A huszadik század elején kilenc ilyen strandfürdő működött Budapesten. A Clark Ádám tervezte Nemzeti Uszodát a parlamenti képviselők is előszeretettel látogatták a Belgrád rakparton: állítólag Clark és Széchenyi innen figyelte a Lánchíd építését. A kosár alakú faszerkezet tutajokra erősítve lebegett a vízen, kabinokkal és medencékkel felszerelve. A medence alja és oldala pedig biztonsági lécvázzal volt megerősítve a folyó állandó sodrása miatt. Szezonálisan működtek májustól szeptemberig, azután elbontották őket.
Az utolsó működő fauszoda 1944 nyarán zárt be, és a háború után a víz szennyezettségére és fahiányra hivatkozva nem is építették fel többet. A Duna-uszodák nem csak a fürdeni vágyókat szolgálták ki, de fontos szerepet játszottak a hazai úszóélet és sport fejlődésében.
És, hogy miért mondjuk mindezt el most? Nos, azért, mert már 19 éve (egész pontosan 2004 óta), június 29-én Magyarországon és még 14 Duna-menti országban a Dunát ünnepeljük. A folyót, amit annak idején Gróf Széchenyi István – aki köztudottan imádott itt úszni -, lelkesen igyekezett népszerűsíteni, többek között azzal, hogy hajósegyletet alapított. A Nemzetközi Duna-napon a folyó menti kultúrákat és élővilágot ünnepeljük.
Forrás: Fortepan, Valyo
10 dolog, amit tudnod kell a Primarkról a budapesti nyitás előtt
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
„Nem hozhatják le a férjem testét az Everestről!” – mondja Suhajda Szilárd felesége
Gyászol az angol királyi család, váratlan tragédia történt
Kifogták a Tisza-tó legnagyobb tükörpontyát
3 csillagjegy, aki rengeteget költ
Rajongói szerint Zoltán Erika túlzásba viszi a fogyást
