Chica Checa, vagyis A cseh lány. Aki tényleg cseh, de annyira azért nem lány. Egészen pontosan egy cseh fiú, Lukas, aki abból él Franciaországban, hogy esténként nőnek öltözve szórakoztatja a közönséget egy éjszakai szórakozóhelyen énekel…, akarom mondani tátogva. Erről azonban odahaza, a cseh szülővárosában az égadta világon senki sem tud. Még a saját édesanyja, a nemrég megözvegyült Zdena sem. A nagyi azonban haldoklik, Lukas pedig hazatér franciahonból, hogy elbúcsúzhasson tőle, és közben elmondja odahaza mindazt, amit eddig oly jól titkolt az életéből.
Jan Cina a Chica Checa főszerepében (Forrás: KVIFF Press Department)
Álló ovációval fogadták
Ez a kiindulópontja a Chica Checa című érzelemdús cseh vígjátéknak, ami rejtélyes módon bekerült a Karlovy Vary-i Filmfesztivál versenyprogramjába. Értem én a helyzeti előnyt, a világ minden filmfesztiválján könnyebben jutnak be a hazai filmek, de a Chica Checa egyáltalán nem olyan film, ami annyira illene a filmfesztiválok kissé sznob választékába. Ennek ellenére a díszbemutatón a nagyrészt cseh közönség álló ovációval, vastapssal fogadta, hosszan ünnepelték az alkotógárdát, és könnyen lehet, hogy az év nagy cseh közönségsikerét láthatták itt először nézők.
A Chica Checaban minden megvan, amiért a nézők szeretik a kommersz vígjátékokat: a középpontjában álló anya-fia egymásra találás bárhol a világon átélhető és szívmelengető, az időskori elmagányosodás és újrakezdés témája kellően univerzális, a drag queen-szál a maga látványos show-elemeivel pedig ad neki annyi üdeséget és különcséget, hogy a film kellően figyelemfelkeltő és színes legyen. Ráadásul mivel az utóbbi idők legsikeresebb hazai vígjátékai (Futni mentem, Szenvedélyes nők) pont cseh filmeken alapultak, a Chica Checa sztorija is adja magát, hogy nemzetközile remake-eljék. És még javítani is bőven lehet rajta, mert ugyan kétségtelenül nagyon közönségbarát alkotás, de ettől még nem különösebben jó film. De azt azért adjuk meg neki, hogy egy cseppet sem unalmas.
A Chica Checa sztárjai és alkotói a Karlovy Vary-i Filmfesztivál vörös szőnyegén. (Forrás: KVIFF Press Department)
Egy jószándékú film a múltból
A Chica Checa szellemiségében olyan film, mintha 15-20 évvel ezelőtt készült volna. Ez volt az a korszak, amikor a régió közönségfilmekkel foglalkozó alkotói felfedezték, hogy akár melegek is lehetnek egy kommersz film főszereplői. Hazánkban ebből a felismerésből születhetett meg például a 2013-as Coming Out, ami olyan érzékenységgel közelített a témához, mint elefánt a porcelánbolt berendezéséhez. A Chica Checa az a film, ami 2026-ban azt a nem egészen forradalmi mondanivalót próbálja átadni a nézőinek filmmesébe csomagolva, hogy semmi baj nincs azzal, ha egy családtagodról kiderül, hogy meleg, szülőként kitagadni a meleg gyerekedet elég buta dolog, a drag queen show-k pedig nem perverzek, hanem akár heteroszexuális nézőként is élvezhető, szórakoztató performanszok.
Értem én a jó szándékot mögötte, ez a része rendben van, de talán már meghaladtuk azt a fajta leegyszerűsítést, ahogyan ez a film melegségről és elfogadásról beszél. Természetesen a rasszizmusról vagy a homofóbiáról szóló filmeknek nagyon is megvan a helye, hiszen ezek a mai napig égető problémák, de az a fajta rendkívül felszínes, leegyszerűsítő, rózsaszín szemüvegű hozzáállás, amit a Chica Checában látunk, nem biztos, hogy pont a legszerencsésebb megközelítése a témának.
Miért ne lehetne drag queen show a kórházban? (Forrás: KVIFF Press Department)
Ez az a film, ahol az anya huszonvalahány év után megtudja a fiáról, hogy meleg, bedob egy erősen homofób sértést, de másnap már könnyezve kér bocsánatot, egy csapásra nyitottá és elfogadóvá válik, megtörténik az egymásra borulás, és attól a naptól fogva úgy élnek együtt a fiával, mintha egész életükben a legjobb barátnők lettek volna. És ez az a film, ahol a környezetük is némi csodálkozás után egy vállrándítással intézi el a nagy bejelentést. Ez persze szép is volna így, de a filmben bemutatott jelek közben azt érzékeltetik, hogy a valóságban jó eséllyel ez egyáltalán nem így történne.
De hogy jön ide Borbély Alexandra?
A Chica Checa az a mozi, ahol az érzelmi fordulatok forgatókönyvírói csettintésre történnek. Lukas melegségének egy fél életen át tartó eltitkolása azért sem válik érthetővé, hiszen a coming outja után szinte csak elfogadó reakciókkal találkozik, maximum kicsit különcként tekintenek rá. A film emiatt kissé hamis és túl felszínes képet ad egy amúgy komplex problémáról, ráadásul a színészei is tesznek arról, hogy a dolog ne legyen túlságosan átélhető.
A Zdenát játszó Pavla Tomicová olyan intenzív grimaszolással játszik, mintha a Mikroszkóp Színpadon állna.
A fiát alakító Jan Cina így hiába nyújt érzékenyebb alakítást, egyszerűen az egész lepattan arról a Szeszélyes évszakok-szintű színpadias játékról, amit a filmbéli édesanyja képvisel. Azt azért ismerjük el, hogy a kórházi drag queen fellépést tényleg szépen megoldották: ez a film érzelmi és komikusi csúcspontja egyben.
Borbély Alexandra a Chica Checa című filmben (Forrás: KVIFF Press Department)
De a filmben nemcsak a melegséggel kapcsolatos konfliktus felszínes és kidolgozatlan, hanem minden más is. A Karlovy Varyban már rutinos Borbély Alexandra például egy szlovák nőt alakít, aki pont abban a kisvárosban akar házat venni későbbi felújításra és kiadásra, ahol Zdena és Lukas lakik, és úgy tűnik, mintha a környéken kizárólag ők rendelkeznének bármilyen eladó ingatlannal, és a pénzéért nem kaphatna meg pillanatokon belül egy tucatnyi másik lepukkant házat arrafelé. Borbély karakterének nincs annyira fontos dramaturgiai funkciója, mint amilyen sok játékidőt kap, és bár örültem a magyar jelenlétnek a filmben, a színésznő karaktere csupán arra szolgál, hogy emlékeztesse a főhősöket: a házuk eladásával lehetőség nyílik az életük újrakezdésére is. Ha ez netán maguktól nem jutna eszükbe. (nem jut)
És ez az a film, amiben a szerelmi szál is teljesen váratlanul, megalapozatlanul és hiteltelenül érkezik, pusztán csak azért, hogy a végén aztán tényleg mindenki megkapja a maga happy endjét.
Ártalmatlan, butácska és felszínes film a Chica Checa, számos kisebb-nagyobb hibával, de ott van benne egy jobb film lehetősége, csak egy erősebb forgatókönyv és jobb színészvezetés szükségeltetik hozzá. Reméljük, egyszer elkészülhet a magyar remake-je, ami majd kijavítja a hibáit.
A Chica Checa-t a Karlovy Vary-i Filmfesztivál versenyprogramjában láttuk, Magyar forgalmazásról egyelőre nincs információnk.
