A festmény a 236 millió dolláros (kb. 78 milliárd forintos) árával minden idők legdrágább modern műalkotása lett aukción, és messze túlszárnyalta Klimt korábbi rekordját is. A csaknem kétméteres portré nem a „aranykorszak” csillogását hordozza, hanem finomabb, pszichológiailag rétegzett intenzitást. Bár kevésbé látványos, mint a Csók vagy az Adele Bloch-Bauer I., gazdag, rejtett motívumrendszere különleges értéket ad neki.
Elisabeth Lederer portréja rekordáron kelt el (fotó: Sothesby’s)
Korábban a modern művek közül Andy Warhol Shot Sage Blue Marilyn (1964) című ikonikus Marilyn Monroe-portréja tartotta a rekordot: ez a festmény 2022-ben 195 millió dollárért kelt el New Yorkban. Az összes műalkotást tekintve pedig Leonardo da Vinci Salvator Mundi című műve állt a csúcson, amelyet 2017-ben adtak el 450,3 millió dollárért.
Klimt újonnan elárverezett portréja most ezek közé a csúcstartók közé ékelődött be, Warholt megelőzve a valaha volt legdrágább modern kori festmények listáján.
A művet a nácik 1938-ban elkobozták a zsidó Lederer családtól, majd csak az 1980-as években került újra piacra, később Leonard A. Lauder magángyűjteményébe. A hosszú évtizedekig elzárt festmény most visszatért a reflektorfénybe.
A portré kelet-ázsiai ihletésű motívumokat és tudományos, sejtszerű formákat vegyít: a selyemruhán megjelenő sárkányok a kínai császári hatalmat idézik, míg a mikroszkopikus alakzatok Klimt érdeklődésére utalnak a biológia és anatómia iránt. A mű így egyszerre szól mítoszról, hatalomról és az élet eredetéről.
Mindez különös fényt vet Elisabeth sorsára is: a náci üldöztetések idején hamisan azt állította – anyja támogatásával –, hogy Klimt a valódi apja, így sikerült megmenekülnie.
A portréban Elisabeth alakja mintha épp kibontakozna egy selyem-gubóból: ruhája könnyed szárnyként hull mögé, a metamorfózis és újjászületés jelképévé téve a képet. Nem tudni, megér-e ennyit egy festmény, de az biztos, hogy Klimt művének titokzatos, sokrétegű ereje páratlan.
Forrás: BBC
