Bő 100 év hosszú idő, pláne egy olyan országban, ahol politikai értelemben is annyi minden történt, mint mifelénk, így aztán teljesen érthető, hogy egy ilyen eseménnyel kapcsolatban is keringenek a nyilvánosságban hangzatos, de sokszor téves, vagy csak részben igaz megállapítások.
1. Az első budapesti augusztus 20-i tűzijátékot 1927-ben tartották.
Részben igaz.
Valóban szűk 100 éve, 1927-ben rendezték meg az első olyan augusztus 20-i műsort, amely hasonlított a ma ismert ünnepséghez. Viszont már 1829-ben is készültek feljegyzések a Szent István-napi tűzijátékról, 1835-ben pedig pirotechnikai bemutatót tartottak a Városligetben. Fontos részlet még, hogy ezek nem állami vagy városi rendezvények voltak, hanem belépőjegyes események. 1920-ban a Margitszigeten Horthy Miklós tiszteletére rendeztek tűzijátékot, erre szintén kellett jegyet venni. 1926-ban is volt tűzijáték a Gellért-hegyen, állítólag szegényes és rövid, aztán 1927. augusztus 20-án, olyan 60–70 ezer ember előtt az immáron hivatalos állami műsorban színes rakétákat lőttek fel az égre: többek között bengáli fény, magyar címer és az „Isten áldd meg a magyart!” felirat is szerepet kapott.
A tudósító ezt nevezte Budapest, sőt, valószínűleg Magyarország első nagyszabású tűzijátékának.
Tűzijáték a Gellért-hegyen, 1940 körül (Forrás: Szilvási hagyaték/Fortepan)
2. Az első magyar tűzijátékot Mátyás és Beatrix esküvőjén tartották meg, és Regiomontanus rendezte.
Feltételezés.
A magyar tűzijátékok történetét sokszor Mátyás király és Aragóniai Beatrix 1476 decemberében megtartott esküvőjével indítják. Elképzelhető, hogy a királyi tűzijáték megtörtént, egyértelmű bizonyíték azonban nincs rá, és azt sem lehet pontosan tudni, hogy tényleg ez lett volna az első ilyen alkalom az országban. A tűzijáték állítólagos rendezője, a középkori német matematikus, csillagász, asztrológus, Regiomontanus 1476. július 6-án meghalt Rómában, tehát hónapokkal az esküvő előtt. Egyes elméletek szerint legfeljebb egy már korábban elkészített tűzijáték terve lehetett Regiomontanusé, de ezt sem tudták még bebizonyítani.
3. Az 1938-as augusztus 20-i tűzijáték látványos része volt az eucharisztikus világkongresszus keresztje.
Ebben a formában ez hamis állítás.
A Gellért-hegyi kereszt tényleg az egyik legnagyobb budapesti attrakciója volt a világkongresszusnak (melyet 1938 után 2021-ben rendeztek meg nálunk másodszor), csak nem augusztusban. A májusi világkongresszus tényét a későbbi összefoglalók csatolták hozzá a Szent István-napi tűzijátékhoz, amelynek főszereplő-ábrája a revíziós térkép volt. A világkongresszus 1938. májusában, a Szent István-emlékév pedig egész 1938-ban zajlott, ugyanaz volt a városi díszlet (Gellért-hegy, Citadella, Duna), és részben ugyanazok a rendezők kapcsolták össze az eseményeket.
Az Országház fényfestése az államalapítás és Szent István király ünnepén Budapesten 2025. augusztus 20-án. (Forrás: MTI/Bodnár Boglárka)
4. 1948-ban óriási pártembléma világított a Gellért-hegyen.
Hamis.
1948 az államosítás, a pártegyesítés és a kommunista hatalomátvétel éve volt. Augusztus 20. jelentését az új rendszer lassan, de határozottan átírta: a vallási és királyi hagyomány helyére az új kenyér, majd ’49-től az új alkotmány ünnepe került. A tűzijátékot ekkor már ideális tömegkommunikációs eszközzé fejlesztették, a város nagy részéből látható színek és alakzatok hatásosan közvetítették az állam(párt) üzenetét is. A főszervezéssel megbízott szakember, Petróczy Gyula alezredes már a Horthy-korszakban is hasonló posztban dolgozott – érdekes, hogy a kommunisták is igényt tartottak a munkájára.
Tűzijáték a Gellért-hegyen, Sztálin árnyékában, 1949-ben (Forrás: Bojár Sándor/Fortepan)
A beszámolók megjegyzik, hogy a vörös szín kétségtelenül hangsúlyos volt az 1948-as műsorban, a Magyar Dolgozók Pártja emblémája is létező terv volt, de a feljegyzések szerint a megvalósítást a pártbizottság végül elutasította.
5. Az 1956-os forradalom után tíz évre betiltották a tűzijátékot.
Hamis állítás.
Az augusztus 20-i tűzijáték aztán már az ötvenes évek elején eltűnt a fővárosi ünnepségből: a rendszer a nagy pirotechnikai látványosságot is április 4-re helyezte át. A szünet tehát nem 1956-ban kezdődött. Az augusztus 20-i tűzijáték 1966-ban tért vissza. Április 4-ét a szocialista állam a „felszabadulás” központi ünnepévé tette, tehát a nagyszabású tűzijáték áthelyezése azt jelezte, melyik történelmi eseményt kívánta a rendszer a legerősebb, mindenki számára látható mutatvánnyal megjelölni. De augusztus 20-a ezután is fontos dátum maradt, csak átfogalmazták a jelentését. 1953-ban a Népstadiont is ezen a napon nyitották meg.
6. 1966 óta minden évben megtartották.
Hamis.
Kétségtelenül ritkán fordult elő, hogy az 1966-os „újraindítást” követően az augusztus 20-i tűzijáték elmaradt Budapesten, s ez a néhány alkalom is az új évezredben esett meg, de attól még igenis volt olyan, hogy nem tartották meg:
2002-ben a dunai árvíz és a védekezés miatt augusztus 20-i programok közül törölték a már előkészített műsort, amit végül augusztus 31-én pótoltak. 2020-ban a koronavírus-járvány okán nem volt budapesti tűzijáték, ezt nem is pótolták: legközelebb egy évvel később örülhetett a nép a látványosságnak. 2022-ben viharveszély miatt augusztus 27-re halasztották a műsort.
A 2025. augusztus 20-ai tűzijáték a magasból (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)
7. A 2006-os vihar megjósolhatatlan volt.
Részben hamis.
Az augusztus 20-i fővárosi vihar pontos időzítése és ereje valóban nehezen volt meghatározható, de az eseményt megelőzte meteorológiai figyelmeztetés. A tragédiát az időjárási feltételek mellett az információs, döntési és tömegbiztonsági rendszer súlyos hiányosságai okozták. Aznap este kb. egy-másfél millió ember gyűlt össze a Duna-parton, a vihar a tűzijáték kezdete körül érte el a belvárost. Az OMSZ későbbi elemzése szerint a legerősebb széllökések elérték a 120 km/h-t. Öt ember meghalt, több százan megsérültek.
A szervezési kudarc egyik fő eleme volt, hogy a katasztrófavédelemhez érkezett meteorológiai figyelmeztetést nem kezelték megfelelően, nem volt világos, ki jogosult és köteles azonnal leállítani a rendezvényt.
Nem készült érdemi, a hatalmas tömeghez igazodó biztonsági és kiürítési terv, a beszámolók szerint nem volt megfelelő a hangos tájékoztatás és a menekülési útvonal-jelzés. A közvilágítás visszakapcsolása elmaradt vagy késett, az egészségügyi biztosítás kapacitása elégtelen volt, a mobil- és segélyhívó rendszerek túlterhelődtek.
Romok a vihar után a pesti rakparton, 2006. augusztus 20-án (Forrás: Fotó: Korosztos Gábor/Northfoto/Profimedia)
8. 2022-ben az OMSZ fújta le a tűzijátékot, hibás előrejelzést adott
Hamis állítás.
Az Országos Meterológiai Szolgálat nem döntött a halasztásról: csak előrejelzést adott, a döntést az operatív törzs hozta meg. Az előrejelzés sem biztos eseményként, hanem nagy valószínűségű kockázatként kezelte a zivatart. Végül a kevésbé valószínű, száraz, vihar nélküli forgatókönyv valósult meg.
A történet:
2022 augusztus 20-án az operatív törzs úgy ítélte meg, hogy az esti tűzijáték biztonságos megtartásának feltételei nagy valószínűséggel nem teljesülnek, a műsort augusztus 27-re halasztották. A Budapestre várt csapadéktömb végül nem alakult ki, de az OMSZ nem is határozott meg százszázalékos bizonyosságot: a száraz forgatókönyvnek is maradt becsült esélye. A kockázati döntés nem azonos a meteorológiai előrejelzéssel, a döntéshozó feladata eldönteni, mekkora kockázat vállalható több százezer ember jelenléte mellett. Mivel nagy volt a közéleti visszhangja az estének, a kormányközeli sajtó szinte azonnal az OMSZ „súlyos tévedéséről” írt, és az elhalasztott tűzijáték után két nappal a felmentették az OMSZ elnökét és szakmai elnökhelyettesét. A Szolgálat (2024 óta: HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.) vezetői politikai nyomásgyakorlásról és a prognózisok bizonytalanságának figyelmen kívül hagyásáról írtak.
A cikk állításaihoz a linkelt írások mellett Kovács Ákos: Játék a tűzzel (Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások XV- XX. századi történetéből) című, 2001-ben a Helikon kiadónál megjelent könyv megállapításait is felhasználtam.
