A Gallup nemzetközi közvéleménykutató hosszú évek óta vizsgálja, hogy az embereknek milyen a viszonyuk a munkahelyükkel, a legújabb felmérésük pedig azt mutatja, hogy a munkavállalói stressz mértéke rekordot döntött, írja az RTL.hu. Cikkükben kigyűjtötték a kutatás egyéb legkirívóbb adatait is, ezek pedig a következők:
- A dolgozók mindössze 21 százaléka mondta azt, hogy úgy érzi, leköti a munka. Ebből a szempontból Európa a sereghajtó a világban: itt csak a dolgozók 14 százaléka érez így.
- A munkahelyi stressz mértéke rekordot döntött. Még a járványügyi lezárások alatt is kevesebben stresszeltek a meló miatt, mint most: 44 százalékon áll az arányuk.
- Dél-Ázsiában a legrosszabb, Ausztráliában és Új-Zélandon a legjobb dolgozni. Európa még mindig a globális átlag felett van, de az itteni megkérdezettek körében öt százalékpontot esett a munkahely élvezhetőségének értékelése.
- Csupán 22 százalék mondta azt, hogy kényelmesen meg tud élni a fizetéséből.
- 80 százalék inkább nem szereti, vagy egyenesen utálja a munkáját.
- 74 százalék érzi úgy, hogy hazájában elterjedt a munkahelyi korrupció.
- Az elkötelezett dolgozókkal rendelkező vállalatok 23 százalékkal nyereségesebbek, mint azok a cégek, ahol pocsékul érzik magukat a munkavállalók.
Magáról a kiégésről az utóbbi években nagyon sok szó esett, és mindenképpen intő jel volt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben betegségként ismerte el a súlyos károkat okozó tünetegyüttest. Magának a kiégésnek mind az okokat, mind az okozatokat illetően sok rétege van.
Pál Mónika pszichológus az RTL-nek elmondta, a munkahelyi kiégésben nagy szerepe van például annak is, hogy milyen a dolgozók személyisége. Mint elmondta, nagyobb a kockázat azok számára, akik kevésbé tudnak határokat tartani, nincs annyi önismeretük, illetve akik önfeláldozó személyiségek is. Hozzátette, a kiégés kevésbé függ a munka mennyiségétől, inkább a munkáltató és a dolgozó kapcsolatából fakadó stresszből adódik.
És mit lehet tenni? A munkáltató azzal segíthet, ha figyel a dolgozók állapotára, nem várja el, hogy kikészüljenek miatta, és belátja, hogy akkor dolgozik valaki jól, ha egyensúlyban van az élete, a munkavállalók pedig önismeretük fejlesztésével és az idejük beosztásával tehetnek azért, hogy ne jelentsen nagyobb terhet számukra a munka.