„Ez a legelső olyan alkalom, hogy hím sejtekből sikerült létrehoznunk egy petesejtet” – idézi a Guardian című brit lap Katszuhiko Hajasit, a japán génsebészt, aki jó ideje úttörője és szaktekintélye a mesterségesen előállított ivarsejteknek. A tudós most Londonban egy nemzetközi konferencián beszélt kutatócsoportja eredményeiről, ugyanitt előrevetítette azt is, hogy a szakemberek akár már egy évtizeden belül képesek lehetnek arra, hogy férfi bőrsejtekből életképes emberi petesejtet hozzanak létre.
„Fogalmunk sincs, mire fogják használni”
Hajasinak és kutatócsoportjának egyébként nem ez az első figyelemre méltó eredménye a témában: korábban génsebészet segítségével, sikerrel hoztak létre olyan egereket, melyek mindkét biológiai szülője hím egyed volt. Mindezek ellenére a tudományos elit úgy véli, Hajasi jóslata a következő tíz évet illetően túlságosan is optimista, annál is inkább, mert a kutatóknak mind ez idáig még humán női sejtekből sem sikerült életképes petesejtet létrehozniuk.
„Ha csak a dolog technikai oldalát nézzük, szerintem 10 éven belül igenis képesek leszünk rá” – tartott ki korábbi szavai mellett Hajasi, aki személy szerint azt szeretné, ha a technológiát – amennyiben az a humán gyógyászatban is biztonságosnak bizonyul – elsősorban gyermekre vágyó azonos nemű párok esetében használnák majd fel. „Egyelőre fogalmunk sincs, hogy a technológiát használni fogják-e majd a reprodukciós programokban, mivel ez nemcsak tudományos, de komoly társadalmi kérdés is” – magyarázta.
A tudós beszélt arról is, hogy ez az eljárás emellett reményt adhatna a meddő pároknak is. Köztük is főleg azoknak, ahol a nő Turner-szindrómában szenved, aminek egyik fő velejárója, hogy a női kromoszómakészletében normálisan meglévő két X-kromoszóma közül az egyik hiányzik, vagy inaktív formában van jelen.
Ami sikerült egerekben…
Professzor George Daley, a Harvard Orvosi Iskolájának dékánja is elismerte Hajasi kutatócsoportjának eredményeit, sőt, mi több, lenyűgözőnek tartja azokat. A Guardiannek ugyanakkor rámutatott, korábbi kutatások már bizonyították, hogy az emberi ivarsejteket sokkal nehezebb mesterségesen előállítani, mint az egerek ivarsejtjeit. „Az a véleményem, hogy még nem ismerjük kellően alaposan a humán ivarsejtek létrejöttének egyedi körülményeit ahhoz, hogy megismételjük velük Hajasi provokatív eljárását – amit egereken végzett.”
A közelmúltban nyilvánosságra hozott eljárás során a kutatók egy XY kromoszómapárt hordozó bőrsejtet alakítottak olyan petesejtté, amiben már az XX kromoszómapár volt megtalálható. Ehhez a génsebészeknek gyakorlatilag több lépésben át kellett programozniuk az eredeti bőrsejtet. „Az eljárás legtrükkösebb része az volt, amikor meg kellett duplázni az X kromoszómát” – mondja Hajasi, aki beszélt arról is, hogy az általuk létrehozott petesejteket megtermékenyítették, majd beültették egy nőstény egérbe, aki végül hét kölyköt hozott a világra.
„A kölykök teljesen jól néztek ki, egészségesek voltak, normálisan fejlődtek és maguk is szülők lettek” – mondta Hajasi, aki csapatával most azon dolgozik, hogy különféle emberi sejtekből sikerüljön előállítaniuk életképes emberi petesejtet.
