Kritika a Blaga leckéi című filmről

Nem is olyan rég az Oscar-díjas Deák Kristóf az első mozifilmjével, Az unokával bemutatta, hogyan működnek Magyarországon az unokázós csalások. A bolgár Blaga’s Lessons (Blaga leckéi) nyugodt szívvel nevezhető Az unoka testvérfilmjének is, bár itt van azért némi csavar. Míg Deák Kristófnál a kirabolt Jordán Tamás teljesen összeomlik a kirablása után, és az unokája próbál bosszút állni azért, amit a nagypapájával műveltek, ebben a filmben a hetvenéves, nyugdíjazott nyelvtanárnő, Blaga egészen más úton indul el.

Miután rájön, hogy a rendőrség jó eséllyel sosem keríti kézre a kirablóit és sosem kapja vissza a pénzét, egy merész húzással maga is beáll a bűnszervezetbe, hogy magához hasonló idős emberek kirablásában segédkezzen. A Blaga leckéi egy posztszocialista, álmait és értékeit vesztett, kiábrándult társadalmat mutat be nekünk. Ugyan ez a társadalom épp Bulgáriában van, de sajnos magyarként is könnyen tudunk kapcsolódni hozzá. Túl könnyen.

Az együttérzés hiánya

Ha valakit megtámadnak az utcán, és erőszakkal elveszik a pénztárcáját és a telefonját, joggal számíthat az emberek sajnálatára és együttérzésére. Azonban ha valaki egy telefonos csalónak adja oda önként, erőszak nélkül a pénzét, az együttérzésből már sokkal kevesebb jut neki. Sajnálat helyett sokszor megvetés a jutalma. Ő tehet róla, hiszen hogy lehet annyira ostoba, hogy egy telefonáló kedvéért hagyja magát kiforgatni a vagyonából? Sokan naivnak és hülyének nézik az ilyen csalások áldozatait, akik ennek hatására könnyen eshetnek önértékelési zavarokba.

Amikor Blagat kirabolják, végtelen szégyenérzet lesz úrrá rajta, mégis hagyja magát meggyőzni a nyomozók által, hogy menjen el és egy nyilvános előadás során meséljen arról, hogyan forgatták ki őt a pénzéből. A cél nemes: mivel a bolgár rendőrség nem tud elég hatékonyan fellépni a hasonló csalások ellen, a megelőzésben látják az igazi megoldást. Minél többen értesülnek a csalók módszereiről, annál kevesebben fognak neki bedőlni. Blaga tehát feláll a színpadra, és elmeséli a történetét. Ami ez után következik, arra már egyáltalán nem számít.

Blaga leckéi (Fotó: KVIFF)

Az eseményről a sajtó is beszámol, ám a szalagcímek egyáltalán nem együttérzők Blagaval, inkább számon kérik őt: hogy lehet egy művelt, 70 éves, nyugdíjas nyelv- és irodalomtanár annyira hülye, hogy hagyja magát átverni egy telefonos csaló által? Talán szenilis? Blaga a föld alá süllyed a szégyentől, ráadásul még a saját, Amerikában élő nagyfia sem érez együtt vele. Csak azt látja, hogy az anyja elveszítette azt a pénzt, amit a nemrég elhunyt apja sírhelyére és temetésére, valamint az ő amerikai lakhatására szántak. Egy fájdalmas jelenetben az asszony nem akarja tovább hallgatni a fiát, amint az kioktatja őt, ezért beszélgetés közben egyszerűen kikapcsolja a számítógépet.

A kiábrándult ember rossz útra téved

Miután Blaga sok időt tölt a rendőrségen az ügy miatt, az egyik rendőr kicsit bővebben beavatja a rablók módszerére. A csalók online hirdetésekben keresnek futárokat, olyan kulcsszavakkal, mint a saját autó és a rugalmas időbeosztás. Amikor Blaga számára végképp kiderül, hogy búcsút inthet az ellopott összegnek, az alacsony nyugdíja miatt kölcsönt sem kap, így nem lesz pénze eltemettetni a férjét, a kétségbeesett nő mindent megpróbál. Először munkát szeretne vállalni, de amint kiderül, hogy már elmúlt hetven, mindenütt visszautasítják.

Végső kétségbeesésében a rendőrök által megadott kulcsszavak segítségével maga is felad egy hirdetést futárállások iránt érdeklődve. Nem kell sokat várnia, már csörög is a telefonja: egy fenyegető hang diszkréciót és pontosságot kérve beavatja a részletekbe. Állandóan készenlétben kell állnia, mindig telefonközelben kell lennie, és ha szólnak, menni kell az autóval a megadott címre. Ott követve a telefonon adott utasításokat fel kell szedni az aktuális nyugdíjas által kidobott pénzes zacskót, és követve a további utasításokat el kell szállítania egy elhagyatott helyre a zsetont. Az ő része tíz százalék plusz benzinköltség, a többi a „telefonbetyároknak” jár.

Blaga leckéi (Fotó: KVIFF)

A bolgár Stephan Komandarev nem csak bemondásra csinál bűnözőt egy öregasszonyból. Lélektanilag teljesen átélhető, hogy az egyre kétségbeesettebb és magányos Blaga erre az elhatározásra jut. Egy jelenetben egy nyugdíjas rendőrrel beszélgetve beszél arról, hogy egész életében a szabályokat betartva élt, sosem kacérkodott a törvénykerüléssel, erre mi az eredménye?

Itt van hetven évesen, magányosan, egy lepukkant panellakásban él, és még arra sem maradt pénze, hogy a férjének tisztességes sírhelyet vegyen. A rendező szándékosan nem akarja nagyon szimpatikusnak ábrázolni Blagát. Eli Skorcheve alakításában egy kissé mogorva, magának való asszonyt ismerhetünk meg, aki rendszeresen azzal bosszantja embertársait, hogy kijavítja őket beszéd közben, ha netán valamilyen hibát vétenek. Nem szentből válik bűnözővé, itt egy megkeseredett, végletekig kiábrándult ember téved a rossz útra.

Erkölcsi megsemmisülés

A Blaga leckéi képet fest egy erkölcsileg lezüllött társadalomról, amiből már kiveszett az együttérzés és egymás segítése. Ha vannak is még jó emberek, azokat elnyomják a többiek, hiszen itt a harc a túlélésért folyik. Itt már mindenki csak magára számíthat, ezért sem kér Blaga többé senkitől segítséget. A film legfőbb ereje a szokatlan főszereplőben rejlik. Azért nem mindennap látunk izgalmas rablófilmet, aminek egy hetvenéves tanító néni a főhőse. Amikor Blaga akcióba lép, a film tényleg olyan, mintha akció-thrillerré válna. Ott érezzük magunkat Blaga mellett a kocsiban, nem tudjuk, hová megyünk, nem tudjuk, mi lesz a munka, és természetesen azt se tudjuk, lesz-e valamilyen következménye.

A film képet fest egy olyan asszony erkölcsi megsemmisüléséről, aki hetven éven keresztül tartotta magát. Úgy élt, ahogy ezt elvárták tőle, de most belekóstol egy másik életformába. Ha ő nem kapott együttérzést másoktól, ő sem fog együtt érezni másokkal. Blaga kiábrándul az emberiségből, és már csak önmaga érdekli. Természetesen nem lehet a végtelenségig öregeket kirabolni anélkül, hogy bajba kerüljön az ember, ezért Blaga-t is utoléri a baj. A rendező egészen parádésan, ugyanakkor végtelenül sötéten fejezi be a filmjét. A zárójelenetet szinte tanítani lehetne. Ha maradt is Blagaban valami emberi, itt végleg eltűnik belőle. Már nem azt a gyámoltalan tanító nénit látjuk, akit az elején megismerhettünk. Ő meghalt az erkölcseivel együtt. Az új Blaga valami egészen más. A társadalom kitermelt magából egy nyugdíjas szörnyet.

A Blaga leckéit a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál programjában láttuk. Magyarországi bemutatóról egyelőre nincs információnk.