Döcögős indulás
Ahhoz, hogy megfejtsük személyiségét, elsőként gyermekkorát kell górcső alá vennünk. Nagy szegénységben nőtt fel, édesapja pedig maga volt a megtestesült szigor, aki folyton próbálta gyermekei szabadságvágyát elnyomni. Ebben az anyagilag, érzelmileg hiányt szenvedő környezetben csoda, hogy édesanyja és bátyja titkos bátorítására Walt elhitte magáról, hogy bármire képes. Hamar rájött: bíznia kell magában, ha valamit el akar érni az életben.
A világ szerencséjére a kisfiú elhatározta, hogy rajzfilmeket fog gyártani, ezt az álmot pedig semmilyen apai intelem nem tudta szétfoszlatni. Olyannyira, hogy még házuk falát is kidekorálta egy kátrányos hordó segítségével. Kitartó munkával huszonéves korára el is jutott Los Angelesbe, hogy beteljesítse álmát.
Megszállott tökéletesség
Az apai lelki terror ellenére egy gyönyörű ívű sikersztori lenne ez, ha csak eddig olvasnánk a történetet. A tanulság az lehetne belőle, hogy csak hinni kell saját magunkban, és valóra válthatjuk az álmainkat. Ha azonban a nagyobb mérföldkövek mögé nézünk, akkor egy gyermeki lelkű, kegyetlen embert találunk, aki szívbaj nélkül rúgott ki a cégétől bárkit, aki ellentmondott neki. Disney ugyanis megszállottan a tökéletességre törekedett, emiatt állandó belső feszültségben élt. A karrierjében könyörtelen volt, egyeduralomra tört az üzleti életben, és nem osztozott senki mással a hatalmán.
Úgy tűnik, pont olyan emberré vált, mint édesapja, aki elől annyira menekült, csak ő a munkatársai életét keserítette meg, és rajtuk élte ki ugyanúgy frusztráltságát, nem a családján. „Mindig volt valami megszállottság Walt Disney egyéniségében. Afféle settenkedő alak lett a saját stúdiójában, a folyosókat rótta éjszaka és hétvégeken, igyekezvén ellesni valamit a sztoriötletek és vázaltok titkaiból, mielőtt az írók és a szerkesztők kész állapotban bemutatták neki” – írja Richard Schickel Walt Disney története című könyvében, melyben felgöngyölíti a Disney dinasztia történetét.
Nincs bizalom, sem megbocsátás
Harmincötödik születésnapja remekül példázza, mennyire nem tudott szabadulni az apai lelki hatástól. Bátyja, Roy biztatta a Disney-alkalmazottakat, hogy lepjék meg a nagyfőnököt a nagy évfordulón valamilyen kedvességgel. A csapatból két animátor azt találta ki számára, hogy készítenek egy rövidfilmet Miki és Minnie egér szerelmének beteljesedéséről. Miután Disney meglátta az alkotást,mosolyogva kérdezte, hogy kinek köszönheti. Mikor a két rajzoló jelentkezett, haladéktalanul kirúgta őket, amiért – szerinte – csúfot űztek Miki egérből.
Ennek hátterében többek között az áll, hogy Miki egér karakterével szinte teljes mértékben azonosult, mivel sokáig ő volt nemcsak a rajzolója, kitalálója, de még a hangja is. Ráadásul a karakter nevét szeretett felesége, Lillian találta ki.
A család mindenek felett
Lillian volt az egyetlen, akiben feltétel nélkül megbízott, akit sosem terrorizált, akinek a tanácsait megfogadta, és akit haláláig szeretett. Az titkárnőből feleséggé előlépett Lillian és két lánya egy megértő, szeretetteljes, törődő embert ismert Walt Disney személyében, míg munkatársai robbanékonynak és haragvó természetűnek írták le. A nemrégiben elhunyt Diane Disney Miller, Walt nagyobbik lánya így nyilatkozott egyszer róla: „Apu sosem hagyott ki egy olyan alkalmat sem, amikor apaként jelen lehetett, hiába próbáltam lebeszélni róla. Iskolai előadások előtt mondtam neki mindig, hogy ‘ugyan már apu, nem kell jönnöd, apróság az egész’. De ő mindig eljött, akármennyire is elfoglalt volt az üzlet miatt.”
A kiegyensúlyozott családi élet kialakulásában valószínűleg saját gyermeki énje is nagy szerepet játszott. Lélekben megmaradt örök gyereknek, rajongott a vasutakért, felnőttkorában is legkedvesebb szórakozása a kerti kisvasút volt, melyen minden házába látogatót megutaztatott. Nem állt be a hollywoodi mogulok sorába, akik partiról partira jártak és kapcsolatokat építettek. Disney sokkal többre értékelt egy hétköznapi családi vacsorát, mindenki más untatta. Ha mégis társaságba került, akkor leginkább az ő hangját lehetett hallani, szenvedélyesen beszélt ilyenkor új ötleteiről és megvalósítandó terveiről.
Tragédia és bűntudat
Családjához fűződő szoros kapcsolata a magyarázat arra is, hogy élete végéig bűntudat gyötörte édesanyja halála miatt. 1938-ban, a Hófehérke hatalmas sikere után új házat vett szüleinek, hogy végre jólétben, szűkölködés nélkül élhessenek, közel hozzá és a stúdióhoz. Az új otthonba beköltözve, imádott édesanyja többször is gázszagra panaszkodott, amiért Disney kiküldte a stúdió szerelőit, akik azonban nem találtak szivárgást sehol. Pár nappal rá az anya meghalt gázmérgezésben. Utóbb kiderült, hogy az elromlott kazán miatt történt.
Személy szerint
A családdal való törődését és erős kötődését ezek alapján követendő példának állíthatjuk magunk elé, annak ellenére, hogy munkatársaival való bánásmódja elég kifogásolható képet fest róla. Annyira küzdött apja mintája ellen, hogy a lányaival és feleségével sikerült megvalósítania, amire ő maga is vágyott volna gyerekként: biztos és szerető családi hátteret épített fel. Kitartását és optimizmusát is dicsérnünk kell, hiszen számtalanszor ütközött karrierje során olyan akadályokba, amikor úgy tűnt, nincs tovább, mégsem adta fel. Legenda volt, ötletei, fantáziája, optimizmusa nem ismert határokat. Ha másból nem is, de ez utóbbi jellemzőiből mindenképp tanulhatunk, és inspirálóan hathat ránk a saját álmaink megvalósításában.
