Június 13-án mutatták be a Bridgerton harmadik évadának második felét, melynek végén egy új karaktert ismerhettünk meg: Michaela Strilinget. Azok számára, akik nem olvasták Julia Quinn regényeit (különösen a Francesca Bridgerton történetét elmesélő Rossz kort), a szereplő bemutatása az ég világon semmit nem jelentett. A Featherington-nővérek bálján Michaela belibbent, villantott egy kedves mosolyt Francescára és Eloise-re, és bemutatkozott, mint John Kilmartin, Francesca újdonsült férjének unokatestvére.
Az egyszeri néző ezt nyugtázta, és inkább az érdekelte, mikor láthatja végre Colint és Penelopét boldog párként annyi civódás után. Hiába a békülés, Colinéknak alig maradt néhány meghitt perce a stáblista legördülése előtt. És amíg a Polin-rajongó néző ezen bosszankodott, addig a Rossz kor olvasói még azzal voltak elfoglalva, hogy magukhoz térjenek a Michaela-fordulatból. Merthogy a nő nem egyszerűen John unokatestvére, vagy egy kellemes útitárs Skóciába menet Eloise és Francesca számára.
Michaela a regényben Michael volt, Francesca szerelme.
Mi történik a könyvben?
Ahogy minden Bridgerton-testvér, úgy Francesca is kap egy saját történetet, ez pedig, ahogy már mondtuk a Rossz kor címet viseli. Ekkor találkozunk először Michael Strilinggel, aki éppen beleszeret álmai nőjébe – a gond csak az, hogy éppen az ő esküvőjén vendégeskedik. Az első látásra szerelmet nehéz elnyomni, Michael azonban mégis megteszi. Ahhoz unokatestvére, John Kilmartin sokkal fontosabb a számára. Különösen, mert az ő feleségébe, Francescába habarodik bele menthetetlenül.
A nő azonban nem figyel fel rá, hiszen tiszta szívvel és odaadással szereti Johnt, akivel boldog házasságban élnek. Ami azonban sajnos csak két évig tart. John két év után meghal. Francesca pedig összetörik. A legnagyobb vágya az volt, hogy Johnnal olyan nagy családjuk legyen, mint amilyen a saját szüleinek is megadatott, ám a rövid házasságuk ideje alatt nem tudott Johnnak gyereket szülni. Stirling új grófja Michael lesz, aki ugyan továbbra is szerelmes Francescába, megadja neki a kellő teret, hiszen a nő mélyen gyászolja néhai férjét.
Egy idő után aztán mégis közelebb kerülnek egymáshoz, olyannyira, hogy Francesca végül hozzámegy Michaelhöz. A motivációja azonban nem csupán a szerelem: a társadalmi megbélyegzés is, hiszen fennáll az esélye, hogy özvegyként teherbe esett.
A Rossz kor tehát alapvetően két tematikát dolgoz fel. Egyrészt (ahogy a Bridgertonok mind megkapják a maguk romantikus toposzát) a szerelem elvesztése utáni újra megtalált boldogságról beszél. A könyv másik központi eleme pedig a gyermekvállalás utáni vágy, ami sok nőnek csak óriási küzdelmek és áldozatok árán teljesülhet.
Azáltal azonban, hogy Michaelből Michaela lett, és ahogy a nőt bemutatták a sorozatban, Francesca történetét annak esszenciájától fosztották meg – mintha Penelope többé nem lenne Lady Whistledown.
Így nem csoda, hogy a közönség nagy része nemcsak ledöbbent, de mérhetetlenül felháborodott.
Eleve elrendeltetett?
Egy regény adaptálásának útja eredendően csalódással van kikövezve a rajongók számára. A legapróbb változtatások is rosszul csapódhatnak le, azonban idővel megtanulunk ezzel együtt élni. (Különösen mi, akik a Harry Potteren nőttek fel, megedződtünk.)
A Bridgerton azonban kezdetben egy egészen könyvű sorozat volt – az egyetlen változást a diverz, mondhatni „vak casting” jelentette. Ez azonban abszolút elfogadható volt, hiszen – ahogy azt már a főcím is jelzi a maga álomszerű ragyogásával – a Bridgerton világa egy fiktív, alternatív valóság, ahol minden rassz egyenrangú, még a régenskorban is.
Ennek ellenére – bármennyire is értékeljük – a Bridgertont elsősorban nem az inkluzivitása miatt szerettük meg.
Hanem azért, mert könnyed, habos-babos, romantikus és szexi; a tökéletes eszképizmus.
E státuszt pedig azzal érdemelhette ki, hogy megtartották Julia Quinn A herceg és énjének (azaz Daphne történetének) velejét, hangulatát.
Abban a pillanatban azonban, hogy a második évadtól jelentősen elkezdtek eltérni a forrástól, a Bridgerton egyre nagyobb elégedetlenséget vonzott. Anthony és Kate egymásra találásának történetét fundamentálisan megváltoztatták, egy olyan szerelmi háromszöget generálva a főhősök és Kate húga, Edwina között, ami morális meghasonulásra készteti a nézőt: nem tudsz jó szívvel szurkolni Anthonyéknak, ha Edwina ennyire sérül a folyamatban. A harmadik évadban Colin karakterét hiteltelenítették el azáltal, hogy nem állt ki teljes mellszélességgel Penelope mellett a Lady Whistledown-botrányban.
Francesca sztorija pedig ugyan épphogy elkezdődött, de már most, alapjaiban tették semmissé a karakterét. A Rossz korban Michael lesz az, aki első látásra beleszeret Francescába. A sorozatban a Bridgerton-lány zavarában a nevét is elfelejti, annyira elsodorják őt az érzelmei, amikor meglátja Michaelát. Ezzel invalidálva a férje iránti érzéseit, illetve John és Francesca teljes kapcsolatát.
Igen, a reprezentáció fontos. És ahogy ezt Benedict történetszála mutatja, abszolút kivitelezhető anélkül, hogy teljesen felülírjuk Julia Quinn könyveit.
A Bridgerton azonban egy ponton megmámorosodott önnön sikerétől, elszámította magát, és az egész produkció elhitte, hogy az emberek a társadalmi igazságosság bajnokának tekintik a sorozatot, nem pedig egyfajta könnyed kikapcsolódásnak.
Nem a Bridgerton feladata megváltani a világot, pláne nem úgy, hogy a saját szabályrendszerével sincs tisztában. Rasszizmus ebben a világban nem létezik (csak néha), ám homofóbia igen – máskülönben nem kellene, hogy a „szolgálók diszkrétek legyenek” Lady Tilley házában. Ennek ellenére Francesca egy nővel fog élni, és bár így gyereket maga nem tud szülni, majd örökbe fogad (bár ez a régenskor Angliájában a valóságban nem létezett).
Petíció Michaelért
A Bridgerton új showrunnere, Jess Brownell azzal a szánt szándékkal érkezett, hogy ne csupán a rasszok, de az LMBTQ-ábrázolásban is sokszínűvé váljon a sorozat. Ünneplendő terv, amennyiben nem szenved kárt egyetlen, szeretett Bridgerton-pár sem. Éppen így gondolja, az a (cikk írásának pillanatában) majdnem 22 ezer ember, akik úgy gondolják, hogy „fel kell éleszteni” Michael Stirlinget.
A rajongókat ugyanis olyan mélyen érintette ez a változás, hogy egyenesen petíciót indítottak az ügyért a Netflix, a Bridgerton producerei és kreátorai felé. „Életem egy különösen kihívásokkal teli szakaszában a Bridgerton könyvsorozatban találtam vigaszt.
Francesca könyve és szerelmi története Michael Stirlinggel újjáélesztette a szerelembe vetett hitemet. A karakterek, ahogy azt a szerző megírta őket, őszintén rezonáltak velem. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a karakterek megváltoztatása az adaptációban nevetséges”
– olvasható a petícióban.
„Egy karakter identitásának megváltoztatásával fennáll a veszélye annak, hogy a történet elveszti lényegét, és potenciálisan csalódást okozhat a hatalmas közönségnek, akiknek sokat jelentett ez a szeretett történetet” – írták, és hozzátették, hogy „semmilyen formában nem vagyunk az LMBTQ közösség ellen. Sima könyvkedvelők vagyunk, akik a lehető leghűbb adaptációt szeretnék látni.”
Nincs választásunk
Lehet, hogy a Rossz kor rajongóinak Michaela felbukkanása nagyobb pofon volt, mint amekkorát Daphne kevert le Lord Berbrooke-nak, a Bridgerton minden alkotója elégedett a fordulattal. Igen, még a könyvek szerzője is.
„Mikor eldöntöttem, hogy Francescával egy queer történetet szeretnék elmesélni, beszéltem Julia Quinnel, aki az áldását adta rá”
– nyilatkozta Jess Brownell. Hozzátette, hogy az írónővel tisztában voltak azzal, „hogy lesznek olyan rajongók, akik csalódottak lesznek, azért, mert a kedvenc karakterük megváltozik. Nem hiszem, hogy lett volna rész, ahol ez ne történt volna meg. Így a történetre és a karakterre koncentráltam. Mivel Francesca sztorija annyira rezonált velem, ezért természetes választásnak éreztem őt.”
Brownell maga is queer nőként azonosítja magát, Francescában pedig magára ismert. „A könyve arról szól, mennyire másnak érzi magát a családjától és a társadalom tagjaitól. Sokunk számára ez a queer megélés része. Nem szerettem volna csak azért behozni egy LMBTQ karaktert, hogy kipipáljak vele valamit, hanem igazán meg szerettem volna mutatni, milyen queernek lenni. Ezért választottam Francesca történetét” – mondta a showrunner.
„Jess Zoomon mesélte el, hogy milyen irányba szeretné vinni a sztorit, én pedig nagyon izgatott és büszke vagyok, hogy mindezt elmesélhetjük” – fejezte ki a döntés támogatását a Francescát alakító Hannah Dodd. A Benedictet megformáló Luke Thompson is egyetért velük: „Szuper dolognak tartom, hogy pozitív, boldog queer szerelmi történeteket mesélünk el, amik nem csak szorongásról, tragédiáról és rossz dolgokról szólnak.”
Természetesen mi is így gondoljuk – amennyiben nem megy egy már szeretett sztori rovására. Brownell azonban igyekszik megnyugtatni a rajongókat. Szerinte annak ellenére, hogy szükséges lesz néhány változtatást eszközölni, „semmi jelentős” eltérés nem lesz a könyvektől, amikor egyszer csak Francesca évadához érünk. Hát hogyne.