nlc.hu
Szabadidő

Portrék a magyar Halloweenről

Tetszik vagy sem, a Halloween mostanra szexi magyar ünnep lett

Portrék és érdekességek az ünnepről, amely a Facebook megmondóemberei szerint nem is létezik az országban.

Magyarországon nincs Halloween, Magyarországon Mindenszentek van.

Igen-igen, tudjuk jól, mit gondolnak a közösségi média mindenkinél okosabb és erkölcsösebb véleményformálói, ha az „Amerikából importált, konzumidiótáknak kitalált” ünnep és a „keresztény-konzervatív magyar hagyományok” összecsapásáról van szó. (Amely összecsapást eleve ők találtak ki, mert egyébként egyik ünnep sem jelent veszélyt a másikra, de hát az internetes okoskodás már csak ilyen.) Szerencsére viszonylag könnyű leellenőrizni, van-e Magyarországon Halloween: ki kell menni az utcára és megnézni. Kimentünk, megnéztük, aki beöltözve szembe jött, azt bizonyíték gyanánt le is fotóztuk, és jelentjük: Magyarországon bizony van Halloween.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Annyira, hogy – nem reprezentatív felmérésünk szerint – míg a külföldi turisták hozzák a kötelezőt diszkrét sminkekkel és Wish.com-os jelmezekkel, addíg a magyar fiatalok véresen komolyan veszik a feladatot és a legdurvább, skandináv black metal-együtteseket megszégyenítő sminkekkel, kiegészítőkben és ruhákban szabadultak be a bulinegyedbe. Mutatjuk is őket, és hogy külön nyomatékot is adjunk a képeknek, következzék egy rövid, és esküszünk, szórakoztató történelemlecke is.           

A Halloween nem is amerikai

Annyira nem, hogy egyenesen Európában találták ki, méghozzá időszámításunk kezdetén, a mai Írországban. A kelták szentül hitték, hogy október utolsó napjaiban csak egy vékony fátyol választja el a túlvilágot a miénktől, a holtak tehát bármikor visszatérhetnek megrendszabályozni az élőket. Így alakult ki a Samhain fesztivál, amely a mai Halloween őse, annyiban biztosan, hogy ugyanúgy ijesztő maszkokat húztak. Csakhogy nem halottnak öltöztek, ellenkezőleg: azért bújtak jelmezbe, hogy elijesszék a halottakat. Ez volt a lényege a faragott tököknek is. Amelyek természetesen nem sátánista szimbólumok.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

A tököknek nagyon is konkrét céljuk volt

Ma már csak vicces dekoráció, annak idején azonban élet-halál kérdése volt, hogy elég ijesztő-e a tök, legalábbis a kelták így hitték. Szúrós Jack miatt volt minden: a kelta mitológia egy különösen korrupt és pénzéhes figurája volt ő, aki az ördöggel is lepaktált, hogy meggazdagodjon. Halála után aztán a mennyországból és a pokolból is elkergették, így azóta is a mi világunkban téblábol és Halloween idején gyilkol. Az egyetlen, amitől fél, az a faragott zöldség. Érthető tehát, miért van külön tudománya és művészete a témának. Igaz, annak idején nem tököt használtak – hiszen az nem volt őshonos arrafelé –, hanem krumplit, céklát és egyéb zöldségeket.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Ő volt ott előbb, nem a halottak napja

Aki azt hiszi, hogy a Halloween valamiféle nemzetközi nagytőkét és hitvány életmódot ünneplő, mesterségesen gerjesztett őrület, amelyet azért találtak ki (a tudjukkik), hogy belerondítsanak a magyarok gyászába Mindenszentek alatt, nagyon téved: a Samhain volt ott előbb. A katolikus egyház tudatosan jelölte ki november elsejére Mindenszenteket a 8. században, például azért, hogy bekebelezze a kelta tradíciókat. (Ekkor még ezen a napon ünnepeltek a pogányok.) A kelták válasza: előrébb hozták a Samhaint egy nappal és nyugiban éltek tovább ezzel a furcsa, egy keresztre feszített embert szó szerint istenítő (tehát nem éppen békés) vallással.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Már a középkorban is gyűjtötték a cukorkát

A „trick or treat” hagyománya, tehát, hogy jelmezbe öltözött gyerekek járják a házakat cukrot tarhálva, egyáltalán nem új: inkább a fiatal felnőttek elfoglaltsága volt, de ugyanez és ugyanígy létezett a középkori Skóciában és Írországban is. Ők még nem fenyegetőztek, inkább énekeltek, verseltek és mutatványokat adtak elő, ha kaptak valamit.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

A szellemek mutatták meg a lányoknak, ki lesz a férjük

Másfél évezredig a Samhain/Halloween tényleg csak a szellemijesztgetésről szólt, a 18. században azonban a korabeli ír és skót szingli nők elkezdték a saját céljaiknak megfelelően átformálni az ünnepet. Ez a cél pedig természetesen a tökéletes férj megtalálása volt. Többfajta minirítust is alkalmazni kezdtek, volt köztük ártalmatlan és horrorfilmbe illő. Például:

  • almahéjat dobtak a hátuk mögé, ezek aztán kirajzolták a jövendőbeli monogramját;
  • innen ered az almahalászat mint játék: aki először kifog egy almát, az házasodik először;
  • egy sötét szobában, gyertyával a kezükben bámulta a tükörbe egészen addig, amíg a leendő férj arca fel nem bukkant mögöttük.

Lehet, hogy kétsgébeesettek voltak (nem csoda, akkoriban úgy gondolták, komoly baj van azzal, aki felnőttkoráig nem „kelt el”), de szívbajosak biztosan nem.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Na jó, egy kicsit mégis Amerikai

Nem véletlen, hogy a tengerentúlon lett igazán népszerű az ünnep: az 1840-es években a burgonyavész miatti éhínség elől menekülő ír családok terjesztették el az október végi hagyományokat, az amerikaiak pedig azonnal ráharaptak és a magukévá tették. Évtizedekig egy kicsit olyan volt ez az éjszaka, mint a Purge-filmekben: mindent szabad volt, le lehetett vetni az erkölcsi és morális gátlásokat; a helyzet a 20-as évekre kezelhetetlenné vált. Azt mondják, a békés és jól szervezett édességlejmoló szertartást kifejezetten azért találták ki, hogy féken tartsák az őrjöngő tömeget.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Hatalmas üzlet

Azért gondolják sokan, hogy a Halloweent az amerikaiak találták ki, mert jó szokásukhoz híven hatékonyan kommercializálták ezt is. Annyira, hogy

a Halloween a második legtutibb biznisz az országban a karácsony után.

Ilyenkor majdnem 7 milliárd dollárt (!) költenek ugyanis átlagosan országszerte, főleg csokira és cukorkákra, jelmezekre és dekorációra.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

A cukorbetegség melegágya

Még egy pár szám: csak a gyerekeknek osztható cukorra 2 milliárd megy el Amerikában évente. Az eladott édességes összsúlya évente 6 Titanicot tesz ki. Az átlagamerikai az év ezen napjaiban egy kicsit több, mint 1,5 kiló édességet eszik meg, a gyerekek pedig fejenként 7 ezer kalóriát kuncsorognak össze ezen az estén – és ez persze mind el is fogy.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Fóbiája is van

Mármint magának az ünnepnek, nem a szellemeknek és a vámpíroknak: egészen sok embertársunk retteg halloweenfóbiában, azaz szállja meg indokolatlan és szűnni nem akaró félelem ezen a napon (és alighanem szétsresszeli magát az azt megelőző egy-két héten). Az ókori eredetre való tekintettel a tudomány ezt nem Halloween-fóbiának, hanem samhainofóbiának hívja.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Magyarországon van Halloween

Értjük, honnan ered a nemzeti lelkületű ellenkezés, amiatt, hogy az utóbbi években „behozták” ezt az „amerikai” ünnepet, de a helyzet az, hogy azt, hogy Magyarországon mikor ki mit ünnepel, nem egy központi kormányzati bizottság és nem is a fotelhuszár megmondóemberek döntik el, hanem azok, akiknek szüksége van az ilyesmire: a bulizni vágyó fiatalok, akik egyszerűen élvezik, hogy legalább egy éjszakára hülye jelmezekbe bújhatnak.

Ezzel együtt nem szeretnénk elintézni ennyivel a „Halloween vs. halottak napja” vitát, így egy kompromisszumos javaslatunk lenne, amelyet valamiért senki sem hangoztat. Íme:

A kettő nem zárja ki egymást.

Halloween portrék

Fotó: Neményi Márton

Most őszintén: miért ne férne meg egymás mellett Halloween és a halottak napja? Mit vesz el az utóbbitól az előbbi? Talán nem lehet a puszta létezésétől ugyanúgy temetőbe menni, emlékezni, gyászolni? És ha ez utóbbi kiveszik az életünkből, arról biztosan egy sokak számára talán idegesítő, de amúgy ártalmatlan buli tehet?

Na ugye.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.