72 éves lett Nagy Feró, nem mellesleg pedig alig néhány hónap múlva alapításának negyvenedik évfordulóját ünnepli zenekara, a Beatrice is (a jubileum apropóján tartandó életműkoncert április 7-én lesz a Sportarénában). A nemzet csótánya az együttessel és saját neve alatt is olyan ismertté vált, hogy alig akad ember, aki nem tud róla semmit – viszont a többség ugyanazzal a néhány dologgal azonosítja, jelesül zenei oldalról a 8 óra munkával és az Azok a boldog szép napokkal, önálló szereplései közül pedig leginkább az X-Faktorral. Ezzel persze nincsen semmi baj, hiszen remek számokról és egy emlékezetes tévés munkáról beszélünk, de azért az a bizonyos életmű jóval több mindent fog át ennél, úgyhogy épp itt az ideje kicsit mélyebbre ásni. Ezt elősegítendő össze is gyűjtöttünk pár jobb sorsra érdemes gyöngyszemet Feró pályafutásából.
Egy kevésbé ismert Beatrice-szám: Ki viszi át?
A Beatrice minden idők egyik legjobb magyar zenekara, és mint ilyennek, rengeteg nagyszerű dala van az ismert slágereken, sőt még a többi közönségkedvencen, a XX. századon, a Nagyvárosi farkason és társaikon túl is. Ilyen például ez a Nagy László versére épülő szám is a kilencvenes évekből, amikor ismét újjászületett az együttes.
Egy elfeledett politikai-közéleti húzás: Nagy Feró, a köztársaságielnök-jelölt
Az immár nagypapaként is praktizáló Nagy Feró politikai és közéleti szerepvállalásairól sok mindent lehet gondolni, a rendszerváltás után azonban volt egy, immár a múlt ködébe vesző akciója, amiben nem nagyon akadt hiba: „Szakadt országnak szakadt elnököt!” szlogennel félig viccből, félig komolyan megpályázta a köztársasági elnöki pozíciót. Ekkor még aláírást kellett gyűjteniük az aspiránsoknak, és a szabályszerűen kampányoló, programját is megfogalmazó Feró elég jól is állt a jelölésekkel, de aztán nem a neki tetsző irányba mentek a dolgok, így kiszállt a versenyből. Kár, mert azt ígérte, hogy a külföldi államfőket farmerban és bőrdzsekiben fogadja, és Beatrice-koncertre is meghívja majd.
Fotó: MTI/Veres Nándor
Egy könyv, ami biztosan nem jutott el mindenkihez, akit érdekelne: Garázs
A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján Nagy Feró a Garázs című rádióműsor házigazdája volt, ahol feltörekvő rockzenekarokat mutatott be, a betelefonálók kérésére pedig hatalmas yeah-ket küldött boldog-boldogtalannak (valahogy így). A Garázs azonban messze nem csak ennyiről szólt: a műsort kifejezetten a kallódó, rossz családi hátterű, droghasználó ifjúságnak hozták létre, és pillanatok alatt a célközönség egyetlen mentsvárává is vált, amit semmi nem bizonyít jobban ennél a Ferónak címzett levelekből válogató kis könyvnél. Amikor olyanokat olvas az ember, hogy „amióta létezik a Garázs, hétfőn és szerdán nem csavargok, pedig ha tehetem, nem megyek haza”, vagy hogy „valóban, »van itt egy korosztály«, amely nem várja el, hogy sajnálják, csupán csak azt, hogy megértsék”, egyből nyilvánvalóvá válik, hogy ez a bizonyos körökben kulturálatlannak és infantilisnek tartott produkció Nagy Feró életében és a Magyar Rádió történetében is az egyik legfontosabb és legtiszteletreméltóbb fejezet volt. Nem mellesleg pedig páratlan szociológiai dokumentum is a kötet.
Nagy Feró a Magyar Rádió stúdiójában (Fotó: MTI/Hámor Szabolcs)
Egy kevésbé ismert zenekar: az Ős-Bikini
Szintén sokszor mellőzött tény, hogy a később D. Nagy Lajossal ismertté vált Bikinit Németh Lojzi eredetileg Nagy Feróval alapította, amikor a Beatricét betiltották. Ennek a két lemezt megért formációnak nem sok köze volt a későbbi Bikinihez (noha a Fagyitól a Mielőtt elmegyeken át a Nehéz a dolgáig annak is több slágerében közreműködött szerzőként Nagy Feró), és nem is való mindenkinek, de punkos, újhullámos, dadaista zenéjével a nyolcvanas évek elején egyike volt azoknak a ritka magyar együtteseknek, amelyek semmiféle lemaradásban nem voltak a nyugati könnyűzene képviselőihez képest (sőt), úgyhogy nagyon is érdemes ismerni.
Egy kevésbé ismert album: Hamlet
A rendszeresen nagyot dobó Nagy Feró egyik legambiciózusabb vállalkozása volt, amikor a nyolcvanas évek közepén átdolgozta egy körülbelül másfél órás, az eredeti műhöz ironikusan közelítő rockoperává Shakespeare Hamletjét. Az eredetileg Kecskemétre szánt darabot végül az Egyetemi Színpadon mutatták be, de sajnos nem sokáig volt műsoron – 40 perces lemezváltozata (amely Nagy Feró neve alatt jelent meg, de tulajdonképpen a klasszikus Beatrice-felállás rögzítette, így a zenekar első albumának is tekinthető) viszont fennmaradt, még ha nem is túl ismert. És bizony sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, mert nemcsak különleges, hanem nagyon jó is.
Egy méltatlanul kevés figyelmet kapó tévés teljesítmény: Rockkalapács
Ha Nagy Feró és tévé, akkor ma már mindenki az X-Faktorra gondol, pedig az énekes már a kilencvenes években is nagyot alakított a képernyőn a Rockkalapács műsorvezetőjeként. Sőt, bátran merjük állítani, hogy úgy tette a dolgát, ahogy a világon egyetlen más kollégája sem – legalábbis nehéz elképzelni, hogy bárkinek eszébe jutott volna rajta kívül jelmezben bohóckodva, az Olé toreróval felkonferálni egy heavy metal dalt, majd rögtön utána lavórban evezést imitálva, az ’O sole mióval folytatni a műsort.
Bónusz: Születésnapi fűrész
Az Ős-Bikiniről már volt szó, de ha éppen a születésnapján elevenítjük fel Nagy Feró kevésbé ismert munkáit, nem maradhat ki a zenekar Születésnapi fűrész című dala sem. Ezzel búcsúzunk, de vigyázat, itt már a mély vízben járunk!
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
