A Bismarck volt az első a náci Németország haditengerészetének (vagyis a Kriegsmarine-nak) épített két Bismarck-osztályú csatahajó közül. Az Otto von Bismarck kancellárról elnevezett monstrumot 1939. február 14-én bocsátották vízre: hossza 241 méter, súlya 41 700 tonna volt. A Bismarck csatába keveredett az egyik legmodernebb brit csatahajóval, Prince of Walesszel, amelynek során súlyosan megrongálódott, és manőverezhetetlenné vált.
Végül a hajó elsüllyedt, és a több mint 2 200 fős legénységből mindössze 118-an élték túl. Pontosabban 119-en:
ugyanis órákkal később a HMS Cossack romboló fedélzetén szolgáló brit tengerészek egy nyilván kissé ijedt, ám teljesen sértetlen házi macskát is találtak az egyik tengerben lebegő deszkán, és ki is mentették a vízből: a tengelyhatalmaktól a szövetségesekhez pártoló cicát Oscarnak keresztelték el.
A HMS Cossack (Forrás: Staff/Mirrorpix/Getty Images)
A macska az elkövetkező néhány hónapban a Cossack fedélzetén szolgált, miközben a hajó konvojkísérő feladatokat látott el a Földközi-tengeren és az Észak-Atlanti-óceánon. Egy rövid ideig minden viszonylag zökkenőmentesen zajlott, ám végül a rombolót egy torpedó súlyosan megrongálta, és a legénység 139 tagja életét vesztette.
A HMS Cossack 1941. október 27-én süllyedt el Gibraltár nyugati részén, azonban a rutinos Oscar ezt a kalandot is túlélte:
ismét egy deszkába kapaszkodva találták meg. Miután a gibraltári parti bázisra vitték, a tisztektől új, egyéniségéhez jobban illő nevet kapott: ő lett Unsinkable Sam, vagyis Elsüllyeszthetetlen Sam. Akinek a kalandjai még korántsem értek véget.
Ugyanis egy harmadik hajókatasztrófát is túlélt
A macskát ezután a HMS Ark Royal legénysége fogadta be – ironikus módon éppen az a hajó, amely döntő szerepet játszott a Bismarck elsüllyesztésében. Az Ark Royal kifejezetten szerencsés hajó hírében állt: bár a németek több alkalommal is jelentették, hogy megsemmisült, valahogy mindig sikerült elkerülnie a pusztulást. Egészen 1941. november 14-ig, amikor a Máltáról visszatérő hajót egy tengeralattjáró torpedója el nem süllyesztette.
Samet ezúttal egy motorcsónak mellett találták meg, miközben egy lebegő deszkához kapaszkodott, és állítólag „dühös volt, de teljesen sértetlen”. Az állatot ezután áthelyezték egy szárazföldi állásba, és napjait egerekre vadászva töltötte a gibraltári főkormányzóság épületében. Végül visszaküldték az Egyesült Királyságba, ahol élete végéig egy belfasti tengerészotthonban élt.
Bár többen is kétségbe vonják, hogy Elsüllyeszthetetlen Sam valóban létezett-e, és nem csak afféle tengerészlegenda, a korabeli beszámolók alapján történetének lehetett némi valóságalapja.
A HMS Ark Royal elsüllyedéséről például még aznap hírt adtak, majd két nappal később, november 16-án a Haditengerészeti Minisztérium megerősítette, hogy csupán egy ember vesztette életét. Az újságcikkek megjegyezték, hogy a hajó hat macskájának többségét sikerült megmenteni – a kanárikkal azonban nem jártak ilyen szerencsével.
Egy november 18-i, Gibraltárból érkező Reuters-hír szerint az Ark Royal elsüllyedése után egy fekete macskát találtak egy deszkán lebegve, és megmentették; a macskát Oscarként azonosították, aki korábban a Bismarck fedélzetén élt háziállatként, és akit a HMS Cossack romboló mentett ki, majd valamikor az Ark Royalra szállítottak át, mielőtt az elsüllyedt.
A cikk azt is megjegyezte, hogy az állat „kilenc életéből kettőt már elvesztett”.
A HMS Ark Royal (Forrás: Getty Images)
Néhány nappal később a Yorkshire Post három túlélővel készített interjújában egy altisztet idéztek, aki szerint „mindkét hajó macskáját” megmentették, „Oscart (aki korábban a Bismarck legénységének kedvence volt) és Parryt”. (A hajón tartózkodó macskák száma a különböző beszámolókban jelentősen eltért – a Daily Express egyik újságírója, aki szemtanúja volt a hajó elsüllyedésének, egy névtelen vörös macskáról írt, „több tucat közül az egyikről”, akit egy matróz a fedélzetről a vízbe dobott.)
Oscar december elején újra felbukkant a sajtóban, amikor az észak-ír lapok arról cikkezteke, hogy a Derry Sailor’s Restbe vitték, és ott átadták az intézmény vezetőjének, Margaret Hillnek. Az egyik ilyen beszámolóban először szerepelt az a kiegészítés, hogy a hajó elsüllyedésekor a Cossack fedélzetén tartózkodott, és nem csupán áthelyezték onnan. 1942 februárjában Hill feleségül ment egy Paul Boone nevű amerikai műszerészhez, és azt nyilatkozta, hogy a háború után magával kívánja vinni Oscart Amerikába. Márciusban a híres cirmos állítólag szerepelt egy Derryből sugárzott, a Fegyveres Erők Rádiója által közvetített műsornak, ahol a beszámolók szerint „maga Oscar szólalt meg a saját hangján több millió hallgató füle hallatára”.
