„Menyasszony vagyok. Az életembe lépett fél éve egy másik férfi. Nagyon megtetszett, persze semmi nem történt köztünk. Szeretem a vőlegényem, mi is hosszú ideje vagyunk együtt, de nincs nap, hogy ne gondoljak arra a másikra…” – írja egy olvasónk a Nők Lapja Café titokfalán, a Megsúgom oldalon. Azt, hogy ilyen esetben mi a helyes lépés, a többi olvasó mondja el.
súgó: 7 éve vagyok vele, a tanulmányok miatt nem házasodtunk mi sem (igaz, szóba sem került akkor). Együtt élünk másfél éve, és mindketten közel 30 évesek vagyunk. Szeretem őt, de már nem lángolok, sosem voltam belé lángolón szerelmes, csak megszerettem. Nagyon sok mindent éltünk át együtt, egyben a barátomnak is tartom, nem tudom, hova lennék nélküle. Sajnos fogalmam sincs, miért kezdett el ennyire vonzani ez a másik, de már lassan kezdek belebetegedni. Szerintem észrevett, mint nőt, de nagyon tisztelettudó, sosem kezdene velem, amíg kapcsolatban vagyok.
#145025-ös súgás: De most akkor mi is itt a kérdés? Hiszen te magad leírtad a választ, az okot: „Szeretem őt, de már nem lángolok, sosem voltam belé lángolón szerelmes, csak megszerettem.” Megint csak azt tudom mondani, hogy ne haragudj, de ezen a ponton túl bármit is éltetek át együtt, ez nem házasságra való kapcsolat. Egy nagyon közeli barát, mint most, igen, de férj nem lehet a vőlegényedből.
súgó: Hiszen azt mondja mindenki, a szerelem elmúlik, a szeretet az, ami megmaradhat. Nem igaz? És elvileg az a fontos. Egyelőre nem tudom elképzelni sem, hogy elhagyjam a vőlegényem, mert iszonyatos űrt hagyna maga után, teljesen elveszettnek érezném magam.
#145028-as súgás: Ha 50 évesen ezt mondanád, hogy a szerelem elmúlik, és a biztosra pályázol, akkor megérteném, de hogy valaki alig 30 évesen eltemesse magát és ne legyen mersze lépni, illetve a saját érzéseit követni, na, ezt nem értettem soha sem. Én 30 vagyok, nincs senkim, de abban már most biztos vagyok, hogy nem biztonságból (vagy hogy ne maradjak egyedül, mert az ciki) fogok férjhez menni.
#145031-es súgás: De te eleve sosem voltál szerelmes a vőlegényedbe, te magad mondtad. Figyi, hadd osszam meg a saját sztorim, talán valamit segít. Fiatalon ismerkedtem meg a volt férjemmel (első barátom is volt). Jól megvoltunk, szerettük is egymást. Én azt hittem, ennél jobb valószínűleg úgysem lesz, így egy idő után összeházasodtunk. Igaz, évekkel később, de jött egy férfi. Egy férfi, akinek már a puszta jelenléte felforgatott mindent, akinek a tekintete tűzbe hozott, akitől úgy éreztem, ha csak elsétál mellettem és megcsap a szele, nem birok tovább magammal. Ahogy te is írtad, ez a férfi észrevett, mint nőt. Viszonozta érzelmeim. Ekkor jöttem rá, hogy szétnőttünk a férjemmel, hogy a kapcsolatunk valójában inkább testvéri, mintsem férj és feleség.
Súgó: Tudom, nem szép dolog ezt mondani, de nálam egyáltalán nem biztos, hogy az a másik valóban úgy akarna engem, semmi konkrét jelet nem adott (vagy nem mert adni). Ráadásul nemrég barátnője lett, csak hogy tovább bonyolódjon minden. Mindezért még nem merem, nem tudom eldobni a kapcsolatom, ez nagyon nem ilyen egyszerű.
#145039-es súgás: Persze, ezt meg is értem. De ha nem is dobsz most mindent ezért a pasiért, valószínűleg nem kellene áltatnod magad a vőlegényeddel való házassággal. Már most „bűzlik” a dolog, és hidd el, előbb vagy utóbb az enyémhez hasonló szituban tálalnád magad. És ha akkor nem mersz lépni, azt egész életedben bánhatod.
Súgó: Utálom magam mindezért, hiszen mindig is arra vágytam, ami most megvan: egy párra, aki szeret, közös otthonra. Erre fel nem tudom átélni és élvezni a dolgot, mert a képbe lépett egy másik, akitől gondolatban nem tudok elszakadni. Persze köszönöm a jó tanácsokat, még érlelnem kell mindezt (igaz, már fél éve tart), a házasságot még nem jövőre terveztük.
#145076-os súgás: Előbb-utóbb rádöbbennél, hogy nem vagy vele boldog, a hiányérzet mindig ott lenne. Mi lett volna, ha megpróbálom a másikkal? Szerintem az élet túl rövid ahhoz, hogy elszalaszd a lehetőséget, amit a szíved diktál, aszerint cselekedj! Próbálj közeledni felé. Én 27 év után mertem ezt a lépést megtenni. Kár, hogy korábban nem volt merszem.
#145138-as súgás: Nálunk ez az én párommal esett meg, csak ő kb. 6 hetes levelezgetésbe is kezdett egy másik nővel. Azt mondta ő is, hogy tulajdonképpen nem vette észre, hogy baj lenne, hisz boldogok voltunk. A másik nő egyszerűen csak más volt, és ez vonzotta. Ostoba kifogásnak gondoltam, nagyon fájt. Most, pár hónappal később, hogy a lány eltűnt, úgy tűnik, mintha még jobban szeretne, mint korábban. Egy kapcsolatban akadnak hullámvölgyek, kísértések. Ez nem biztos, hogy rögtön a végét is jelenti.
A súgáshoz érkezett többi hozzászólást a Megsúgomon találjátok!
Mit tehet egy férfi, ha felesége elutasítja a szexet?
Undorító az orális szex?
Sok a heti két szex?
Házasságból nyitott kapcsolat? Tessék?
Hogyan nyomd el a vágyat?
Ciki, ha 20 évesen szűz vagyok?
Miért nem akarjuk tudni, hogy a szüleink is szexelnek?
A házassághoz kell szerelem?
Orgazmus nélkül elhagynád a párod?
Ki kezdeményezze a szexet?
Tíz év után feldobható a szex?
Visszafogadnád, ha egyszer már elhagyott?
„Feleségem terhes, szexelni nem akar!”
