VIII. Henrik angol király, aki 1509-től 1547-ig uralkodott, talán leginkább hat feleségéről és arról a kétségbeesett vágyáról ismert, hogy fiú örököse szülessen.
Uralkodása alatt a királynak számos utóda született, néhányan, mint például Henrik, Cornwall hercege, fiatalon meghaltak, míg mások, mint Fitzroy Henrik, a király viszonyaiból születtek. Henrik három gyermekét azonban elismerték örököseinek, és Anglia további uralkodójává váltak: VI. Edward, I. Mária és I. Erzsébet.
A király küzdelme a fiú örökösért
VIII. Henrik király uralkodását egy dolog határozta meg: a fiú örökös iránti kétségbeesett küzdelme. E cél érdekében Henrik 38 éves uralkodása alatt hat nőt vett feleségül, és gyakran félreállította azokat a feleségeket, akiket képtelennek tartott arra, hogy fiút szüljenek neki.
Henrik első és egyben leghosszabb házassága Aragóniai Katalinnal köttetett, aki rövid ideig Henrik idősebb testvérének, Artúrnak volt a felesége. Amikor Artúr meghalt, Henrik örökölte bátyja királyságát és feleségét is. Henrik és Katalin 23 évig tartó házassága azonban véget ért, mert Katalin nem szült fiút, így Henrik az 1520-as években válni akart. Amikor a katolikus egyház elutasította a kérelmét, Henrik elszakította Angliát a katolikus egyháztól, elvált Katalintól, és feleségül vette szeretőjét, Boleyn Annát.
De Katalin csupán egy volt a sok feleség közül, akiket Henry a következő 14 évben elvett, majd eldobott. Henrik három év házasság után koholt vádak alapján lefejeztette Boleyn Annát, mert Katalinhoz hasonlóan ő sem szült fiút a királynak. VIII. Henrik következő négy felesége gyorsan jött és ment. Harmadik felesége, Jane Seymour szülés közben halt meg. Aztán a király elvált negyedik feleségétől, Cleves-i Annától, azzal az indokkal, hogy nem találta vonzónak. Az ötödik feleségét, Catherine Howardot lefejeztette Annaéhoz hasonló vádakkal. Henrik hatodik és egyben utolsó felesége, Catherine Parr pedig túlélte a királyt. A király hat házasságából született pár utód, és akkor a szeretőket még nem is számoltuk.
VIII. Henrik és csalájda (Forrás: Getty Images)
Hány gyermeke volt VIII. Henrik királynak?
Mire 1547-ben meghalt, VIII. Henrik királynak öt gyermeke született, akiket magáénak elismert. Születési sorrendben:
- Henrik, Cornwall hercege;
- I. Mária;
- Fitzroy Henrik, Richmond és Somerset hercege;
- I. Erzsébet;
- VI. Edward.
Henrik gyermekei közül azonban sokan nem éltek túl sokáig. Első fia, Henrik 1511-ben született Aragóniai Katalintól. Mivel a király elérte célját, hogy fia szülessen, diadalmasan ünnepelte az ifjú Henrik születését, máglyákkal, a londoniaknak ingyen borral és felvonulásokkal. VIII. Henrik öröme azonban nem tartott sokáig: mindössze 52 nappal később meghalt a fia. Az ifjú cornwalli herceg ugyanarra a sorsra jutott, mint Henrik és Katalin többi gyermeke, akik közül négyen csecsemőkorukban haltak meg. Egyedül lányuk, Mária – aki később I. Mária királynőként uralkodott – maradt életben felnőttkoráig.
Bár Henrik imádta Máriát, akit a „világ gyöngyszemének” nevezett, a király mégis fiút akart, ennek érdekében még egy törvénytelen fiút is elismert, Fitzroy Henriket, aki a király és Elizabeth Blount, Aragóniai Katalin udvarhölgye között létrejött kaland eredménye volt. Lehetséges, hogy Henry Fitzroy követhette volna apját a trónon, ám a fiú 17 évesen meghalt. Ekkorra VIII. Henriknek már volt egy másik gyermeke is – egy lánya, Erzsébet, második feleségétől, Boleyn Annától. Bár Erzsébet sikeresen felnőtt, Henrik és Boleyn többi gyermeke közül senki sem élte túl a gyerekkort. Ez azt jelentette, hogy a királynak, miután elvesztette mind Henriket, Cornwall hercegét, mind Fitzroy Henriket, még mindig nem volt fia.
Boleyn kivégzése után mindössze 11 nappal Henrik feleségül vette harmadik feleségét, Jane Seymourt. A király nagy örömére Seymour egy évvel később fiút szült neki, Edwardot – de közben az anya az életét vesztette. VIII. Henrik élete hátralévő részét azzal töltötte, hogy megpróbált összehozni még egy fiút, hogy legyen helyettes örököse, de a későbbi házasságai Cleves-i Annával, Catherine Howarddal és Catherine Parrral nem hoztak több utódot. És mire a király 1547-ben meghalt, gyermekei közül mindössze három maradt életben: Mária, Edward és Erzsébet.
A király túlélő gyermekeinek sorsa
Mária volt VIII. Henrik király legidősebb gyermeke, de a hatalom a király halála után a király egyetlen fiára, Edwardra szállt. Edward kilencéves korában lett VI. Edward, Anglia királya, majd alig hat évvel később megbetegedett. Mivel protestáns volt, félt attól, hogy idősebb katolikus nővére, Mária a trónra tör, ha ő meghal, ezért unokatestvérét, Lady Jane Grey-t nevezte ki utódjául. Amikor még abban az évben 15 éves korában meghalt, rövid időre Lady Jane Grey lett a királynő. Edward félelmei azonban jogosnak bizonyultak, és Mária átvette a hatalmat. A mélyen katolikus Mária talán leginkább arról ismert, hogy protestánsok százait égette máglyán (ezért kapta a „Bloody Mary” becenevet), a királynő azonban ugyanazzal a problémával küzdött, mint apja: nem sikerült örököst nemzenie.
Amikor Mária meghalt, protestáns féltestvére, Erzsébet lépett trónra, ám akárcsak nővére és apja, ő sem hagyott hátra vér szerinti örököst. Erzsébet halála után távoli unokatestvére, VI. és I. Jakab vette át a hatalmat, így VIII. Henrik gyermekei minden bizonnyal továbbvitték az örökségét, bár talán nem úgy, ahogyan ő elképzelte. Henrik összes fia 20 éves kora előtt meghalt, és két lánya, Mária és Erzsébet volt az, aki a legnagyobb nyomot hagyta az angol történelemben. Pedig nekik sem voltak saját gyermekeik.
