A Playboy-alapító Hugh Hefner az első magazint még saját konyhájában árulta, később azonban a világ ura lett. 91 éves korában, a legendás Playboy-villában érte a halál.
Hugh Marston Hefner 1926. április 9-én született Chicagóban. Szülei mindketten tanárok voltak, akik szigorú, konzervatív szellemben nevelték fiaikat, Hugh-t és öccsét, Keith-t. Ez annyira igaz, hogy a legendás nyuszis lap alapítója egy 2011-ben adott interjújában azt mondta, még puszit adni vagy egymást megölelni sem lehetett a Hefner-házban. Érettségijét követően, 1944 és 1946 között az amerikai hadsereg, a U.S. Army újságjánál helyezkedett el újságíróként. A háborút követően a University of Illinois-on diplomázott pszichológiából és kreatív írásból.
Az Esquire magazinnál helyezkedett el szövegíróként, azonban 1952-ben felmondott, miután 5 dolláros fizetésemelést kért, amit főnökei megtagadtak. Ekkor határozta el, hogy saját vállalkozást indít: 600 dolláros banki hitelt vett fel, emellett 45 befektetőtől további 8000 dolláros kezdőtőkéhez jutott. Érdekesség, hogy befektetői között ott volt saját anyja, aki 1000 dollárral szállt be az üzletbe.
„Anyám nem azért támogatott, mert hitt az ötletben, hanem mert hitt a fiában” – nyilatkozta Hefner az E!-nek 2006-ban.
Hugh Hefner és barátnője Barbi Benton 1969-ben, a londoni Playboy Clubban (Fotó: Getty Images)
Az első Playboy még dátum nélkül készült
Hugh Hefner a magazint eredetileg Stag Partynak (legénybúcsú) akarta nevezni, végül azonban a Playboy cím mellett döntött. Az első szám 1953 decemberében jelent meg, azonban a dátum nem szerepel a címlapján, mert Hefner abban sem volt biztos, hogy lapja megéri a második számot. Mivel eleinte még irodára sem volt pénze, az első lapszámokat saját konyhájában szerkesztette és ott is árusította. Az első szám címlapjára az akkor még viszonylag ismeretlen Marilyn Monroe került – ehhez Hefner megvásárolta a szőke sztár 1949-es naptárjához készült merész képeit. Az ötlet bejött, a Playboy első számából több mint 50.000 példányt adtak el, a gyűjtők ma már akár 5000 dollárt is fizetnek egy-egy jó állapotú darabért.
Marilyn Monroe az első Playboy címlapján, 1953-ban, még az ikonikus nyuszis logó nélkül (Fotó: Tumblr)
A nyuszis logót Art Paul, a lap művészeti vezetője rajzolta meg, először a második számban szerepelt, később azonban a Playboy hivatalos szimbólumává vált, mára pedig a világ egyik legismertebb márkajelzése. A Playboy-birodalom ma már nemcsak a lapot adja ki, hanem kozmetikumokban és egyéb divattal kapcsolatos termékekben (ruha, szemüveg, stb.) is utazik. A Playboy-nyuszi népszerűségét mutatja, hogy az Egyesült Államok haditengerészetének berepülő-alakulata, a VX-4 is ezt használja hivatalos jelvényeként.
Az amerikai haditengerészet VX-4 berepülő alakulatának F-4J Phantom II típusú vadászgépe a jellegzetes nyuszis logóval (Fotó: U.S. Navy)
A meztelenség már önmagában is hatalmas botránynak számított, két évvel később azonban Hefner újabb vihart kavart, amikor megjelentette lapjában Charles Beaumont The Crooked Man című novelláját, amelyet az Esquire szerkesztői visszautasítottak. A történet egy olyan világról szól, ahol a többség homoszexuális, a heteroszexuális férfiakat pedig üldözik. Miután számos felháborodott olvasói levelet kapott emiatt, Hefner válaszcikkében azt írta: „ha helytelen a heteroszexuális férfiak üldözése egy homoszexuális társadalomban, akkor a fordítottja is helytelen”.
1963-ban Hefnert letartóztatták, miután Jayne Mansfield meztelen fotói megjelentek a Playboy hasábjain. A főszerkesztőt obszcén irodalom terjesztésével vádolták, az esküdtszék azonban képtelen volt ítéletet hozni, ezért felmentették. Bár mai szemmel bőven szexistának tűnik, tény, hogy a korabeli Playboy sokat tett a szexuális felvilágosodásért, a hatvanas évek szexuális forradalmának is fontos komponensévé vált.
Sosem úgy gondoltam a Playboyra, mint szexújságra, inkább életmódmagazinként tekintettem rá, amiben a szex egy fontos összetevő volt.
Hefner, a fentiek szellemében kifejezetten igényes tartalommal kívánta megtölteni a lapot. Már az 1953-as évfolyamban részletekben közölte Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regényét, később pedig olyan szerzők írásait publikálta, mint Saul Bellow, John Updike, Doris Lessing, Joyce Carol Oates, Michael Crichton, John le Carré, Irwin Shaw, Arthur Koestler, Isaac Bashevis Singer, Bernard Malamud, Kurt Vonnegut, Haruki Murakami, Arthur C. Clarke, Chuck Palahniuk, P.G. Wodehouse vagy Hunter S. Thompson.
Az 1999-es cannes-i filmfesztiválra is Playboy-nyuszik gyűrűjében érkezett (Fotó: Getty Images)
A Playboy tartalmának másik fontos összetevőjét a nagy formátumú közszereplőkkel készült interjúk adták. Az interjúalanyok között olyan nevek szerepeltek, mint például Martin Luther King Jr., John Lennon, de még az USA 39. elnöke is adott interjút a lapnak, a megválasztását megelőző 1976-os kampány során. Utóbbi érdekessége, hogy a demokrata politikus meglepően őszintén és leplezetlenül beszélt a nőkhöz és a szexhez fűződő viszonyáról. A lap aranykora a hetvenes években volt, az eladások is ekkor jártak a csúcson, a legsikeresebb időkben havi hétmillió példányt is eladtak az újságból. Ezután azonban megjelent a konkurencia a Penthouse és az olyan férfimagazinok formájában, mint a GQ vagy a Maxim, igaz, a Playboy márkanév a mai napig szilárdan tartja magát.
A Playboy-nyuszik
A magazin világszerte egyet jelentett a meztelen nők fotóival, a „centerfold” kifejezés mára önálló fogalommá vált, így hívják ugyanis a lap közepén kihajtható fotós összeállítást, amelyen minden hónapban más modell szerepelt. A jelentkezőkből a Playboy fotósai és maga Hefner választották ki a playmate-nek nevezett modelleket. Az első centerfold 1955-ben jelent meg a lapban, Marian Stafford képeivel. A leghíresebb Playboy-nyuszi kétséget kizáróan a Baywatch-sztár Pamela Anderson volt, aki összesen 15 alkalommal szerepelt a címlapon.
Hugh Hefner kedvenc nyuszilánya, Pamela Anderson társaságában egy 2009-es partin (Fotó: Getty Images)
A magazint a világ 45 országában adják ki, van, ahol egyszerűen csak átveszik az amerikai változatot, de több helyen saját tartalommal és saját playmate-ekkel jelenik meg a lap. Magyarországon először 1989-ben jelent meg, ám csak 1993-ig lehetett kapni, végül 1999-ben visszatért a piacra. A magyar kiadásban olyan nevek álltak kamera elé, mint Zalatnay Sarolta, Xantus Barbara, Bálint Antónia vagy Bíró Ica. Magyarország Kúl nevű testvéroldalunk tíz emlékezetes Playboy-címlappal emlékezett meg Hugh Hefner haláláról.
A modellek élete végéig körülvették Hefnert, aki a hatvanas években Playboy Clubokat alapított az USA különbző nagyvárosaiban, 1959-ben pedig egy 70 szobás luxusvillát vásárolt Chicagóban, ez lett az eredeti Playboy-villa. 1974-ben Hefner átköltözött Los Angelesbe, de ekkor már a tulajdonában volt az az 1927-ben, gótikus-tudor stílusban épült Los Angeles-i villát, amely Playboy Mansion néven vált közismertté.
Hugh Hefner a jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump és a first lady, Melania Trump társaságában (Fotó: Tumblr)
A 22 szobás, saját mozit, állatkertet, tenisz-, és kosárlabdapályát, vízesést és föld alatti wellness részleget is tartalmazó épületbe Hefner beköltöztette éppen aktuális kedvenc nyuszijait is, akik aztán folyamatosan cserélődtek. A Playboy-villában tartott legendás partikra még a hollywoodi elit tagjainak is megtiszteltetés volt bejutni, számtalan történet kering róla, hogy mik történtek ezeken a bulikon. Hefner maga jellemzően egyszerre több nővel élt együtt, az első időszakban egyszerre hét különböző barátnője volt, akik pontosan tudták, hogy osztoznak a milliomos bonviván idején. Összesen háromszor nősült, 1949-ben, 1989-ben és 2012-ben. Utolsó felesége Crystal Harris pont 60 évvel volt fiatalabb nála, Hefner halálakor is házasok voltak. A filantrópiában is érdekelt mogul azonban egy fillért sem hagyott feleségére, igaz, az US Weekly értesülései szerint így sem kell majd aggódnia a számlák miatt.
Hefnernek négy gyereke van, ők osztoznak majd a vagyonon. A Playboyt kiadó vállalatot egyébként már 1988 óta nem ő, hanem lánya, Christie Hefner vezeti. Bár a kiadó 2015 októberében bejelentette, hogy 2016 márciusától száműzi a meztelenséget a magazin lapjairól, végül idén februárban ezt visszavonták. Ezzel egy időben viszont eltűnt a címlapokról az „Entertainment for Men” alcím, hogy ezzel is jelezzék, a Playboy halad a korral.
Hefner és Benton a londoni Heathrow reptéren, a Playboy saját magángépe előtt (Fotó: Getty Images)
Bár Hugh Hefnert sokan a szexizmus szimbólumának tartják – főként élete későbbi szakaszában tett megjegyzései, nyilatkozatai, illetve a nála akár több évtizeddel fiatalabb modellekkel folytatott orgiái miatt – kétségtelen, hogy a Playboy sokat tett a szexuális felvilágosodásért. Egy hollywoodi elemző szerint pedig Hugh Hefner sikerének kulcsa az volt, hogy a korábban pornográfnak és erkölcstelennek tekintett meztelenséget össze tudta házasítani a stílussal és az eleganciával.
A Playboy alapítóját a Los Angeles-i Westwood Memorial Park temetőben helyezik majd örök nyugalomra. Sírhelye Marilyn Monroe-é mellett lesz, akinek a Playboy első sikereit köszönheti. Érdekesség, hogy Hugh Herfner sosem találkozott a tragikus sorsú sztárral, 1992-ben viszont 75.000 dollárt, azaz közel húszmillió forintot fizetett a díva sírja melletti parcelláért.
