A kísértetjárta házaktól kezdve a megszállt babákon át az ördögűzésig nézd meg ezt a 10 horrorfilmet, amelyek a valóságból merítettek ötletet – és ettől csak még rémisztőbbek lettek.
1. A rettegés háza
A rettegés háza vagy más fordításokban Az Amityville horror (The Amityville Horror) 2005-ben bemutatott amerikai horrorfilm, és a gyilkosságok, amelyek a történet megszületéséhez vezettek, valós események. 1974. november 13-án a 23 éves Ronald Joseph DeFeo Jr. az éjszaka közepén felkelt, és lelőtte az egész családját: szüleit, Louise-t és idősebb Robertet, valamint testvéreit, Dawnt, Allisont, Marcot és Johnt. Ezután egy közeli bárba rohant, hogy bejelentse a bűncselekményt. Egy ideig megpróbálta másra kenni a dolgot, mielőtt beismerte, hogy ő maga követte el a gyilkosságokat.
Miután DeFeo Jr. börtönbe került, a családi házat egy évvel később piacra dobták, ekkor költözött oda George és Kathleen Lutz három gyermekükkel. Lutzék a későbbiekben egy sor paranormális tevékenységről számoltak be a házban – innen ered A rettegés háza története. Végül a család kénytelen volt az éjszaka közepén menekülni, mindössze egy hónappal a beköltözésük után. Lutzék története sok vitát váltott ki, különösen annak fényében, hogy a következő család, amely átvette a házat – James és Barbara Cromarty – egy évtizeden át lakott ott, és semmilyen paranormális jelenséget nem tapasztalt.
2. Rémálom az Elm utcában
A Rémálom az Elm utcában (A Nightmare on Elm Street) Wes Craven 1984-ben bemutatott horrorfilmje. A valóságban persze nem egy valóságos gyermekgyilkos volt, aki a tinédzsereket álmaikban kísértette: Freddy Kruger koncepciója akkor ötlött fel a rendezőben, amikor olvasott egy cikket egy fiúról, aki álmában halt meg, miután szörnyű rémálmok gyötörték.
„Olvastam egy cikket a L.A. Timesban egy családról, akik megszöktek a kambodzsai gyilkos mezőkről, és sikerült eljutniuk az Egyesült Államokba – mondta a rendező a Vulture-nak 2014-ben. – Minden rendben volt, aztán hirtelen a kisfiúnak rémálmai lettek. Elmondta a szüleinek, hogy attól fél, ha alszik, az őt üldöző lény elkapja, ezért napokig próbált ébren maradni. Amikor végül elaludt, a szülei azt hitték, hogy már minden rendben lesz, aztán sikolyokat hallottak az éjszaka közepén. Mire odaértek hozzá, a fiú már halott volt. Egy rémálom közepén halt meg. Ez lett a Rémálom az Elm utcában központi eleme.”
3. Démonok között
A Démonok között (The Conjuring) története a valós Roger és Carolyn Perron történetén alapul, akik 1971-ben költöztek a Rhode Island-i 1677 Round Top Roadra, és állítólag paranormális tevékenységeket tapasztaltak az otthonukban. És bár a paranormális nyomozók, Ed Warren – aki saját bevallása szerint démonológus – és felesége, Lorraine Warren – aki tisztánlátó és médium – nagy szerepet játszanak a filmben, a valóságban nem voltak szerves részei a történetnek, sőt, igazából Roger Perron kirúgta őket a házból.
4. Annabelle
Állítólag a valódi Annabelle baba tettei olyan szörnyűek voltak, hogy a Connecticut állambeli Monroe-ban található okkult múzeumba kellett bezárni. Ed Warren paranormális nyomozó szerint egy Cooke atya nevű pap hívta meg őt és feleségét, amikor két fiatal nő – Donna és Angie – ördögűzést akart végezni, hogy megszabaduljanak egy halott hétéves kislány, Annabelle Higgins szellemétől, aki a babájukban lakott.
Addig Donna és Angie egy médiumtól azt a tájékoztatást kapták, hogy Annabelle szelleme jóindulatú volt, és egyszerűen csak azt akarta, hogy szeressék és gondoskodjanak róla. Megérkezésük után azonban Warrenék elmagyarázták a fiatal nőknek, hogy rosszul informálták őket, és hogy Annabelle emberi gazdatestet keresett. A Warren házaspár ezután elvégezte az ördögűzést, és a babát az okkult múzeumukba vitték, ahol most is lakik.
5. Ördögűzés Emily Rose üdvéért
Az Ördögűzés Emily Rose üdvéért (The Exorcism of Emily Rose) című film színészeinek alakítása majdnem olyan hátborzongató, mint a valós események, amelyeken a film alapul.
Emily Rose a valóságban egy 19 éves Anneliese Michel nevű lány volt, aki közel 70 ördögűzési kísérlet után halt meg a nyugat-németországi Bajorországban. Michelnél – aki mélyen vallásos családban nőtt fel – tinédzserként skizofréniát és epilepsziát diagnosztizáltak. Amikor aztán az epilepsziás görcsöket hallucinációk kezdték kísérni, Michel meg volt arról győződve, hogy démoni megszállás áldozata, ezért ragaszkodott az ördögűzéshez. A lány szülei Arnold Renz atya és Ernst Alt atya segítségét kérték, akik 1975 szeptemberétől kezdve számos ördögűzést végeztek Michelen. Az egyórás rituálék alatt gyakran lefogták vagy a székhez kötözték a lányt.
A kamaszlány 1976. július 1-jén halt meg, és szüleit – Ana és Joseph Michel – az atyákkal együtt gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták meg, mivel a lány nem szedte a gyógyszereit, alultáplált volt és kiszáradt. Az Ördögűzés Emily Rose üdvéért film a négy felnőtt ember bonyolult bírósági ügyét követi nyomon, amelyben mindegyiküket bűnösnek találták, de megúszták enyhe büntetéssel.
6. A rítus
A rítus (The Rite) egy 2011-ben bemutatott amerikai thriller, amely Matt Baglio A rítus: egy ördögűző születése című könyvének adaptációja. Bár a film bizonyos részeit a drámai hatás kedvéért eltúlozták, az igaz történet szerint Gary Thomas atyát kiválasztották ördögűzőnek, amikor egy ördögűző órán találkozott Matt Baglio újságíróval. Baglio onnantól kezdve követte a papot, amint Rómát járta, hogy új feladatát ellássa. Jelenleg az igazi Thomas tiszteletes a kaliforniai Menlo Parkban található Szent Patrik Szeminárium és Egyetem propaedeutikus évfolyamának igazgatójaként szolgál.
7. A texasi láncfűrészes mészárlás
Nagyjából minden, ami A texasi láncfűrészes mészárlás (The Texas Chainsaw Massacre) filmben történik, rendkívül felkavaró. De a legijesztőbb karakter benne kétségkívül Bőrpofa, a pincében lakó gyilkos, aki embereket eszik, és miután megölte őket, az arcukat viseli. És bár a karakter sosem volt valós személy, a jellemvonásait a sorozatgyilkos Ed Geinről mintázták, aki arról volt híres, hogy temetőkből exhumálta a holttesteket, majd csontjaikból és bőrükből emléktárgyakat készített.
8. Hívatlanok
A Hívatlanok (The Strangers) film három különböző valós esemény összeolvadásának eredménye. A thriller a Manson család által elkövetett betörésből és Sharon Tate és barátai, Jay Sebring, Abigail Folger és Wojciech Frykowski, valamint az otthon gondnokát meglátogató Steven Parent meggyilkolásából merít ihletet. A Hívatlanok a Keddie Cabin Murders egyes részeit is beépíti, amelyben négy embert öltek meg egy kaliforniai kis üdülővárosban. A gyilkosokat soha nem fogták el. Illetve a film rendezője a saját gyerekkorából is merített a filmhez: a rendezőt egyszer megijesztette egy csapat idegen, amikor egyedül volt otthon, és bekopogtak hozzá, kerestek valakit, aki nem lakott ott. Később megtudta, hogy az elkövetők olyan házakat raboltak ki, ahol épp nem tartózkodtak otthon a tulajok. Ez az élmény mély nyomot hagyott a későbbi rendezőben, és az esetet a film részeként használta fel.
9. Az ördögűző
Az ördögűző (The Exorcist) a 13 éves Roland Doe történetét dolgozza fel, aki a spiritiszta Harriett nénikéje halálát gyászolta. Harriett halála után a fiú furcsa jelenségeket kezdett tapasztalni – karcolásokat a falban, látta, hogy víz csöpög rejtélyes módon a csövekből és a falakból, és ami a legfélelmetesebb, érezte, hogy az ágya mozog.
Szülei ekkor egy katolikus pap segítségét kérték: E. Albert Hughes atya 1949 februárjában elvégezte az első ördögűzést Doe-n. Néhány nappal a szertartás után „Louis” feliratú karcolások jelentek meg Doe testén, és az édesanyja ezt úgy értelmezte, hogy el kell hagyniuk Marylandet, hogy további segítséget kapjanak. A család St. Louisba utazott, ahol kapcsolatba kerültek Walter H. Halloran atyával és William Bowdern tiszteletessel a St. Louis-i Egyetemről, akik beleegyeztek, hogy a fiatal Rolandot ördögűzésnek alá vessék. A fiúval egészen az év áprilisáig dolgoztak, amikor végül kijelentették, hogy az őt megszálló ördög eltűnt.
Évtizedekkel később kiderült, hogy a kisfiú teljesen normális felnőtt lett. A Vanity Fair szerint Roland Doe valójában Ronald Edwin Hunkeler, a NASA mérnöke volt, aki segédkezett az 1969-es holdra szállásban. Személyazonosságára csak 2020-ban bekövetkezett halála után derült fény.
10. Poltergeist – Kopogó szellem
A Poltergeist – Kopogó szellem (Poltergeist) film valós eseményeken alapul, amelyek a Herrmann-házban történtek az 50-es években a Long Island-i Seafordban. 1958 februárjának egyik reggelén James Herrmannt kiborulva hívta fel a felesége, Lucille, és közölte vele, hogy furcsa dolgok történnek a házukban. A gyerekeik megmagyarázhatatlan pukkanó hangokat hallottak a ház körül, később sampon, fehérítőszer és egy fiola szenteltvíz kupakjait találták meg. A család végül nem foglalkozott túl sokat a kísérteties esettel, azt gondolták, hogy valamiféle furcsa kémiai reakció okozta a pukkanásokat.
A következő hetekben azonban a furcsa történések egyre sűrűbbé váltak. A hívő katolikus házaspár ezután egy pap segítségét kérte, ám miután a pap imádkozott a házban, erőszakosabbá váltak az események: összetörtek a polcokon a díszek, és egy könyvespolc véletlenszerűen felborult. A seafordi poltergeist esete országos hírűvé vált, és a Life magazin cikket közölt róla. Miután 1958. február 3. és március 10. között 70 különböző paranormális esetet dokumentáltak, Herrmannék inkább elköltöztek a házból.