„Pasik: mi a véleményetek az apás szülésről? Ugyanúgy kívánjátok a párotokat, mint előtte? Én szeretném, ha párom velem lenne 16 hét múlva a nagy napon, de nem akarom, hogy ne kívánjon az ágyban többé, mint nőt…” – írja egy olvasónk a Megsúgom oldalon. Női és férfi olvasóink írnak tapasztalataikról.
900: A terv az volt, hogy az én férjem bent lesz a szülőszobán, fel sem merült ez, hogy mi lesz később, hogy esetleg kevésbé fog kívánni. Aztán a sors úgy hozta, hogy császározni kellett. A műtő melletti teremből (vagy mi) egy darabig nézte. Néha felemlegeti: „Szívem, úgy nyitva voltál, mint egy képeskönyv.” És nem, emiatt sem kíván kevésbé 6 év után.
#209931-es súgás: Azok a férfiak, akik jelen vannak a szülésnél, állítólag jobban ragaszkodnak a kis családjukhoz és jobban tisztelik a nőjüket, jobban szeretik a gyermeküket.
#209974-es súgás: Nő vagyok. Nekem bent volt az apa. Hatalmas élmény, ne hagyja ki! Gáz, ha ezek után nem kíván! De feltételezem, nem egy ősbunkó primitívnek fogsz szülni!
#210016-os súgás: Nem kell ahhoz primitívnek lenni, hogy ne kívánjon egy férfi egy hölgyet! Lásd a két holland újságíró reakcióját, akik „szülési fájdalmakat” éltek át. Ennek sok oka lehet. Az, hogy egy apa ott van a gyermeke születésénél (és el tudja viselni a látványt, amire nem mindenki képes), normális esetben pozitív kapocs lesz!
#210060-as súgás: Feltéve, ha apukára nincs ráerőszakolva, hogy menjen be. Amelyik apuka bevállalja magától, hogy bemegy, azzal valószínűleg nem lesz gond. Viszont aki nem akar bemenni, azt jobb kint hagyni és nem befűzni. És szerintem sem ettől lesz egy pasi ősbunkó. Van, aki bírja, van, aki nem.
#210220-as súgás: A lényeg, hogy az ő döntése legyen. Viszont! Nem neki kell levezetni a szülést, állhat a fejed mellett, a kezedet fogva, és akkor talán a horrorrész nem annyira konkrét. Nekem egyébként az anyukám volt bent, ex az eleve még a gondolattól is rosszul volt. Anyukámat eleinte nem akartam, mert hát azért elég intim a helyzet, de aztán nagyon jó volt, hogy ott volt, és fogta a kezem, meg belesúgta a fülembe, mikor mi történik.
#210236-os súgás: Nekem nem lesz bent senki ismerős. A dokimban totál megbízom, és felkérek mellé egy szülésznőt, így, gondolom, még aktívabban fog velem foglalkozni, habár állítólag e nélkül is kedvesek-rendesek. Sem a párom, sem anyukám, se barátnő, senki nem tudna velem ott bent mit kezdeni. Szenvednének ők is, mert nem tudnak segíteni. Utána már lehet menni kamerázni a picit, apuka menni is fog. De a véres-cuccos részt minek végignéznie?
#210529-es súgás: Ez legyen az ő döntése. Ha van kedve, menjen be, álljon a fejednél, és ne nézelődjön feleslegesen. Ha tart a vértől a kórháztól, ne menjen be! De ha szeretne, ne vedd el tőle az élményt azért, mert attól félsz, nem kívánna többet. Fordított esetben, ha te látnád őt kiszolgáltatott testi helyzetben, benned felmerülne, hogy ne szexelj vele többé? Az én férjem benn volt, élmény volt neki, nem maradt benne rossz érzés.
súgó: Pont ez az, ő szeretne bent lenni, mert szerinte ez a legcsodálatosabb, de annyi rosszat olvasni a neten, hogy utána nem tudják szexuálisan kívánni a párjukat… ettől félek.
miss: Ez a legnagyobb hülyeség, hogy bárki nem kívánja a másikat bármi testi „állatias” dolog miatt, legyen az szülés, szarás és a többi, már bocsánat. Akik ezeket a „nem szalonképes” dolgokat ki akarják zárni a tudatukból, azoknál egyrészt a szex is „szalonszex”, másrészt hazudnak maguknak. Persze ez a hazugság szükséges is ahhoz, hogy ne akarjuk tudomásul venni: igen, a szexizgalom elmúlik. Hihetetlen, hogy az emberek még mindig nem tudják ezen túltenni magukat és „házassági és lelkiismereti válságokat” élnek meg emiatt. A testi dolgok bizony nem erotikusak, az erotikus izgalom a tudatunkban keletkezik. Egy szülő nő ugyanúgy nem izgalmas szexuálisan, mint egy tizenöt éve házas házaspár – nem is kell ezt elvárni.
Cs.: El tudom képzelni, hogy majd az adott pillanatban bent akarjak lenni, de ha ez elvárás, akkor az tényleg rá tud ülni egy kapcsolatra. Attól nem tartok, hogy szexuálisan nem kívánnám ezután a párom, egyszerűen csak soha nem vágytam arra, hogy én akkor bent legyek a szülőszobában. A filmekben is inkább azokkal a fickókkal szimpatizáltam, akikhez a nővérke a szülés után kihozza megmutatni a gyereket, utána pedig bemegy egy csókot adni a feleségének/barátnőjének.
Egy pasi: Én 5 éve bent voltam a feleségemmel, és azt hiszem, hogy amióta ezt a sok fájdalmat végigcsinálta, még jobban szeretem, tisztelem – és továbbra is kívánom. A szex továbbra is jó!
csak a testemen át: Nem véletlen, hogy a férfiak éveken át egy másik szobában várták a gyerekük születését, és csak akkor mentek be, ha az anyukát már „tisztába” tették. Szerintem elveszítik a nők a nőiességüket szülés közben, még akkor is, ha ez a világ legtermészetesebb dolga. Ordítunk, vérzünk… Viszont az már teljesen rendben van, hogy a születés után akár mázasan is lássa az apa a gyerekét!
A súgáshoz érkezett többi hozzászólást itt találod!
„Lebukott a férjem. Mit tegyek?”
„A feleségem vagy a szeretőm válasszam?”
Összeköltözés nélkül is működhet a párkapcsolat?
„Csak a szex miatt kell más nő férje. Belemenjek?”
Szerelmesen az orgazmus is eljön?
Újra összejönni az exszel: jó ötlet?
Mit tehet egy férfi, ha felesége elutasítja a szexet?
Undorító az orális szex?
Sok a heti két szex?
Házasságból nyitott kapcsolat? Tessék?
Hogyan nyomd el a vágyat?
Ciki, ha 20 évesen szűz vagyok?
Miért nem akarjuk tudni, hogy a szüleink is szexelnek?
A házassághoz kell szerelem?
Orgazmus nélkül elhagynád a párod?
