Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

A Nobel-díjas, aki tudománytalan fejtegetésekkel bizonygatja a fehér felsőbbrendűséget

Egy nagy tudós is mondhat elképesztő ostobaságokat.

James Watson amerikai molekuláris biológus kisebbfajta legenda a tudományos körökben: 1953-ban Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel közösen ő határozta meg a DNS kettős spirál-szerkezetét, amivel gyakorlatilag lefektették a modern genetikai kutatások alapjait. 1962-ben fiziológiai Nobel-díjjal ismerték el a felfedezésüket.

Az idén 91 éves Watson az elmúlt évek során mégsem szakmai sikerei, hanem nyíltan rasszista, tudománytalan megnyilvánulásai révén keltette fel a nemzetközi média figyelmét. Most éppen az amerikai közszolgálati televízióban (PBS), egy róla szóló dokumentumfilmben jelentette ki, hogy továbbra is azt vallja, a gének miatt jelentős különbségek vannak a fehér és fekete bőrű emberek intelligenciaszintje között, méghozzá a fehérek javára.

Watson megjegyzései nem maradtak következmények nélkül:

kutatóintézete, a New York-i Cold Spring Harbor Laboratory közleményben tudatta, hogy minden címétől megfosztotta a Nobel-díjas professzort.

Wikipédia

Az eset kapcsán több külföldi portál is felidézte Watson korábbi rasszista kijelentéseit. Ezek közül a legemlékezetesebb az volt, amikor 2007-ben a The Times-nak nyilatkozva fejtegette az egyes rasszok génállománya és az intelligenciahányadosuk közötti összefüggéseket. Watson az interjú során azt mondta, „nagyon borúsnak” látja az afrikai kilátásokat, mert

a szociálpolitikánk azon a tényen alapszik, hogy az intelligenciájuk ugyanolyan, mint a miénk, miközben a tesztek ezt nem igazolják.

Majd hozzátette, ő maga nagyon szeretné, hogy ha minden ember egyenlő lenne, de:

Mindenki aki dolgozott már fekete alkalmazottakkal, tudja, hogy ez nem igaz.

A 2007-es interjú akkora botrányt kavart, hogy Watsontól végül elvették az angliai Cambridge Egyetem egyik kutatólaboratóriumának tiszteletbeli vezetői posztját, és megfosztották minden adminisztratív feladatától is. Ráadásul Watson, aki éppen How to Avoid Boring People című könyvével turnézott az Egyesült Királyságban, kénytelen volt lemondani fellépéseit, miután több helyszín is visszamondta a meghívását. Watson ekkor még tessék-lássék módon bocsánatot kért a szavaiért: azt állította, nem tudta, hogy a provokatívnak szánt megjegyzés megjelenik majd az interjúban.

A következő évek során kevés nyilvános szereplése volt. 2014-ben azzal került be a hírekbe, hogy – a világon elsőként – eladta a Nobel-díjjal járó arany emlékérmet, mondván, hogy kevéssé szerencsés nyilatkozatai miatt „ellehetetlenítették” a munkájában, ezért így kell finanszíroznia tudományos kutatásait. Az emlékérmet egy orosz nagytőkés vette meg 4,1 millió dollárért, majd visszaadta Watsonnak – mint mondta, elfogadhatatlan, hogy egy Nobel-díjas tudós ilyesmire kényszerüljön.

Elhalasztott bocsánatkérés

Amikor a PBS bejelentette, hogy az American Masters című dokumentumfilm-sorozat keretében foglalkoznak majd Watson munkásságával, sokan azt gondolták, az idős professzor arra használja majd fel az alkalmat, hogy revízió alá vegye korábbi, a szakmai elit és a közvélemény által egyaránt elutasított kijelentéseit.

Ennek azonban éppen hogy az ellenkezője történt: Watson megerősítette korábbi nézeteit, ezúttal ráadásul a kamerák előtt. Amikor Mark Mannucci, a film producer-rendezője arról kérdezte őt, változott-e némiképp a véleménye a rasszok és az intelligencia közötti kapcsolatot illetően, a tudós így válaszolt:

Nem. Egy cseppet sem. Bárcsak változott volna, bárcsak rendelkezésre állna olyan új tudás, ami alapján kijelenthető lenne, hogy a neveltetés fontosabb, mint a természetes adottságok. De én nem találkoztam ilyennel. És igenis van különbség a feketék és a fehérek IQ-tesztjei között. Azt kell mondanom, hogy a különbség genetikai eredetű.

Watson emellett arról is beszélt, mennyivel jobb lenne, ha ilyen különbség nem létezne, majd a skizofrénekhez hasonlította a feketéket: „Ez szörnyű, éppolyan szörnyű, mint a skizofrénia.” Ez azért is érdekes, mert Watson idősebbik fia maga is skizofrén.

(Ál)tudományos viták

Watson újabb kijelentései nyomán évszázados viták kaptak új lendületet. Talán senkit sem fog meglepni, ha eláruljuk, hogy a különböző rasszok – elsősorban a feketék és a fehérek – intelligenciahányadosa közötti különbséget a legelső IQ-tesztek megjelenése óta számtalan alkalommal próbálták már visszavezetni a genetikára.

Az ilyen irányú feltételezések alapját egyfelől az adja, hogy az intelligencia egy adott mértékben bizonyítottan örökölhető, másfelől pedig az a tény, hogy az afroamerikaiak gyakran valóban alacsonyabb pontszámokat értek el az intelligencia-teszteken, mint az amerikai fehérek. A huszadik század során végzett kutatások mégis azt bizonyították, hogy bár a rassz szerepe sem zárható ki teljes mértékben, gyakorlatilag elhanyagolható a jelentősége a különféle környezeti tényezőkhöz mérten.

Ennek ellenére nem Watson az egyetlen, aki nagyobb jelentőséget tulajdonít a faji eredetnek. Elég csak Charles Murray és Richard Herrstein nagy port kavart 1994-es könyvére, a Haranggörbére (The Bell Curve) gondolnunk. A könyv szerzői Watsonhoz hasonlóan konkrét hierarchiai viszonyt állítottak fel az egyes rasszok átlagos intelligenciahányadosa alapján, és kijelentették, hogy mindez a genetikára vezethető vissza. Rengeteg olyan kutató van, aki a Haranggörbe, illetve a könyv megjelenése nyomán kialakult parázs viták kapcsán a kérdés további tudományos vizsgálatát sürgeti.

Több mint árulkodó ugyanakkor, hogy a faji kérdést hangoztató szakemberek, köztük Watson fejtegetései előbb-utóbb – hogy, hogy nem – rasszista sztereotípiákra futnak ki. Ettől válnak olyan alattomossá Watson kijelentései is.

Erre utalt Francis Collins genetikus is, aki Watson legfrissebb interjúi kapcsán nyilatkozott az ügyben.

Nagyon nagy csalódás számomra, hogy valaki, aki ilyen korszakalkotó felfedezésekkel járult hozzá a tudományos élethez, ilyen tudománytalan és bántó szándékú hiedelmeket terjesszen.

Mert erről van szó valójában. Lehet, hogy Watsonnak részben igaza van, hiszen előfordulhat, hogy egy nap valóban kimutatható lesz a genetikai különbség az egyes népek intelligenciáját illetően. Jelenleg azonban ezt semmilyen tudományosan elfogadott bizonyíték nem támasztja alá. Az erre tett hivatkozások így csak felütésként szolgálnak egy keserű ember rasszista megjegyzéseihez.

Brent N. Clarke/Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top