A folyamatos online jelenlét komoly mentális terhelést jelent. A szakemberek szerint azok az emberek, akik képesek szünetet tartani a válaszadás előtt, tudatosabban kezelik az érzelmeiket és a figyelmüket. Nem hagyják, hogy a telefon diktálja a reakcióikat, inkább átgondolják, mit és hogyan szeretnének mondani.
Nem minden üzenet sürgős
A digitális kommunikáció gyorsasága könnyen azt az érzetet kelti, hogy minden üzenetre azonnal reagálni kell. A pszichológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a folyamatos készenléti állapot hosszabb távon kimeríti a mentális erőforrásokat. Az érzelmileg intelligens emberek felismerik, hogy a gyors válasz nem mindig jelent jobb kommunikációt. Sokszor éppen a rövid szünet teszi lehetővé, hogy a reakciójuk átgondolt, pontos és a másik fél számára is érthető legyen.
Daniel Goleman pszichológus, az érzelmi intelligencia kutatásának egyik legismertebb szakértője szerint az önszabályozás képessége kulcsfontosságú a kiegyensúlyozott kapcsolatokhoz és a stressz kezeléséhez. Ide tartozik az is, hogy nem reagálunk automatikusan minden ingerre.
Az értesítések az agy limbikus rendszerét aktiválják, amely gyors, impulzív reakciókra ösztönöz. Ez evolúciós szempontból hasznos mechanizmus, hiszen a veszélyekre azonnal reagálnunk kellett. A modern digitális környezetben azonban ugyanaz a rendszer működik akkor is, amikor egy chatüzenet vagy e-mail érkezik.
Az érzelmileg érettebb emberek képesek ezt a reflexet „megállítani”, és a racionális döntéshozásért felelős agyi területeket bevonni. Ez segít elkerülni a félreértéseket, a túl éles válaszokat vagy a felesleges konfliktusokat. Egy rövid gondolkodási idő gyakran jobb kommunikációhoz vezet. A megfontolt válaszok pontosabbak, empatikusabbak és kevésbé bántóak lehetnek, különösen érzékeny témákban.
A határok meghúzása nem önzés, az üzeneteknél sem
A pszichológusok szerint a digitális határok kijelölése az önvédelem egyik formája. Ha valaki nem válaszol azonnal, az gyakran azt jelenti, hogy védi a figyelmét vagy az energiáját. Ez segíthet csökkenteni a stresszt, javíthatja a koncentrációt, és hosszabb távon a kiégés kockázatát is mérsékelheti.
Az állandó elérhetőség ugyanis könnyen irreális elvárásokat alakít ki a környezetben. Ha mindig rögtön reagálunk, mások is ezt kezdik természetesnek venni, és egy idő után a késlekedés udvariatlanságnak tűnhet. A tudatos késleltetés viszont azt kommunikálja, hogy az időnknek és a fókuszunknak értéke van.
A szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a folyamatos megszakítások rontják a mélyebb koncentrációt igénylő feladatok minőségét. Egyetlen értesítés is kizökkentheti az embert a munkából vagy a pihenésből, és akár több percbe is telhet, mire újra ugyanarra a figyelmi szintre jut.
Az üzenetre adott későbbi válasz néha empatikusabb
Az Amerikai Pszichológiai Társaság által publikált tanulmányok megerősítik a digitális időgazdálkodás és a mentális egészség közötti kapcsolatot. A szakértők szerint az érzelmi intelligencia egyik kulcsa az önreflexió. Aki időt ad magának az üzenetek feldolgozására, jobban átlátja a másik fél szándékait és saját reakcióit is. Ez különösen konfliktushelyzetekben fontos, amikor egy gyors válasz könnyen elmérgesítheti a beszélgetést.
Ez különösen konfliktushelyzetekben fontos, amikor egy gyors válasz könnyen elmérgesítheti a beszélgetést. A néhány perces vagy akár órás szünet lehetőséget ad arra, hogy a kezdeti érzelmi reakció helyett tudatos, kapcsolatorientált válasz szülessen.
A tudatos szünet tehát nem elutasítás, hanem kommunikációs stratégia lehet. Sokszor éppen ez segít abban, hogy a kapcsolatok hosszú távon kiegyensúlyozottabbak és őszintébbek maradjanak.
Fotó: illusztráció, Unsplash
