80 ezer terméket adott el az egyik nagy hazai, elektronikus cikkekben utazó bolthálózat a tavalyi Black Friday alkalmával, azaz egyetlen nap alatt. Több mint másfélszer annyit, mint az előző hónap azonos napján. Mint közölték, a reggel és napközben érkező fekete pénteki vásárlók átlagosan közel 3 terméket tettek a kosarukba, míg az esti és éjjeli látogatók (hiszen e jeles nap alkalmával éjjel is nyitva tartottak az üzletek) jellemzően egy-egy akciós terméket vettek meg, így a végleges forgalmi adatok alapján egy ügyfél átlagosan 2,3 darab árucikket rendelt. Az online bankkártyás fizetések aránya tavaly több mint 45 százalék volt a 2021-es 39 százalékhoz képest.
Egy másik, főleg online értékesítéssel foglalkozó, de boltokat is működtető hálózat 375 ezer terméket adott el november 18-án reggel hét és másnap hajnali 2 között. Ez 166 ezer vásárlót és 10,5 milliárd forintnyi forgalmat jelentett. Ez új rekord a régóta működő cégnél.
Ezt csak azért írjuk, hogy tisztázzuk:
A Black Friday (hagyjuk a fekete péntek-ezést, emlegessük eredeti nevén!) bizony magyar ünnep lett, ha tetszik, ha nem.
És ez persze még semmi Amerikához képest, ahol nem csak azért kaszálnak hatalmasat a boltok, mert népesebb az ország: ott szó szerint fizikai küzdelem zajlik a termékekért, vagy jobb esetben őrült weblapfrissítgetés zajlik a háztartásokban, hogy megcsípjék a leakciózott Bluetooth-hangszórót az online boltokban. A hálaadást megelőző pénteken tavaly a hivatalos adatok szerint 197 millió amerikai használta ki az akciókat, 17 millióval többen, mint 2021-ben. Csak online vásárlással 9,12 milliárd dollárt költöttek a háztartások, a pénteket követő, Amerikában szintén hagyományos Cyber Mondayen pedig még többet.
Az ember első reakciója ilyenkor persze az, hogy
Ejj, de jól élnek ezek, ennyit az inflációról, a stagnáló bérekről és általában arról, hogy egyre rosszabb minden!
Ám a helyzet nem ilyen egyszerű. A tavalyi Black Fridaynek azért volt ekkora sikere, mert a boltokra szó szerint rárohadtak a luxuscikkek (tévék, okosórák, szépségápolási termékek), pont azért, mert a családok év közben ezek helyett rezsire és élelmiszerre költöttek. Így valódi és jelentős kedvezménnyel árulták őket ezen a napon „mindegy, csak vigyék el őket” alapon. A családok pedig felkészültek arra, hogy november közepén bevásárolnak abból, amire év közben nem futotta, vagy ami nem volt sürgős: „nem veszünk okostévét a nyáron, mert pár hónap múlva ugyanez kétharmadennyibe kerül majd”. Ebben a fényben azért máris nem olyan vidám a hatalmas forgalom.
Black Friday egy elektronikai üzletben (Fotó: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu)
Ezen a napon – vagy napokon, sőt, heteken, hiszen Magyarországon a Black Friday inkább időszak, nem egy konkrét időpont – pedig nem csak a forgalom nő meg, hanem ezzel arányosan az átverések, lehúzások száma is. Pontosabban azoké, akik, kihasználva, hogy ilyenkor az is shoppingol, aki egyébként nem szokott, bepróbálkoznak ilyesmivel.
Üzletek, akik nem létező akciókkal nyomulnak, pszichológiai trükkökhöz folyamodnak, és csalók, akik hamisított weboldalakkal és mások nevében írt üzenetekkel próbálják megkopasztani a gyanús vásárlót.
A csalók kreatívak, az üzletek pedig gyakorlottak az etikusság határát súroló, vagy konkrétan törvényt sértő trükközésben, éppen ezért fontos, hogy végignézzük a leggyakoribb helyzeteket.
Trükközés az árral
Többféle iskolája van annak, hogy hogyan hirdessenek akciókat leértékelés nélkül vagy minimális leértékeléssel. A magyar Black Fridayjel egyébként eleve komoly problémák vannak: míg Amerikában valódi, kézzel fogható és kiterjedt akciókkal várják a vásárlókat – tavaly az átlagos leértékelés 30 százalékos volt, de a háztartási gépek árát például átlagosan 42 százalékkal csökkentették –, addig itthon inkább az a gyakorlat, hogy
1-2 terméket jelentős kedvezménnyel adnak, hogy elmondhassák, hogy „akár 25 százalékot is megtakaríthatsz most”, a többit csak pár százalékkal értékelik le, ha leértékelik egyáltalán, azaz, ha így vesszük, az egész magyar Black Friday egy nagy átverés.
Bevett szokás még, hogy vagy hirtelen felemelik a termék árát, hogy aztán azt az eredeti árra „akciózzák le”, és így is legálisan odaírhassák a húszágú csillagba, hogy -30 százalék, vagy még erre a trükkre sem veszik a fáradtságot, egyszerűen odateszik azt a csillagot az ajánlott fogyasztói árhoz. Ez persze törvénytelen, de egyrészt kevés bolt bukik le, másrészt sokszor még a büntetést is megéri kifizetni, ha elég sokan bedőlnek nekik. Arról nem is beszélve, hogy akadnak boltok, amelyeknek még a valóban leakciózott termékei is drágábbak, mint ugyanazok az árucikkek más boltokban – jellemzően kisebb, raktárakból kiszolgáló webshopokban – akció nélkül.
A megoldás:
Sose vegyél semmit anélkül, hogy rákerestél volna az árösszehasonlító oldalakon.
Jó eséllyel megtalálod ugyanazt sokkal olcsóbban, legfeljebb várnod kell pár napot a házhoz szállításra vagy személyes átvételre. Figyelj, hogy biztosan a jó terméket nézed-e: keress akár cikkszámra, így nem nyúlhatsz mellé.
Pszichológiai hadviselés
Számos webshop alkalmaz olyan ócska trükköket, amelyekkel tisztességtelen módon, az emberi psziché jellemzőit kihasználva befolyásolják a döntéseinket. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az erről szóló figyelmeztetésében illusztris példákat hoz:
- „Már csak 5 darab elérhető.”
- „Még 22 ember nézi ezt a terméket.”
Ismerős mondatok, ugye? „Teljesen érhető, ha az ilyen és ehhez hasonló sürgetés láttán gyorsabban kattintunk a kiválasztott termékre” – írják a hivatal szakértői. „Ilyenkor hajlamosabbak vagyunk nem megalapozott vagy akár kifejezetten hátrányos döntést hozni, például nem nézünk meg más termékeket vagy más weboldalakat az árak összehasonlítása érdekében.” Azt pedig, hogy éppen hányan nézik a terméket, illetve, hogy mi a helyzet a valódi raktárkészlettel, természetesen nagyon nehéz ellenőrizni, főleg visszamenőleg, ilyesmiért tehát aligha panaszolja be bárki a boltokat.
Kedvencünk még a bolt oldalára érve automatikusan felbukkanó, és persze mindig ugyanazt az eredményt adó „szerencsekerék”, amellyel akár 90 százalékos akció is elérhető lenne (persze csak papíron), ám valahogy mindig az 5 százalékos kedvezmény jön ki, vagy a 30 ezer forint feletti vásárlás esetén jóváírt 2 ezer forint.
Vásárlók várnak a nyitásra a Black Friday, az egyik elektronikai áruház bejáratánál, Nyíregyházán (Fotó: MTI / Balázs Attila)
Konkrét lopás
A fentiekhez képest szerencsére jóval ritkább, de összeakadhatunk az eredetire megszólalásig emlékeztető kamuweboldalakkal is. Kipróbáltuk:
A Patagonia névre rákeresve jelenleg is az első helyen dobja fel a Google a ruhamárka magyar oldalát – amely egyébként nem is létezik –, és amely, eltekintve attól, hogy már az URL sem stimmel, teljesen meggyőző, és persze tele van 40-50 százalékos akciókkal.
Még az adatkezelési szabályzat is stimmel, de jobban megnézve az oldalt, szerencsére találunk pár gyanús jelet:
- telefonszám, központi mailcím nincs, csak egy hervasztó üzenetküldő oldal várja a Kapcsolatfelvétel menüpontra kattintókat;
- a közösségimédia-linkek nem működnek;
- a termékek cikkszámai véletlenszerű betűkből és számokból állnak, nincs bennük semmi logika;
- a termékek nevei magyarul, leírásuk viszont angolul szerepel az oldalon;
- azt persze kikötik, hogy csak bankkártyával fizethetünk, és részletezik, hogy ennek mi a módja (természetesen az, hogy meg kell adnod az összes rajta szereplő adatot).
Nem ez az egyetlen márka, amelyet eltérítettek a csalók; ha a fenti gyanús jeleknek akár csak az egyikével is találkozol, kerüld el az oldalt jó messzire! Az NMHH szerint pedig már az is gyanús, ha csak http:// szerepel az URL előtt, nem https://, hiszen ez nem biztonságos kapcsolatra utal. Ha nincs lakat a weboldal címe előtt, ne adj meg semmilyen adatot! Ellenőrizd a kereskedőket, olvasd el a véleményeket, tájékozódj! Ha lehet, mindig fizess utánvéttel. A frissen regisztrált, „előéletmentes” eladó is gyanús lehet. Mindig ellenőrizd, hogy az eladóhoz vagy a termékhez vannak-e felhasználói értékelések és vélemények.
Eleve a nagy márkák létezése
Ez egy elsőre furcsa és nem túl népszerű gondolat – ráadásul nem is konkrétan a Black Fridayhez kapcsolódik –, mégis ide kívánkozik:
Bátran válassz egy számodra ismeretlen márka kínálatából – jóval olcsóbban.
A későkapitalista marketinggépezet egyik legnagyobb átverése, hogy az ismert márkák megbízhatóbbak, jobb minőséget, több funkciót és hosszabb élettartamot kínálnak, mint a kevésbé ismertek. Ez pár évtizede talán igaz volt, de ma már szó sincs arról, hogy léteznek a „márkás” és a „no-name” termékek, ahogy a „minőségi” vs. „kínai” felosztás sem igaz, már csak azért sem, mert sok nagy márka amúgy is Kínában készíti a termékeit, jellemzően három-négy hatalmas, kizsákmányoló gyárban.
A „nagy márka” ma már csupán annyit tesz, túlárazott – és esetleg annyit, hogy van magyar vagy európai irodájuk, tehát könnyebb a garanciális ügyintézés. Egyébként mindenkinek javasoljuk, hogy nézzen szét a kisebb nevek között!
A lényeg pedig a következő:
Bármit is rendelsz, mindig indulj ki abból, hogy át akarnak verni. Legfeljebb kellemesen csalódsz.
Szomorú mondat, de ez a legjobb tanács, amit tiszta lelkiismerettel adhatunk így, pár nappal a Black Friday előtt.
