Olfa Hamrouni ügye Tunéziában 2016-ban nagy visszhangot kapott. A négygyerekes, a lányait egyedül nevelő édesanya nyilvánosan vádolta meg a hatóságokat azzal, hogy a kérése (a nő még a rendőrséget is értesítette az ügyben) ellenére sem akadályozták meg a két idősebb lányát abban, hogy Líbiában csatlakozzanak az ISIS terrorszervezethez, feleségül menve annak két vezetőjéhez. Az ügy komoly vihart vert, és így hallott róla Kaouther Ben Hania filmrendező is, aki úgy döntött, filmet készít a témáról.
A legjobb dokumentumfilm Oscar-díjára jelölt Négy nővér szokatlan keveréke a dokumentumfilmnek és a fikciós játékfilmnek. Ben Hania szorosan együttműködött Olfa Hamrounival és két kisebb (de ma már felnőtt) lányával. Színészeket szerződtetett melléjük, hogy eljátsszák a két börtönbe került nagylányukat, és arra kérte őket, hogy önmagukat alakítva ők és a színészek elevenítsék fel, mi vezetett odáig, hogy a két nagyobbik lány elszökött az országból.
A film mégsem csupán régi jelenetek újrajátszása, sőt, ilyenből kimondottan keveset láthatunk benne. A rendező számára az volt a lényeges, hogy Olfa (őt a kényesebb jelenetekben szintén színész játssza) és lányai a színészek kérdéseire reflektálva felelevenítsék a fájdalmas múltat, és újraélve a drámájukat ássanak a mélyére az akkori történéseknek. A Négy nővér rendezőjével Zoomon beszélgettem.
Kaouther Ben Hania rendező (Fotó: Tim P. Whitby/Getty Images for The Red Sea International Film Festival)
A filmed a 2011-es arab tavasz utáni fejleményeket mutatja be, amikor ugyan Tunézia megszabadult a diktátortól, de ezt az iszlám radikalizmus térhódítása követte. Mit gondolsz, az akkori forradalom összességében jobb irányba fordította az ország sorsát?
Egyetlen forradalomtól sem szabad azt várni, hogy egy csettintéssel megoldja egy ország összes baját. Ami korábban szőnyeg alá volt söpörve, az hirtelen mind előkerül onnan. Ilyen volt például az iszlám radikalizmus, ugyanis Ben Ali idején az iszlamistákat tartóztatták le és vetették börtönbe a legnagyobb számban. Mivel a diktátor őket nyomta el a legjobban, a forradalom után úgy érezték, eljött az ő idejük, és a sok szenvedés után jár nekik a hatalom.
Idő kellett ahhoz, hogy ismét kialakuljon valamiféle egyensúly az ország vezetésében, és úgy hiszem, a Négy nővér puszta létezése azt bizonyítja, hogy ma már jó irányba haladnak a dolgok.
Egy ilyen filmet képtelenség lett volna leforgatni a diktatúra évtizedeiben.
Ma már szabadon beszélhetünk bármiről, filmeket készíthetünk akár fájdalmas, társadalomkritikus témákról… Tény, hogy lassan tanuljuk ki a demokráciát, de tanuljuk, és ma már tudjuk, hogy állampolgárként nekünk is felelősségünk van abban, hogyan működik az ország.
2016-ban ismerkedtél meg Olfával és lányaival, a filmet viszont 2021-ben forgattad le velük. Mi tartott ilyen sokáig?
Az egész még 2016-ban kezdődött, amikor Olfa elkezdett nyilvánosan beszélni a médiában a lányai ügyéről. Az ügye és a személye már az elején lenyűgözött, viszont sokáig fogalmam sem volt arról, mi lenne a legmegfelelőbb módja a történetük elmesélésének. Végül elkezdtem vele forgatni rögzítve a mindennapjait egy konvencionálisabb dokumentumfilmhez, de nem találtam igazán izgalmasnak mindazt, amit felvettem. Azt éreztem, hogy ebben a sztoriban ennél sokkal több van. Őszintén szólva egy ponton kicsit meg is ijedtem, mert ez a történet egy aknamező, és ha rosszul meséled el, könnyen rá lehet lépni ezekre az aknákra.
Négy nővér
Jobbnak láttam egy időre elterelni a figyelmemet, így elkezdtem egy másik filmtervemmel foglalkozni: ebből született meg a The Man Who Sold His Skin című filmem (a filmet Oscarra-jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában – a szerző). Amikor azzal elkészültem, visszatértem Olfáékhoz, mert nem hagyott nyugodni a téma, és magamnak is bizonyítani akartam, hogy el tudom jól mesélni.
Ekkor már tudtam, hogy szükségem lesz színészekre, akik életre tudják kelteni a múltat, és a kérdéseikkel visszautazni az időben azokkal, akikkel mindez valóban megesett. Nem hagyományos filmre törekedtem, a színészekre nem annyira a régi történetek újra eljátszása miatt volt szükségem, inkább azért, hogy őket instruálva és a kérdéseikre válaszolva Olfa és a két lánya megnyíljanak és könnyebben beszéljenek a múltjukról, és olyan szituációba kerüljenek, hogy felidézzék azt.
Nem féltél ettől az elég szokatlan formától?
Szükségem volt erre a radikális formára, ugyanis amíg hagyományos dokumentumfilmes formában gondolkodtam, nem találtam finanszírozókat a filmhez. Amint megvolt az új forma, lett hozzá pénz is, mert érződött, hogy ez a forma egy többrétegű, izgalmas filmet eredményezhet.
Nehéz volt meggyőznöd Olfát és a lányait arról, hogy filmet forgathass róluk?
Először egy rádióinterjúban hallottam Olfáról, és mielőtt felkerestem őt, meghallgattam és elolvastam minden nyilatkozatát, amit abban az időben mondott. Mire találkoztunk, már hozzászokott a kamerához és a szerepléshez, nagyon könnyedén és természetesen mesélt. Rájöttem, hogy ő egy elég ellentmondásos figura, és pont emiatt a lehető legjobb főszereplő egy filmhez. Az első ajánlatom még egy hagyományos dokumentumfilmre szólt, és arra, hogy a történetük elmondásában ő és a lányai a partnereim lesznek.
Mindannyian nyitottak voltak erre, részben azért is, mert
akkoriban a környékükön a két nagylánya radikális iszlamista kapcsolatai miatt a család persona non gratának számított. Nem igazán álltak szóba velük a helyiek, és örültek annak, hogy volt, aki érdeklődött irántuk, akivel beszélgethettek.
Emiatt a kapcsolatunk gyorsan igen szorossá vált. Őszinték voltunk egymással, én is megosztottam velük minden kétségemet, ami a film miatt élt bennem.
Négy nővér
Aztán az említett másik filmem miatt nagyjából két évre eltűntem az életükből, ezért azt hitték, hogy végeztem, és többé már nem érdekel a történetük. Visszatérve meg kellett győznöm őket, hogy még mindig érdekel a sztori, csak közben találtam egy új utat az elmeséléséhez.
Tetszett nekik, hogy színészekkel dolgozhatnak, részben amiatt, mert Olfa nagy rajongója az őt alakító színésznőnek, Hind Sabrinak, aki sztárnak számít a régióban. Tetszett neki a gondolat, hogy őt instruálhatja. (nevet) Nagyon nyitottan álltam a projekthez, bármilyen kérdésük volt, maximális őszinteséggel válaszoltam, és a kételyeimet és aggodalmaimat sem titkoltam el Olfa és lányai előtt, és ez bizalmat szült köztünk.
Az Olfa nagyobb lányait alakító fiatal színésznőket hogyan castingoltad? Azért kérdezem, mert amit vártál tőlük, az nem a szó hagyományos értelmében vett színészi munka.
Nem hagyományos formában válogattam, tehát nem adtam nekik szövegeket, amit meg kellett tanulniuk, majd elmondaniuk kamera előtt. Nagyon kevés hagyományos színészi jelenet van a filmben, és nem is ez a lényeg. A személyiségük sokkal inkább érdekelt, mint az, hogy milyen színészek. Empatikus, jól kommunikáló, érzékeny emberekre volt szükségem, hiszen az volt a dolguk, hogy megértést tanúsítsanak, és beszélgessenek azokkal, akikkel ez a sztori valóban megesett.
Ez számomra és számukra is furcsa volt, mert a színészek ahhoz vannak szokva, hogy kapnak egy forgatókönyvet, és az ott leírtak alapján létrehoznak egy karaktert a kamerák előtt. Én nem ezt vártam tőlük, hanem azt, hogy általuk megkapjam a nyers valóságot ezekről az emberekről és az ő életükről. Ehhez ki kellett mozdítanom őket a komfortzónájukból. Az Olfát játszó színésznő a film elején el is mondja, hogy ők színészek, ezért megtanulják, hogyan függetlenítsék magunkat a történetektől, amiket bemutatnak, de fontos, hogy Olfáék is vigyázzanak magukra, és ne sérüljenek érzelmileg közben.
Olfa Hamrouni, Eya Chikhaoui, Kaouther Ben Hania és Tayssir Chikhaoui (Fotó: Stephane Cardinale – Corbis/Corbis via Getty Images)
Olfa ugyan anyatigrisként védelmezi a lányait, közben van egy kegyetlenkedő, erőszakos oldala is. Sokkoló hallani, amikor arról mesél, hogy agyba-főbe verte az egyik akkor még kamaszodó lányát. Nehéz volt elérni, hogy annyira megnyíljon neked, hogy az élete szégyenfoltjairól is meséljen? A gyerekeiket verő nőket hogyan ítélik meg Tunéziában?
Szerintem a gyerekeid megverése szülőként minden kultúrában szégyenteljes tettnek számít. Olfa kezdettől fogva nyíltan beszélt erről, az élete legkellemetlenebb pillanatait sem titkolta előlünk. Mesél a filmben a saját szexualitásáról, sőt arról is, hogy egy időben férjes asszonyként szeretője volt, ami Tunéziában tabutéma, mert megvetik miatta az embert. Igazából számára is egy hosszabb folyamat volt, hogy rájöjjön, miért szöktek el tőle a lányai, és nyilvánvaló, hogy ebben az ilyen dühkitörései is szerepet játszottak.
Időről időre elmondott a kamera előtt olyan dolgokat, amiken még én is elcsodálkoztam, de a csodálkozásom akkor volt igazán nagy, amikor később sem akarta őket kivágatni a filmből. Nagyon bátor nő, aki mindent felvállal, amit egyszer kimond. Tudja jól, hogy neki is van felelőssége abban, ami a lányaival történt, és nem próbálja ezt eltitkolni. Ugyanakkor mindig rámutat arra is, hogy a kormány annak idején egyáltalán nem tett meg mindent azért, hogy a lányai ne csatlakozhassanak az ISIS-hez, hiába hívta fel a figyelmüket ennek veszélyére.
Megpróbáltál beszélni Olfa líbiai börtönben ülő lányaival? Meglátogattad őket?
Tervben volt, hogy egy kis stábbal Líbiába utazunk, és egy keveset forgatunk velük a börtönben. Rengeteget dolgoztunk, hogy engedélyt kapjunk a líbiai hatóságoktól a forgatásra. Úgy nézett ki, hogy minden rendben lesz, összeállt a kis stábunk és már készültünk a másnapi indulásra, amikor
kaptam egy telefont egy ottani hivatalnoktól, aki azt mondta, hogy nem szívesen látnak bennünket az országban, és megfenyegetett, hogy az életünk veszélyben lehet, ha mégis odautazunk.
Líbiában egy fixer várt ránk, akinek már megvolt a forgatási engedélye a börtönbe. Felhívtam őt, megkértem, hogy annak ellenére, hogy mi nem megyünk, ő menjen be a lányokhoz. A film végén látható rövid felvételt ő készítette róluk.
Ezek szerint te magad sosem beszélhettél velük?
Sajnos csak azután sikerült, hogy a film már készen volt. Elmondták, mennyire sajnálják, hogy nem szerepelhettek a filmben. Ahogy a húgaik és az édesanyjuk, ők is szerették volna, ha a történetüket hallja a világ. Nagyon fiatalon hagyták ott a családjukat, és a döntésükért hatalmas árat fizettek, sőt fizetik azóta is. Szeretnék elmesélni a világnak a sztorit a saját szemszögükből is. Borzasztóan bánják mindazt, amit tettek.
Négy nővér
Ha később lesz rá lehetőséged, elmesélnéd az ő történetüket is?
Ehhez biztosan ki kellene szabadulniuk a börtönből. Nagyon csábító a gondolat, hogy egyszer majd elkészítsem a Négy nővér folytatását, ugyanakkor nem vagyok biztos abban, hogy elég erőm maradt ahhoz, hogy újra mélyre merüljek ebben az őrült kalandban. Szerintem a börtön után sokévnyi terápiára lesz szükségük, hogy készen álljanak arra, hogy egy film erejéig újra elmerüljenek a múltjuk legsötétebb bugyraiban.
A Négy nővér már a második Oscar-jelölt filmed. Mit jelent számodra ez a jelölés?
Nézd, arab nyelven készítettem egy formával kísérletező, rendhagyó filmet. Ha a filmet nem válogatja be a programjába a cannes-i filmfesztivál és utána nem jelölik Oscar-díjra, sokkal-sokkal kevesebbet lehetne hallani róla. Lehet, hogy mi sem beszélgetnénk most. Emiatt egy ilyen jelölés nagyon sokat jelent.
A Négy nővér február 9-től látható a magyar mozik műsorán.
