság utasai, akik felszállás vagy leszállás közben nyomkodják a mobilt, játszanak vagy zenét hallgatnak, valószínűleg nem okoznak repülőgép-szerencsétlenséget, de megkockáztathatják a légiutas-kísérőkkel való konfrontációt. A kutatók és a repülőgépgyártók szinte semmilyen közvetlen bizonyítékot nem találtak arra, hogy mobiltelefonok vagy más elektronikus eszközök zavarják a repülőgép rendszereit. A Szövetségi Légiközlekedési Hivatal (FAA) 1992-ben felkérte az RTCA-t, egy független iparági szabványügyi szervezetet, hogy tanulmányozza a repülőgépek elektronikus eszközeinek kérdését. Az RTCA nem talált interferenciát (zavaró hatást), és végül azt javasolta, hogy engedélyezzék a laptopok, játékeszközök és zenelejátszók használatát. Ennek ellenére hozzátették, hogy a kritikus fel- és leszállási szakaszokban tiltsák meg minden eszköz használatát. A Boeing az 1990-es években több olyan esetet is kivizsgált, amikor a repülőgép-személyzet arról számolt be, hogy laptopok vagy játékeszközök a robotpilóta lekapcsolását, a repülőgép parancs nélküli elgurulását vagy a műszerkijelző hibás működését okozták, de a repülőgépgyártó soha nem tudta megismételni a jelentett rendellenességeket a laboratóriumi vizsgálatok során. Kiderült, hogy a vezeték nélküli eszközök tilalma sokkal inkább a földi hálózatok esetleges interferenciáival függ össze, így maradt a tiltás, amit azóta sem oldottak fel, de a legtöbb légitársaság engedélyezi a mobilok repülő üzemmódban való használatát. Persze ettől még sokan gondolják azt, hogy a szabályok azért vannak, hogy áthágják őket. A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem 2006-os tanulmánya szerint minden repülés során körülbelül egy-négy mobiltelefon-hívás történik.

Jelenet az Érkezés a sötétségbe című sorozatból (Fotó: Netflix)