Ahány ország, annyi szokás, az azonban hosszú évtizedeken át összekötött minket, hogy jellemzően borravalót olyan helyeken adtunk, ahol ételt és/vagy italt fogyasztottunk, és ezt az ételt és italt egy pincér az asztalunkhoz hozta. A dolog aztán tovább fejlődött, és már a pultnál való kiszolgálás is borravalót ért, de itt még mindig az étel- és italfelszolgálásért járt a „jutalom”.
A terjedés során aztán a taxisok, a fodrászok, futárok, kozmetikusok és még néhány másik szakma képviselői is részesülhettek a borravalóból, melynek mértéke azért erősen változott. Nálunk az átlagos borravaló valahol öt és tizenkét százalék közé esik, vannak országok, ahol nem várják el, míg például a borravaló Mekkájának számító Egyesült Államokban a minimálisan elfogadott borravaló legalább 20 százalék. Én adtam már San Franciscóban ennél kevesebbet, és senkinek nem kívánom azt a gyilkos tekintetet, amit cserébe kaptam. A pandémia azonban új teret adott a borravaló terjedésének.
Az elfajulás kezdetei
A covid két éve során az emberek kiszolgálása érthető okokból abba az irányba ment, hogy minél kevesebb személyes érintkezéssel járjon. A fizetés sokszor online vagy önkiszolgáló kasszáknál történt, viszont az ember szerette volna jutalmazni, hogy vannak dolgozók, akik még ezekben a nehéz időszakban is mások kiszolgálásáért dolgoznak, akár a saját egészségük kockáztatásával, így sokan lelkesebben/bőkezűbben bántunk a borravalóval. A pandémia véget ért, azonban a sok önkiszolgáló kassza és online fizetés velünk maradt, sőt a trend csak tovább erősödött.
Olyan szolgáltatások művelői is borravalót várnak el, amire korábban ez nem volt jellemző. Az Egyesült Államokban például nemrég nagy botrány volt abból, amikor kiderült, hogy egy esküvői szalonban is borravalót vártak el cserébe a segítségért, és a borravaló kérdése már a sima élelmiszerboltokban is megjelent, ahol egyáltalán nem érintkezünk a munkaerővel, hanem egy önkiszolgáló kasszánál csekkolunk ki az üzletből.
Lehet legyinteni, hogy a kapitalizmus paradicsoma, Amerika mindig is a vadhajtásairól volt híres, de a helyzet az, hogy az ottani trendek előbb-utóbb sokszor nálunk is megjelennek. Tényleg mi adjunk borravalót egy olyan üzletben, ahol a munkát mi magunk végezzük el a dolgozóik helyett? Nem nekik kéne borravalót adniuk nekünk?
A módszer csúnya, de működik
A kiszolgálás és a fizetés egyre több repülőtéren, stadionban, múzeumban vagy épp boltban vált önkiszolgálóvá az elmúlt években, viszont a fizetéskor – legalábbis Amerikában – ezt mintha nem vennék figyelembe: a legtöbb helyen ilyenkor is megjelenik a „Mekkora borravalót adsz?” menü, ahol a fogyasztó választhat mondjuk – továbbra is Amerikáról beszélek – 10, 15, 20 vagy 25 százalékot.
A probléma nemcsak az, hogy itt a kiszolgálásunkat valójában magunk végezzük, hanem az is, hogy sajnos fogalmunk sincs, hogy ezt a borravalót valóban a cég dolgozói kapják. Lehet, hogy csak egy amúgy is gazdag céget hizlalunk vele tovább.
A jelenség rengeteg vásárlót frusztrál, hiszen, ha a reptéren kivesznek a hűtőből egy szendvicset és egy kólát, elég furcsa érzés borravalót adni, ha közben a bolt egyetlen dolgozójával sem találkoztak. Sokan érzelmi zsarolásként élik meg a helyzetet. Többen úgy látják, a borravalók elharapózása az infláció növekedéséhez is hozzájárult. Olyan vadhajtások is megjelentek, mint amikor a főbérlők TikTokon magyarázták el, miért kellene az albérlet havi ára mellé a bérlőknek borravalót is fizetniük, továbbá az is botrányt okozott, amikor Marylandben egy Apple Store is borravalót várt el a vásárlóiktól.
Bár a jelenség sokakból ellenérzést vált ki, a módszer sajnos működik. Az amerikai adatok szerint 2022 utolsó negyedében a vásárlók az éttermekben és a gyorséttermekben 16,5 illetve 15,86 százalékkal több borravalót hagytak ott, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban, és ehhez hozzá kell tenni, hogy ebbe beleszámolják az önkiszolgáló kasszákat is.