James Watson amerikai biológus, aki Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel együtt felfedezte a DNS kettősspirál-szerkezetét, 2025. november 7-én, 97 éves korában elhunyt. Az ő munkája tette lehetővé, hogy a tudomány megértse, miként másolja és adja tovább az élővilág a genetikai információt — felfedezéséért 1962-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
Azonban Watson pályáját később botrányok árnyékolták be. 2007-ben és 2019-ben több alkalommal is azt állította, hogy genetikai okokból a fekete emberek átlagosan alacsonyabb intelligenciájúak, mint a fehérek. Emiatt széles körű felháborodás követte, és több tudományos intézmény — köztük a New York-i Cold Spring Harbor Laboratory, ahol évtizedekig dolgozott — megvonta tőle összes tiszteletbeli címét, valamint elhatárolódott tőle.
Watson korábban bocsánatot kért kijelentéseiért, de 2019-ben egy dokumentumfilmben ismét megismételte nézeteit, aminek következményeként végleg elvesztette tudományos rangjait és elismeréseit.
James Watson (fotó: Profimedia)
Pályája során Watson nemcsak tudományos, hanem pénzügyi nehézségekkel is szembesült: 2014-ben eladta Nobel-díjának aranyérmét, amit később a vevő — egy orosz milliárdos — visszaajándékozott neki.
Watson Chicagóban született 1928-ban. Már 15 évesen egyetemi ösztöndíjat nyert, majd Cambridge-ben dolgozva ismerte meg Francis Cricket, akivel együtt megalkotta a DNS szerkezetének híres modelljét. Később a Harvard professzora, majd a Cold Spring Harbor Laboratory igazgatója lett. Az általa és Crick által elért tudományos eredmények hatásai máig érezhetőek, ennek köszönhetően sikerült három éve teljesen feltérképezni az emberi génállományt.
