10 nm-es lakóautóba költöztek
Maribel és Vicente öt éve döntöttek úgy, hogy a nyugdíjas éveiket nem egyetlen lakásban szeretnék eltölteni. Mallorcán éltek, gyermekeik azonban időközben önálló családot alapítottak, ők pedig adósságok és komolyabb kötöttségek nélkül maradtak. Ekkor költöztek át végleg egy körülbelül 10 négyzetméteres lakóautóba, és elindultak Európát járni.
Azóta az útvonalukat az évszakokhoz, az unokáik szüneteihez és más lakóautósok találkozóihoz igazítják. Életükről Arnau Serrado spanyol nyelvű YouTube-csatornáján meséltek részletesen.
„Két teljesen átlagos nyugdíjból élünk”
A pár szerint nincs mögöttük titkos vagyon vagy különleges jövedelem. „Két normális, átlagos nyugdíjból élünk” – magyarázták. A legnagyobb különbség korábbi életükhöz képest az, hogy nincs lakáshitelük és jóval kevesebb fix kiadásuk van, ezért a két nyugdíjat szinte teljes egészében a mindennapi életükre fordíthatják.
Állításuk szerint 2000 euró, vagyis körülbelül 728 ezer forint havonta elegendő kettőjüknek, ebbe pedig az egyik legnagyobb kiadásuk, a lakóautó gázolaja is belefér.
Ez első hallásra nem feltétlenül tűnik kevésnek. A különbség inkább abban van, hogy ebből az összegből a pár folyamatosan utazik, és közben számos olyan számlát már nem fizet, amely korábban rendszeresen terhelte a családi kasszát.
Több százezer forintnyi fix kiadás tűnt el
Amikor elhagyták mallorcai otthonukat, számos korábbi költségük egyszerűen megszűnt. Beszámolójuk szerint havonta nagyságrendileg 1000 eurónyi, azaz körülbelül 364 ezer forintnyi lakhatási és egyéb kiadástól szabadultak meg, de a különböző interjúkban ennél magasabb, mintegy 1200-1400 eurós havi megtakarítást is említettek.
Korábban például egy frissen vásárolt autóra havi 350 eurót, mai árfolyamon körülbelül 127 ezer forintot fizettek, a biztosítása pedig további mintegy 18 ezer forintba került.
Itt nincs szükségünk autóra
– jegyezték meg nevetve.
Ehhez jöttek korábban a villany-, víz- és egyéb közüzemi költségek is. A lakóautóban ezek egy része teljesen másképp működik.
A gázolajra is van egy kemény szabályuk
A lakóautós élet egyik legnagyobb folyamatos költsége természetesen az üzemanyag. Maribel és Vicente ezért saját szabályt állítottak fel: havonta legfeljebb 700 eurót, vagyis nagyjából 255 ezer forintot engednek maguknak gázolajra.
Ha elérnék ezt a keretet, egyszerűen megállnának.
Amikor elérjük a 700 eurót, megállunk, várunk, és addig nem indulunk tovább, amíg újra nem kapunk nyugdíjat
– magyarázták.
A gyakorlatban azonban azt mondják, ritkán jutnak el a plafonig. Inkább hosszabb időt töltenek egy-egy helyen, mintsem folyamatosan több száz kilométereket vezessenek.
Más beszámolók szerint általában 500–600 euró, vagyis körülbelül 182–218 ezer forint körül alakul a havi üzemanyag-költségük.
Ez az egyik kulcs ahhoz, hogy működjön a rendszerük: nem úgy tekintenek a lakóautóra, mint egy egész éves road tripre, ahol minden reggel új országban kell ébredniük.
Villanyszámlájuk gyakorlatilag nincs
A lakóautó energiaellátását részben önellátóvá tették. Napelemek, akkumulátorok és energiatároló rendszer működik a járműben, ezért állításuk szerint nem kell folyamatosan elektromos hálózatra csatlakozniuk, és külön villanyszámlájuk sincs. Pedig nem arról van szó, hogy gyertyafénynél ülnek este.
Van légkeveréses sütőjük, kávéfőzőjük, biztonsági kamerájuk, hűtőjük, fagyasztójuk, sőt két televíziójuk is, egy az étkezőben és egy a hálórészben. Mosógépet viszont nem tartanak, a ruháikat mosodában mossák.
Vagyis a céljuk nem az volt, hogy minden modern kényelmet feladjanak, hanem hogy azokhoz a lehető legkevesebb folyamatos költség kapcsolódjon.
Az éttermeken lehet rengeteget bukni
A másik nagy spórolási pont az étkezés. Maribel és Vicente szerint sokan úgy képzelik el a lakóautós életet, hogy az ember egész nap új helyeket fedez fel, és közben éttermekben reggelizik, ebédel és vacsorázik.
Ők szinte pontosan az ellenkezőjét csinálják. A lakóautóban főznek, ott reggeliznek és legtöbbször ott vacsoráznak is. Van kamrájuk, előre tervezik az étkezést, és igyekeznek úgy vásárolni, ahogyan egy hagyományos otthonban tennék.
Vannak, akik elmennek enni, még reggelizni is étterembe, és az drága. De aki a lakóautóban eszik, annak 2000 euró teljesen elég lehet egy hónapra, a gázolajjal együtt
– magyarázták.
Nem költik el az egész nyugdíjat
Van azonban egy kiadás, amelyet könnyű elfelejteni, amikor valaki a lakóautós élet olcsóságáról beszél: maga a jármű. A gumik kopnak, a motor meghibásodhat, szükség lehet szervizre, alkatrészre vagy váratlan javításra. Éppen ezért Maribel és Vicente hangsúlyozza, hogy attól, hogy 2000 euróból meg tudnak élni, nem költik el automatikusan az egész összeget. Minden hónapban igyekeznek félretenni valamennyit egy nagyobb műszaki problémára.
Ez azért fontos pontosítás, mert az ő példájukból nem következik, hogy bármelyik nyugdíjas pár automatikusan olcsóbban élne, ha holnap lakóautóba költözne.
Maribelék mögött nincs lakáshitel, már rendelkeznek a megfelelően felszerelt járművel, és az életmódjukat is kifejezetten a költségekhez igazítják.
Van olyan ár is, amelyet nem euróban fizetnek meg
A nomád életnek nem csak pénzügyi oldala van. Maribel és Vicente két gyermek és több unoka nagyszülei. Ők maguk is azt mondják, hogy annak, aki ezt az életformát választja, el kell fogadnia: nem lehet bármikor személyesen ott a család mellett.
Telefonon és videóhívással folyamatosan kapcsolatban lehetnek, az útvonalukat pedig részben az unokák szüneteihez alakítják, de a fizikai távolság az életforma része. Ennek ellenére nem szeretnének visszaköltözni egy hagyományos lakásba.
Természet, vidék, bármi. Csak kint legyünk, legyen levegő és érjen minket a nap
– foglalták össze, mit nyertek azzal, hogy lemondtak a hagyományos otthonról.
Öt év után még mindig azt mondják, semmiben sem szenvednek hiányt, és addig szeretnék folytatni az utazást, amíg az egészségük és a lakóautó állapota ezt lehetővé teszi.
Fotó: illusztráció, Getty Images
