Kétségtelen, hogy nemcsak mi, hanem az egész világ rengeteget köszönhet a magyar tudósoknak, hiszen – talán még ennyi elfogultság belefér – alapjaiban változtatták meg az egész világot. Ide tartozik például Szent-Györgyi Albert, Semmelweis Ignác, Irinyi János, Eötvös Loránd és még sorolhatnánk, ugyanis igen hosszú a lista.
A magyar tudósok mindig is központi szerepet töltöttek be a tudományos felfedezésekben és habár vannak, akik nem kaptak nemzetközi elismerést, sok magyar kutató írta be magát a történelembe. Az ő nevüket már az iskolapadban is sokszor hallhattuk, azonban annál kevesebb szó esett azokról a magyar nőkről, akik szintén hozzájárultak a világ fejlődéséhez. Az évszázadok során akadtak olyan inspiráló, úttörő nők, akik alapjaiban változtatták meg a történelmet, legyen szó sportról, divatról, űrkutatásról, vagy a tudományról. 2023 nagy mérföldkő volt a magyar tudományban, hiszen Karikó Katalin lett az első Nobel-díjas magyar nő, aki miután kutatótársával, az amerikai Drew Weissmannel megosztva kapta a Svéd Királyi Akadémia a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díját. Napjainkban ő az a magyar tudósnő, akinek nevét nemcsak egy egész ország, hanem egy egész világ ismeri, ennek ellenére, nem ő volt az egyetlen.
Magyar tudósnők, akiknek sokat köszönhetünk
Telkes Mária, vagy más néven, a „Napkirálynő”
Telkes Mária (Fotó: Profimedia)
Telkes Mária magyar származású amerikai tudós és feltaláló volt, a napenergia kutatásának úttörője és Amerika 11 legsikeresebb asszonyának egyike. Telkes Mária 1900-ban született Budapesten, majd 20 évvel később a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon.
Mindössze 24 éves volt, amikor az Egyesült Államokba került és elhelyezkedett a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában. Másfél évvel később már az osztályának vezetője lett.
Ez idő alatt alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet. 1934-ben a New York Times, a cleveland-i és a detroit-i sajtó megalkotta Amerika legérdekesebb és legsikeresebb asszonyainak listáját, amelyre mindössze 11 név kerülhetett fel.
A listára többnyire sportolók, filmsztárok és közéleti szereplők kerültek fel, na meg persze Telkes Mária. Ő volt az egyetlen tudós az összeállításban.
Öt évvel később Bostonba költözött, ahol tanárként a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. A szabadalmai között szerepel egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, amelyet először az amerikai katonaság használt a második világháborúban. Az eszköz később az amerikai katonák alapfeleszerelésévé vált. Hivatalosan húsz szabadalom tartozik a nevéhez. Az utolsót 90 éves korában nyújtotta be, amely a hideg tárolásához kapcsolódik. Telkes Mária elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját. 2012-ben pedig örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében.
Radnót Magda
Radnót Magda (Fotó: Semmelweis Egyetem)
Radnót Magda Rottenstein Gyula és Weinréb Irén gyermeke. Édesapja az első világháborúban hősi halált halt. Radnót Magda állami díjas magyar orvos, szemész, patológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatása a szem betegségeinek, elváltozásának kóroktani és kórtani leírása, a fényérzékelés endokrinológiai hátterének feltárása, a látószervek szövettani és anatómiai vizsgálata. Klinikai patológiai megfigyelései alapján kidolgozta a könnyszervek helyreállító sebészeti eljárását, a szürke hályog krioextrakciós és az ideghártya-leválás kriopexiás műtéti helyreállításának módszerét.
T. Sós Vera
Akadémiai Aranyérmet adnak át T. Sós Vera Széchenyi-díjas matematikusnak, egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának, 2015-ben (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
T. Sós Vera Széchenyi-díjas magyar matematikus, a számelmélet és a kombinatorika nemzetközileg elismert, iskolateremtő kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A matematikus tudományos munkássága, hazai és nemzetközi iskolateremtő és tudományszervező munkája igen jelentősen járult hozzá a diszkrét matematika utóbbi fél évszázados, robbanásszerű fejlődéséhez. T. Sós Vera 1930. szeptember 11-én született Budapesten, egyetemi tanulmányait pedig az ELTE matematika-fizika szakán végezte. A matematikai tudomány doktora értekezését 1980-ban védte meg. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja, később pedig elnöke. Híres eredménye az Erdős–Rényi–Sós-féle barátságtétel a gráfelméletben. T.Sós Vera 2023. március 22-én hunyt el. Egyik híres idézet tőle:
A tudomány fejlődéséhez hozzátartozik az értékelés és az átértékelés folyamata. Ami lényegesnek bizonyul, az talán fennmarad a szitán. A többi elfelejtődik.
Kondorosi Éva
Kondorosi Éva biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja rhizobiummal fertőzött növényeket vizsgál a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékén (MTI Fotó: Rosta Tibor)
Kondorosi Éva 1948. március 22-én született Budapesten. Balzan díjas és Széchenyi-díjas biológus kutató. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, illetve nemzetközi tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. Kutatásai számos alapvető felfedezésekhez vezettek a szimbiózis valamint a mikrobiológia és a növényi fejlődés biológia területén.
Az UNESCO a Nők a tudományban program egyik alapítója.
Karikó Katalin
Karikó Katalin (Fotó: MTI/Cseke Csilla)
Természetesen nem lenne teljes a lista Karikó Katalin neve nélkül, akinek a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért ítélték oda, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette.
Ha valaki, akkor Karikó Katalin pontosan jól tudja, hogy a siker mindig komoly áldozatokkal, lemondásokkal jár. Törekvéseit rengeteg kritika és kudarc övezte, mivel senki nem hitt abban, hogy az mRNS alkalmas lehet a gyógyításra. Éppen ezért folyamatosan visszadobták a pályázatait, majd néhány évvel később lefokozták a professzori állásából. Fizetése így kevesebb volt, mint a mellette álló technikusé.
Sokan kérdezik, nem akarok-e utólag beolvasni azoknak, akik hátráltattak. Nem, mert inkább köszönettel tartozom ezeknek az embereknek. Ha háromszor-négyszer nem rúgnak ki az állásomból, most nem lennék itt
– mesélte egy korábbi interjúban.
Pásztor Gabriella
Pásztor Gabriella (Fotó: ELTE Természettudományi Kar)
Pásztor Gabriella szolnoki születésű magyar fizikus, akinek főbb kutatási területe a mag- és részecskefizika. A részecskefizikus a svájci CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) laboratóriumában dolgozott, ahol lényegében mini ősrobbanásokat idéztek elő, hogy a világegyetem fekete anyagát feltérképezhessék. A Karriertrend azt írja, hogy a CERN-nél a dolgozó nők száma 20% alatt van, ezért kimondottan nagy dolog, hogy magyar nőként jelen lehetett.
