Rengeteg riasztó adat motiválja az embereket a hétköznapokon a tudatosabb táplálkozásra, egészségesebb életmódra. A magas koleszterinszintnek számos riasztó következménye van, a szívinfarktus mellett ott van a stroke, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés is. Minden tizedik halálesetből négy a túl magas koleszterinszint miatti szív- és érrendszeri betegségre vezethető vissza a fejlett országokban. Úgyhogy nem csoda: évekig mindentől megijedtünk, ami a koleszterin rémét idézte fel. Majd felbukkant a jó és rossz jelző, és nem kellett sokáig várni, hogy arról olvasunk, hogy valójában a rossz a jó…
De mi is ez az egészségtudatosság terén már sok évtizede a figyelem központjába került koleszterin? Olyan összetett vegyület, amely elengedhetetlen szervezetünk normális működéséhez, és amelynek egy része a bevitt élelmiszerekből származik, míg másik részét a szervezetünk (egész pontosan a májunk) maga állítja elő telített zsírokból, ezután fehérjékkel összekapcsolódva kerül be – immár lipoproteinként – a vérkeringésbe.
HDL és LDL, azaz a jó és a rossz
A HDL rövidítés alatt futó jó koleszterin magas szintje fontos, hiszen csökkentheti a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. A tevékenysége lényegében abban áll, hogy a felgyűlt koleszterint a vérből kivonva a májba szállítja vissza, ahol az a táplálék feldolgozását, megemésztését segíti elő. Az alacsony sűrűségű LDL esetében egészen más a helyzet: a májból a sejtek felé szállítja a koleszterint. Testünk koleszterinszintjének nagy részét az utóbbi teszi ki. A gond az, hogy az LDL artériákba kerülve és lerakódva azok falaira növeli az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
„Valóban fontos lenne a magas HDL-szint, habár a legtöbb ember sajnos nem is érti, miért rossz, ha alacsony, amikor szembesül a laboreredménnyel. A LDL életmentő koleszterin, vagyis elég, ha eléri az alsó határértéket, míg a HDL koleszterin olyan, mint egy takarító gép. Kipucolja az érfalakba lerakódott rossz koleszterint” – világít rá a különbségekre Dávid Brigitta dietetikus.
A jelenleg a Kristianstad svéd egyetemen integratív egészségtudományt tanuló szakember (aki a tudatos egészséges táplálkozást és életmódot követi) azt javasolja, a lazacolaj-fogyasztást helyezzük előtérbe (mivel tengeri halakban nem bővelkedünk), a másik jó megoldás emellett a növényi olajok fogyasztása.
„Ugyanakkor nem szeretnék éles határt húzni növényi és állati zsiradék között, mert csak az számít, hogy milyen az összetételük. Amit szeretünk és egészséges, az az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsav. Ide sorolhatók a halolajok, az olívaolaj, a lenmagolaj, repceolaj, kukoricacsíra-olaj, búzacsíra-olaj, napraforgó-, avokadó- vagy dióolaj.”
Miért fontos „jól” enni?
Nagyon szoros az összefüggés a koleszterinszint és a táplálkozás között, mondja a dietetikus, aki szerint nem is annyira a zsíros ételek fogyasztása jelent nagy problémát, hanem a finomított gyors szénhidrátoké, így a cukortartalmú italoké, ételeké, fehér lisztből készült termékeké. „A szervezet számára fontos vegyületről van szó, úgyhogy nem bízhatja a véletlenre, hiszen a többek között a nemi hormonok és a mellékvesekéreg hormonjainak is ez az alkotóeleme.”
A finomított szénhidrátok fogyasztása nagy mennyiségű inzulinválasszal jár, ami viszont serkenti a triglicerid-szintézist. Tehát ha kerüljük a magas koleszterintartalmú ételeket, de sok cukros ételt fogyasztunk, akkor nagyon magasra emelkedhet a koleszterinszintünk. „A magas szint egyrészt gyulladáskeltő hatású, ami káros az élfalakra nézve, mert koszorúér-betegséget okoz. Másrészt rossz tulajdonsága, hogy az epe összetétele koleszterinben gazdag lesz, így besűrűsödik, és kialakul az epekő.”
Inkább ne vagy mértékkel!
Amit nem ajánl a szakértő, az a túl sok disznóhús, a túlságosan zsíros felvágottak, belsőségek, hidrogénezett növényi olajokat tartalmazó készítmények fogyasztása, ahogyan a cukros termékeké sem. Lisztből pedig a teljes kiőrlésűeket javasolja. A koleszterin-barát étkezést illetően Dávid Brigitta kiemeli, hogy a vízben oldódó rostok a táplálkozással bevitt koleszterin felszívódását csökkentik. „Párolt alma, káposzta, répa, zab: ezek mind jónak számítanak, ezeket válasszuk sült húsokhoz és egyéb telített szírsavat tartalmazó alapanyagokhoz. Jó rostok kérdésében mindig elmondom a páciensnek, hogy zabpelyhet használjon a fasírthoz, ne a szokásos zsemlét, kenyeret. A zabpehely számos rakott étel dúsítására alkalmas…”
Ugyanakkor ha valakinek már magas a koleszterinszintje, akkor nagyon fontos, hogy hagyja ki a belsőségek fogyasztását, így a májakat és a túl sok telített zsiradékot tartalmazó nyersanyagokat (vaj, tejszín) és a finomított szénhidrátokat is. A tojássárgájának szintén nagyon magas a koleszterintartalma, így jobb, ha elfelejtjük vagy csak igazán ritkán eszünk belőle.
