Sztárok

Nincs is jobb a műanyagnál – YouTube-diszkó íróasztal mögött összerakott popcsapatokkal

Nem úgy alakul minden zenekar, hogy pár barát összeáll, mert együtt akarnak zenélni – néha az egész történetet az öltönyösök meg a producerek találják ki méregdrága bőrfotelekben és keverőpultok mögött ülve. A siker pedig sokszor még nagyobb is, mint a természetes úton születő bandák esetében.

A nagy rock and roll sztorik ugyebár úgy kezdődnek, hogy a srácok már az óvodában is együtt csörömpöltek a homokozóvödrökön / akkora barátok lettek a közös zenei érdeklődésnek köszönhetően a középiskolában, hogy együtt húrozták fel gitárnak az ásót is odahaza a sufniban / utálták egymást a gimiben, de aztán csak rájöttek, hogy ha együtt zenélnek, az valami varázslatos / a vasútállomáson találkoztak bakelitekkel a hónuk alatt, és egyből szóba elegyedtek / stb., stb. Vannak azonban a zeneiparnak ennél kevésbé, sőt egyáltalán nem rock and roll sztorijai is, amelyekben tényleg az ipari jelleg dominál, azaz egy producer vagy egy kiadó az íróasztalon tervezi meg a zenekart, a tagokat pedig meghallgatásokon válogatják össze – és bár az önérzetes zenerajongókat az ilyesmi kimondottan feszélyezi, a széles tömegek nagy ívben tesznek az egészre, úgyhogy ezekből is lesznek néha nagy sztorik. Volt erre példa az X-Faktorban is, de a mai YouTube-diszkónkban kizárólag ilyen kívülről összerakott együttesek zenélnek.

Backstreet Boys

Minden idők legsikeresebb fiúbandája egyben valószínűleg minden idők legsikeresebb irodában született együttese is. Az iroda tulajdonosa Lou Pearlman volt, akiről még hallani fogunk a későbbiekben, a sztori pedig egy újsághirdetéssel indult, amelyre elsőként AJ McLean jelentkezett – a többi már történelem. Aminek amúgy része az is, hogy a tagok végül anyagi okok miatt beperelték Pearlmant. Sic transit gloria mundi.

New Kids on the Block

A nyolcvanas évek népszerű fiúbandájának, a New Editionnek saját teremtője, Maurice Starr producer alkotott konkurenciát a New Kids on the Blockkal, az új fiúk pedig semmi perc alatt végrehajtották a hatalomátvételt: a New Edition elfelejtődött, az összecastingolt zöldfülűek pedig letarolták az egész világot. A dalokat és a tánckoreográfiákat még tejfelesszájú diákokként, tanítás után gyakorolták be, néhány év múlva viszont már minden kamaszlány iskolapadján az ő keresztneveik és szép öles NKOTB feliratok díszelegtek.

NSYNC

Míg Maurice Starr az NKOTB-t már akkoriban alapította, amikor a New Edition kifutóban volt, Lou Pearlman még a csúcson lévő Backstreet Boysnak nekieresztette újabb kreációját. Neki is igaza lett: a tagjai közt Justin Timberlake mellett a BSB-ből kimaradt Chris Kirkpatricket is ott tudó NSYNC simán vetélytársa lett az előző terméknek. (Más kérdés, hogy hosszabb távon annyira már nem jött be a mohóság Pearlmannek: 2008-ban 25 év börtönre ítélték egy hatalmas csalási ügyben. A popmágnáskarriert keveslő Backstreet Boys-menedzser tavaly halt meg a rács mögött.)

Manhattan

A kilencvenes évek fiúbanda-gründoló hulláma nem kerülte el hazánkat sem, sőt ez egy olyan trend volt, ami kifejezetten hamar ért el hozzánk is: a Manhattant már 1991-ben sikerült összehoznia az R-GO volt basszerének, Környei Attilának. Érdekesség, hogy a tagok itt a bevett szokásokkal ellentétben mind ismertek voltak már különböző zenekarokból.

Spice Girls

Ami szépfiú-vonalon a Backstreet Boys, az a csajoknál a Spice Girls. Sőt, minden idők legsikeresebb lánybandája több szempontból túl is szárnyalta Nick Carteréket: az őrületesen menő Victoria Beckham és társai iránti rajongás a tipikus ’90-es évekbeli tinihisztit túlszárnyalva már a klasszikus ’60-as évekbeli tinihiszti, azaz a Beatlemania tüneteit is magán hordozta, és a briteknél mára valódi nemzeti kincs lett a csapat. Arról nem is beszélve, hogy amíg a BSB mára szépen beleszürkült az újjáalakulásába, addig a visszatéréstől tartózkodó Spice Girls esetleges összeállása garantáltan világszenzáció lenne.

One Direction

A legfrissebb sztori természetesen már a tévés tehetségkutatók világából származik: Harry Styles és társai külön-külön akartak szerepelni a brit X Factorban, de a zsűri inkább összerakta őket egy csapatba, aztán amikor harmadikok lettek a vetélkedőben, Simon Cowell gyorsan le is szerződtette őket a saját kiadójához. Félisteni státuszukat és ténylegesen felekezeti jegyeket mutató rajongótáborukat elnézve az a legkevesebb, hogy Cowellék géniuszok abban, amit csinálnak.

Shygys

A hazai Maurice Starr és Lou Pearlman egyértelműen Kozso, aki a kilencvenes években nemcsak zenekari tagként, hanem háttéremberként is rajta hagyta a keze nyomát a magyar popzenén. Produceri-menedzseri tevékenységének egyik legemlékezetesebb terméke a Shygys volt, amely fénykorában ugyan csak négy évet és két lemezt ért meg, de nálunk ugyanolyan jelentős szerepet játszott az akkori tinédzserek pszichoszociális és -szexuális fejlődésében, mint bármelyik hasonló külföldi zenekar.

Bestiák

A napi 2-3 órát alvó Kozso repertoárjából természetesen nem hiányozhatott az obligát csajzenekar sem, és a producer ugyanúgy el is ért mindent a lányokkal, mint a fiúkkal. A sztori – a Shygyshoz hasonlóan az újjáalakulást nem számolva – itt is négy évig tartott, és két lemezt eredményezett, ráadásul olyannyira követte a nyugati sémákat, hogy még a pereskedést is kipipálták a felek (a zenekar nyert, Kozso vesztett).

The Monkees

Ki mondta, hogy kívülről gründolt bandák csak a kilencvenes években születtek? A recept már 1965-ben is létezett, habár kissé eltért a maitól, a Beatles sikerén felbuzdulva (?) létrehozott The Monkees ugyanis fiktív zenekarként jött létre egy tévésorozat kedvéért, miután összecastingolták a tagokat. Mindenesetre többé-kevésbé hagyományos és teljesen valóságos csapatként is remekül működött, sőt működik a mai napig is.

Boney M.

Ami Amerikának Lou Pearlman, nekünk meg Kozso, az a németeknek Frank Farian – az NSZK-s producer fő műve pedig nyilvánvalóan a megannyi slágert leszállító Boney M. Persze, tudjuk, a vájt fülűek ABBA-sok voltak, de ettől még a Boney M.-re is rázta, sőt rázza a mai napig mindenki. (Pláne, hogy mostanában minimum négy zenekar turnézik ezen a néven a világban.)

Milli Vanilli

Lou Pearlmanhez hasonlóan Frank Farian sem volt a legtisztességesebb figura, csak épp ő nem pénzzel szerette lenyúlni a bandáit, hanem másokkal énekeltette fel a lemezeket, mint akiket kiállított a közönség elé. A popzene Dr. Frankensteinjének igazi szörnyetege pedig a Milli Vanilli lett, amelynek két poszterarcánál, a híres slágerekben egy hangot sem éneklő Fab Morvannél és Rob Pilatusnál nagyobbat kevesen hasaltak a poptörténetben. Mint az közismert, lebukásuk után uszkve harminc pert indítottak ellenük, és a Grammy-díjukat is elvették. A Girl You Know It’s True-t sem lehet ugyanazzal a füllel hallgatni azóta.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése