Nem Bach, hanem a felesége írta a zeneszerző legszebb műveit?

Einsteinről már régóta pletykálják, hogy bizony a felesége, Mileva Maric szerepe nem volt jelentéktelen a fizikus életművében. A zeneszerzők között pedig épp olyan kevés nőt találni, mint a reáltudományok korábbi művelői között. Vajon miért? Talán a nőknek kevesebb tehetségük lenne a zenéhez? Nem valószínű. A legfrissebb hírek szerint a barokk zene csillaga, Johann Sebastian Bach felesége sem csupán otthon, a családja körül szorgoskodott.

A napokban derült fény arra, hogy nem csupán a zseniális zeneszerző támasza volt, de valószínűleg Anna Magdalena Wilken, Bach felesége írt több, a férje nevén fennmaradt és híressé vált zeneművet. Legalábbis ezt állítja Martin Jarvis, a walesi születésű karmester, zenész és zenetanár, aki kutatásait neves lapokban publikálta, egyelőre komolyabb cáfolat nélkül.

De ki is volt a mester árnyékában maradó tökéletes helyettes?

Anna Magdalena Wilken, a zeneszerző második felesége tehetséges énekes és zenész volt. Huszonegy évesen ment férjhez az akkor már ragyogó karriert befutott zeneszerzőhöz és az esküvőt követően 14 év alatt 13 gyereket szült. Hat fia és hét leánya többsége sajnos már a csecsemőkort sem élte túl. A kutatók olyan remekművekben vélik felismerni Anna Magdalena keze munkáját, mint az első hat csellószvit, melyek közül az első, a G-dúr szvit napjaink mozitermeiből is ismerős lehet (a Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán című produkció képsorai alatt hallhattuk). De a Bach művészetének csúcsaként számon tartott Goldberg-variációk közül az Aria, és más közismert művek is valószínűleg a felesége zsenialitását dicsérik.

Jarvis 2006 óta gyűjti a bizonyítékokat teóriája bizonyítására. Kézírásminták és kéziratok halmain túl egy friss törvényszéki módszerekkel lefolytatott vizsgálat úgy tűnik, őt igazolja. Heidi Harralson, az elemzést végző törvényszéki szakértő állítja, a bizonyítékok inkább azt valószínűsítik, hogy Anna Magdalena és nem Johann Sebastian Bach kéznyomait viselik az elé tárt iratok. Az írásmód alapján azt is igazolta, hogy a nő nem csupán átmásolta híres férje kottáit, hanem vélhetően eleve ő írta azokat. A szakértők hangsúlyozták, a vizsgált zeneművek eredeti feljegyzésében számos korrekciót találtak, ami szintén arra utalhat, az alkotójuk finomítgatta munka közben a darabokat.

Hosszú évszázadokig a közvélekedés úgy tartotta, hogy a nők nem alkalmasak zeneszerzőnek, de még a mai napig is megfigyelhető, hogy a zene világában a komponisták (vagy akár a karmesterek) között alig akad nő. Bach feleségének felfedezése lehetőséget adhat az elfeledett, névtelen női komponisták előtti tisztelgésre is. Mivel a nők évszázadokon át nem szerezhettek zenét, könnyen lehet, hogy más, ismeretlenebb szerzőnők is valamely férfi rokonuk nevén hagyták az utókorra darabjaikat. Vannak, akik úgy vélik, Schumann művei közül is nem egyet felesége, Clara Schumann komponált. Az igazság sose fog kiderülni. Johann Sebastian Bachot a felesége 10 évvel élte túl, ám “minden harmónia atyja”, ahogy Beethoven nevezte, sosem halt meg.

Ha a fenti teória igaz, Anna Magdalena Bach is máig velünk van műveiben.

Még több Feminfo Miért utálják egymást az anyák?     Férfimeddőség – félelem a megbélyegzéstől     Honatyák döntenek, lehet-e gyereked     Minden anya számít     A férfiak félnek a kisbabáktól     Dolgozni otthonról: áldás vagy istencsapása?     16 jel arra, hogy bántalmazó kapcsolatban élsz