Számos család számára az ünnepi időszak hivatalosan akkor kezdődik meg, amikor az első karácsonyi zenék megszólalnak. A fenyőfa díszítése, sütés-főzés, és a közös beszélgetések hátterében felcsendülő dallamok olyan nyugalmat és melegséget sugároznak, mellyel szinte lehetetlen elkerülni az ünnepi ráhangolódást. A zene képes olyan érzéseket és emlékeket előhozni, amelyek segítségével minden évben újjászületik bennünk az ünnep varázsa, összeköt bennünket a családdal, közösséggel, hagyományokkal. Az ünnepi zene különleges dallamai, amelyek gyakran gyermekkorunk óta részesei az életünknek, szinte automatikusan előidézik a várakozás, a meghittség és a szeretet érzését.
„A nagyobb gyermekeink is szívesen mutatnak új zenéket, mi pedig nyitottsággal fogadjuk őket” ‒ Tóth Kiss Borbála alt énekművész
Tóth Kiss Borbála 2011 óta a Nemzeti Énekkar alt-szólamának énekművésze, emellett a Nemzeti Énekkar egyik énektanáraként és a Magyar Nemzeti Férfikar hangképző tanáraként is tevékenykedik. Az adventi időszakban férjével és öt gyermekével hangolódnak az ünnepi hangulatra ‒ természetesen ebből a zene sem maradhat ki. Ugyan a zenész házaspárnak ez az időszak nemcsak a pihenésről, meghitt együttlétről, de általában még a munkáról is szól, hiszen a karácsonyi és szilveszteri időszakban számos koncert és zenei esemény kerül megrendezésre, a család azonban rég megtalálta a módját arra, hogy mégis megteremtse maga körül a meghittséget.
„Abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy mi karácsony napjaiban nem szoktunk dolgozni, de a karácsonyi időszak még így is sok szervezést igényel, hogy mindennel elkészüljünk. Szerencsére népes a család, így mindenki kiveszi a részét a készülődésből. Én nagyon korán eltervezem a menüsort, a gyermekeim már tudnak segíteni a takarításban vagy a bevásárlásban, a nagylányom pedig imád sütni-főzni, így lesz a karácsony egy közös, családi ügy, és meg tud valósulni minden, amit szeretnénk.”
Boriék készülődéséből a zenei aláfestés sem maradhat ki. A család mindenféle karácsonyi zenére nyitott, amolyan mindenevőnek mondják magukat.
„Az eklektika szóval tudnám jellemezni a karácsonyi zenei választékunkat. Mindenkinek más az ízlése, de előszeretettel hozunk be új zenei dallamokat is, a nagyobb gyermekeink is szívesen mutatnak új zenéket, mi pedig nyitottsággal fogadjuk őket. Klasszikus zenéből legtöbbször Bach Karácsonyi oratóriumát szoktuk hallgatni, fantasztikus zene, 2022-ben ez volt a karácsonyi koncertünk műve is. De nagyon szeretjük az Aranyszárnyú Angyal című CD-nket is, amit Hámori Máté vezényletével az Óbudai Danubia Zenekarral készítettünk, és gyönyörű karácsonyi énekek szólalnak meg rajta. De örömmel vesszük a népzenét, Frank Sinatra-t, Michael Bublé-t is, a gyerekek pedig sokszor teszik be a karácsonyi filmzenéket. Esténként, amikor szeretünk bekuckózni egy forró csokival, akkor leginkább a King Singers Christmas carols című albumát hallgatjuk” ‒ fogalmaz az énekművész.
„Én a csendesebb típusú ünneplő vagyok” ‒ Gavodi Zoltán tenor énekművész
Gavodi Zoltán tenor énekművész életében már egész korán egyértelművé vált, hogy a zene a számára kijelölt út. Hat évig gimnáziumban tanított ének-zenét, majd 1999-ben sikeresen vett részt a Nemzeti Énekkar próbaéneklésén, melynek idén már 25. éve tagja.
Az adventi időszak karácsonyi koncertekkel, próbákkal telik, ám az ünnepi légkört így is sikerül megteremtenie családja körében.
„Otthon általában ketten vagyunk a feleségemmel, de az előző házasságomból született három kislányom is gyakran van velünk. A téli szünidő felét is velünk töltik, és most már abban a korban vannak ‒ 17,15 és 13 évesek, hogy azt szeretik hallgatni, amit ők választanak. Régebben még mi választottunk ünnepi dallamokat, most már inkább az a meghatározó, hogy ők mit szeretnének hallgatni. Ha időnk engedi, ilyenkor is kimegyünk a természetbe kirándulni, elvonulni a város zajától. Feleségemmel, aki kolléganőm is egyben, az imádkozó, csendesebb típusú ünneplők vagyunk, de
a zene mindig is az életünk fontos része.
Zoltán gyermekkorában otthon nem volt lemezjátszójuk, magnójuk, azt a zenei kínálatot hallgatták, amit a rádió sugárzott. Inkább egyetemistaként, fiatal felnőttként nőttek szívéhez az általa megismert ünnepi muzsikák.
„Nagyon szeretem Bach szakrális zenéit, például. a Magnificat-ot, ez a muzsika ebben az ünnepkörben nemcsak zenészeknek, de minden zenekedvelőnek is szívet-lelket gyönyörködtető. Nem szoktam szinte semmilyen zenei stílusra nemet mondani, meghallgatom a sláger karácsonyi dalokat is.”
A zene ereje
A zene közvetlenül hat a hangulatunkra és az érzelmeinkre: már az első néhány hang is képes nosztalgikus emlékeket felidézni, vagy akár új, pozitív érzéseket ébreszteni. A karácsonyi dalok gyakran puha, meleg takaróként burkolnak be minket, és talán legalább egy rövid időre segítenek kizárni a mindennapi gondokat. Az ünnepi zene abban is különleges, hogy egyszerre hoz közelebb minket a jelen pillanatához és repít vissza bennünket a múltba, saját emlékeinkhez. A családi zenehallgatás tehát többről szól, mint kellemes dallamok sora: a karácsonyi zene különleges varázsa abban rejlik, hogy bármilyen környezetet ünnepivé tud varázsolni, a dallamok egy olyan közös nyelvet adnak, amit mindenki ért és érez, kortól függetlenül.
A zene mindig hatással van a hangulatunkra, tudja erősíteni, de éppen ellenkezőleg is tud hatni.
A karácsonyi zenék közül a dinamikusabbak engem mindig jobb kedvre derítenek, sokkal kreatívabb és energikusabb leszek tőlük, még táncolni is szoktunk rá, a meghittebb muzsikák pedig inkább nyugtatóan hatnak, segítenek elengedni a hétköznapokat, a stresszt és a gondokat. De mindkét esetben mindenképp segíti az egymás felé fordulást. Ha közösen hallgatunk zenét, az mindig erősíti a családi identitásunkat, összehozza a kicsit a naggyal, is és ezt látni csodálatos érzés” ‒ teszi hozzá gondolatait Tóth Kiss Borbála énekművész.
Ünnepvárás zenével
Az adventi készülődés forgatagában jól esik zenét hallgatva megpihenni, kivált, ha a mű korunk hangján szól hozzánk, az ünnepre készít fel, és először csendül fel Magyarországon – a szerző vezényletével! Mivel karácsony a keresztény világ legnagyobb ünnepe, az európai népek zenei múltjában gazdag a hagyománya az olyan zenéknek, amelyek Jézus születéséhez kapcsolódnak. Barokk szerzők – Corelli, Torelli, Manfredini, Vivaldi – hangszeres karácsonyi concertókkal tisztelték meg az ünnepet, de vokális kompozíciók is szép számmal születtek olyan mesterek műhelyében, mint Charpentier, Stradella, Alessandro Scarlatti vagy Caldara. A két legismertebb alkotás természetesen Schütz és – mindenekfelett – Bach Karácsonyi oratóriuma. A Megváltó születésének örömét ünneplő vokális művek sora azonban természetesen nem ér véget a barokk korban: elvezet a 20. századig, hiszen Vaughan Williams, Honegger és Britten is írt karácsonyi kantátát. Sőt, a 21. század is büszkélkedhet olyan kompozícióval, amely nagy apparátust – szólistákat, kórust, zenekart – foglalkoztat, és a betlehemi gyermek világra jöttének misztériumát beszéli el: kortársunk, Sir James MacMillan opusa, a Christmas oratorio – Karácsonyi oratórium december 12-én csendül fel a Müpában a Nemzeti Filharmonikusok előadásában és két kiváló brit énekes, a szoprán Mary Bevan és a bariton Leigh Melrose közreműködésével. A hangverseny hitelét szavatolja, hogy művét maga a szerző, Sir James MacMillan vezényli. A bővebb információ ide kattintva elérhető.