Toby Fleishman menő, jól kereső orvos egy manhattani klinikán. A világ szinte bármely táján viszonylag gazdag (bizonyos helyeken nagyon gazdag) embernek számítana, kivéve azon az alig néhány utcát magába foglaló környéken, amit a felesége, Rachel nézett ki az otthonuknak. Rachel sokkal ambiciózusabb a férjénél, nagyon gyorsan lépked felfelé a ranglétrán, és színházi ügynökként a Broadway legnagyobb sztárjait képviseli busás jutalékért cserébe. A legfelsőbb körökben mozog, újgazdagként próbál felnőni olyan emberekhez, akik beleszülettek a luxusba, és iszonyatosan teper azért, hogy ő is megengedhesse magának azokat a luxuskiadásokat, amik az új „barátai” számára mindennaposak. Ugyanakkor férjet, családot és gyerekeket is akar, ám eljön egy pont az életében, amikor rájön, hogy ez utóbbiak csak hátráltatják a karriercéljai elérésében.
Mivel a válás önmagában nem oldja meg ezt a problémát, radikális lépésre szánja el magát: egyszer csak nem megy többet a gyerekeiért, gondoskodjon róluk a volt férje, ha már ennyire akarta őket. Ha csak ennyit tudunk Rachel Fleishmanről, könnyen lehet, hogy a szemünkben a világ egyik legridegebb, legszívtelenebb nőjének tűnhet. Márpedig a Fleishman bajban van című sorozatból sokáig csak ennyit tudhatunk Rachelről. A nőt ugyanis kizárólag a volt férjén, Tobyn keresztül láthatjuk, csak azt tudjuk meg, amit ő mesél el róla.
Az önfeláldozó férfi esete a gonosz, karrierista nővel?
A Disney+ nyolcrészes sorozatának már a címe is trükkös. A Fleishman bajban van címből és abból, hogy a sorozatban eleinte Toby Fleishmant ismerhetjük meg közelebbről simán gondolhatnánk azt, hogy Toby van bajban, mivel a volt felesége hirtelen magára hagyta őt a két gyerekkel. Ám ez egyáltalán nem ilyen egyértelmű, hiszen Rachelt is Fleishmannek hívják. A sorozat egy darabig elhiteti magáról, hogy valójában Toby Fleishman története, a középkorú férfié, akit hirtelen magára hagy a szívtelen és karrierista felesége, aki inkább a sok pénzt és a dúsgazdag szeretőt választja az idealizált családi élet helyett. Tobyé, aki egyrészt kétségbeesetten próbál elsajátítani egy új rutint, aminek segítségével egyszerre tud helyt állni a kórházi munkájában, odahaza a gyerekei mellett, másrészt élvezheti azt a szexuális szabadságot, amit a válásával kapott a sok-sok sikeres online ismerkedésének köszönhetően.
Toby történetében Rachel csak egy mellékszereplőnek tűnik a múltjából, akinek a cselekedetei hatással vannak ugyan a férfi életére, de valójában szinte csak a visszaemlékezéseiben jelenik meg. Ő a hősies, önfeláldozó férfi, aki akaratán kívül vált egyedülálló apukává, Rachel pedig a kapzsi nő, akinek soha semmi nem elég és gondtalanul tapos át másokon – akár a saját családtagjain is – a céljai elérése érdekében. Eleinte kissé furcsa is volt, hogy ezt az elég férfiközpontúnak tűnő sztorit egy nőtől kapjuk: Taffy Brodesser-Akner showrunner a Fleishman bajban vannal ugyanis a saját regényét adaptálta sorozattá. A női hangnem azonban végig jelen van, ugyanis bár a sztori Toby körül forog, a mesélőnk (narrátorunk) egy nő: Libby, Toby fiatalkori jó barátja, a látszólag boldog családi életet élő főállású anyuka, aki túlságosan beleártja magát a jó barátja lelki ügyeibe, és amit ott lát, a saját boldogtalanságát juttatja eszébe. A Fleishman bajban van nagy trükkje ugyanis az, hogy ez valójában egy nagyon is női történet, ami elsősorban nőkről szól. Csak ezt sokáig szándékosan eltitkolja előlünk.
Az éremnek két oldala van
A Fleishman bajban van összes fontosabb szereplője midlife crisisben van, csak ezt mindegyikük másképp éli meg. A menő orvosként dolgozó Toby azt hiszi, hogy a válása gyászát és a volt feleségével teljesen megromló kapcsolatát feledtetni tudja sok-sok alkalmi szexszel. Jó barátja, Seth látszólag az a fickó, aki sosem állapodik meg, egyik nőre jár a másik után, ő az éjszaka császára, viszont amikor Tobyt látja a gyerekeivel, irigykedik rá: megunta a nagy szabadságot, és arra vágyik, hogy végre megállapodjon, csak ezt még magának is nehezen vallja be. Aztán ott van Libby, akinek van egy tökéletes, gondoskodó férje, két szép gyereke, egy csodás kertvárosi háza, mégis azt érzi, hogy elment mellette az élet, és arra az izgalomra vágyik, ami még a húszas éveit jellemezte. Végül Toby felesége, Rachel, aki a saját folytonos bizonyítási és megfelelési vágyának áldozata lett: szegény családból jött, és kőkemény munkával került egyre feljebb a ranglétrán azért, hogy egy ponton – ráadásul a sikerei csúcsán – őt is elérje a kiégés szele.
A Fleishman bajban vanban eleinte a Jesse Eisenberg által alakított Tobyval azonosulunk, majd szép lassan beúszik elénk a mesélőnk, Libby (Lizzy Caplan) élete is, akit a Tobyval történtek elgondolkodtatnak a saját életén és azon, mennyi mindent hagyott ki csak azért, hogy megfeleljen egy társadalmi elvárásnak, miközben nem biztos abban, hogy ez a társadalmi elvárás valóban egyezett a saját vágyaival. Azonban a sorozat legmerészebb fordulatára egészen az utolsó előtti, vagyis a hetedik epizódig kell várnunk, amikor Toby exfelesége, a Claire Danes által szenzációsan alakított Rachel hirtelen főszereplővé válik. A Fleishman bajban van emlékeztet minket valami nagyon fontosra, amiről időről időre hajlamosak vagyunk megfeledkezni: az éremnek mindig két oldala van. És a házasságuk és válásuk története egészen másképp fest Rachel szemszögéből, mint Tobyéból.
A pénz nem boldogít
A Rachelt alakító Claire Danes játékában az a csodálatos, hogy nem erőlködik azon, hogy ezt a nőt szimpatikussá tegye nekünk. Tisztában van azzal, hogy amennyiben kellő hitelességgel bemutatja a karakter életének nehézségeit, a bizonytalanságait, a bizonyítási vágyát, a szülés utáni mély depresszióját és azt, hogy ez hogyan befolyásolta a későbbi anyaságát, valamint nem megy el amellett sem, mekkora kudarcot jelentett számára, amikor a férfi, akivel le akarta élni az életét váratlanul bejelentette, hogy el akar tőle válni, akkor ez bőven elég lesz ahhoz, hogy nézőként azonosulni tudjunk a történetével, és ennek köszönhetően kicsit vele is. A sorozat ezzel a sokkoló fordulattal valósággal kicsikarja belőlünk az empátiát, miközben eléri, hogy egy kicsit a saját életünkön is elgondolkodjunk.
A Fleishman bajban van New York-i hősei hozzánk, átlagos magyarokhoz képest dúsgazdagnak számítanak, mégis egészen nyomorultul érzik magukat a bőrükben. A sorozat nem rest gúnyt űzni a manhattani felső tízezer álságos és pazarló világából, olykor egészen szenzációs humorral. Kreatívan mesél, hiszen folyton változtat azon, melyik szereplővel azonosuljunk, és nincsenek benne jó vagy rossz emberek, kizárólag gyarló figurák, akik rengetegszer hibáznak, és közben akaratlanul is beletaposnak mások lelkébe, miközben valójában ők is csak arra vágynak, hogy valaki szeresse és elismerje őket. Aztán amikor ezt a célt sikerült elérniük, akkor már a szabadság és függetlenség válik számukra vonzóvá. Mert az emberi alaptermészet része, hogy mindig arra vágyunk, ami épp nem adatik meg. Olykor még akkor is, ha valójában nincs is szükségünk rá. Ez a mi tragédiánk, de a tragédia ebben a sorozatban szerencsére nagyon is szórakoztató.