A módszer persze nem „spórolós hack”, hanem klasszikus fizetés nélküli távozás: a sofőr megtankol, majd egyszerűen elhajt, mielőtt rendezné a számlát, majd pedig (ha netán elkapják), arra hivatkozik, hogy csak nincs hozzászokva az előautorizáció nélküli rendszerhez. A svájci sajtó szerint a jelenség nagyságrendje már rég nem pár „figyelmetlen” esetről szól: évente több tízezer ilyen csalást tartanak számon, a kár pedig elérheti az 5 millió svájci frankot (kb. 2 milliárd forintot).
A történet egyik emblematikus szereplője egy marseille-i autós lett, aki egy autópálya melletti svájci pihenő két kútjánál három hét alatt 11 alkalommal tankolt fizetés nélkül – a svájci beszámolók szerint ezért ragadt rá a gúnyos becenév is: „a Ford Focusos szórakozott fazon”.
A kutak persze nem nézik tétlenül a pofátlan lopást: a kamerák gyakran rögzítik a rendszámot, a svájci lakcímű elkövetőknél a hatósági eljárás jellemzően egyszerű. A gond ott kezdődik, amikor a sofőr már a szomszédos országban van – ilyenkor a behajtás és a jogi procedúra sokkal bonyolultabb, és nem mindig vezet eredményre.
És hogy miért nem áll át mindenki kötelező előfizetésre vagy automata előautorizációra, mint sok más országban? A válasz prózai: ahol a fizetés a shopnál történik, ott nagyobb az esély, hogy a vevő bent még vesz valamit – kávét, snacket, útdíjmatricát, impulzus-terméket. Vagyis üzletileg csábító a kasszához terelni az autóst – csak épp ennek láthatóan ára van.
A „kiskapuval” játszóknak viszont érdemes tudniuk: a szolgáltatás kifizetés nélküli igénybevétele a világ minden országában büntetőjogi következményekkel járhat.
Fotó: illusztráció, Unsplash
