Amikor legutóbb címlapinterjút adott a Hollywood Reporternek, Brie Larson a beszélgetésre kapucnis pulcsiban és napszemüvegben érkezett a kávézóba, és láthatóan fontos volt számára, hogy minél kevesebben ismerjék fel. Meglehetősen furcsa ez egy olyan színésznőtől, aki nemrég még arra írt alá szerződést, hogy a földkerekség legnagyobb sikerfilmgyára, a Marvel az új arca legyen, és a világon mindenütt megismerjék, ki az a Brie Larson (születési nevén Brianne Sidonie Desaulniers). A színésznő is tisztában van ezzel a kettősséggel. Amikor megnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscart A szoba főszerepéért, és a Marvel felhívta őt egy visszautasíthatatlan ajánlattal, még az is megfordult a fejében, hogy el se menjen a találkozóra.
Introvertált vagyok, nem éreztem úgy, hogy ki tudnám tenni magam mindannak, amivel egy népszerű szuperhős eljátszása együtt járna. Aztán jobban belegondolva rájöttem, hogy ez a szerep és a szereppel együtt járó figyelem lehetőséget kínál nekem, hogy olyan témákkal foglalkozhassak nagy nyilvánosság előtt, amiket mindig is fontosnak tartottam, és a mondanivalóm olyan helyekre is eljusson, ahová én magam valószínűleg soha nem fogok.
Majdnem popsztár
Brie Larson egyik legkorábbi emléke, hogy a családja előtt négyévesen produkálja magát rózsaszín Energizer nyuszinak öltözve, és az egész családja szakad a nevetéstől. Állítólag ez az élmény vezetett a színészet iránti vonzódásához. Bár boldog gyerekkora volt, hiszen hatéves korától kezdve színészetet tanulhatott, egy törés sokat rontott az összképen. Amikor kanadai származású édesapja a lány hétéves korában úgy döntött, hogy elválik Larson édesanyjától, Brie valósággal összetört, és ez vezetett ahhoz, hogy gyerekként introvertálttá vált. A dolog azonban így sem ment a színészkedés kárára. Sokkal könnyebben fejezte ki ugyanis a gondolatait és az érzéseit valaki más bőrébe bújva, mint önmagaként, vagyis a szakmája segített neki a kitárulkozásban. Egyáltalán nem gazdag családban nőtt fel, különösen a válás után gatyásodtak le, de az anyja folyamatosan azon dolgozott, hogy mindent megadjon a lányának. Egy egyszobás, burbanki apartmanban laktak, ahol az ágyat a falból kellett kihúzni, mert amúgy nem volt hozzá elég hely, de ennek ellenére úgy tekint vissza erre az időszakra, mint akinek boldog gyerekkora volt.
Brie Larson Az időgép (2002) c. film bemutatóján (Fotó: SGranitz/WireImage)
Szerepelt tévésorozatokban, sőt tizenéves korában még volt egy rövid korszak, amikor popsztárként próbálták befuttatni: 2005-ben még egy albuma is megjelent. Ha lehet ilyet mondani, ez volt a szakmai életének mélypontja. Nem azért, mert csak 3500 darabot adtak el belőle, hanem azért, mert a popsztárságot is csak egy szerepnek fogta fel, márpedig ebben a szerepben egyáltalán nem érezte jól magát.
Azt vettem észre, hogy mindennap csak a készülődéssel (smink, frizura, ruha…) eltöltök két órát, közben pedig magára az életre nem jut időm. Énekesnőként minden a külsőségekről szólt, ebben nem találtam örömöt.
Bár 2008-ban még ígért a rajongóinak egy újabb kislemezt, ez végül sosem valósult meg, de ezt egyáltalán nem bánja.
A sikerhez vezető göröngyös út
Larson sokáig küzdött azzal, hogy színészként megtalálja önmagát.
Nem voltam klisés kinézetű, és ez megnehezítette a dolgomat. Nem voltam elég szép ahhoz, hogy én játsszam a népszerű csajokat, de nem voltam szürke kisegér sem, hogy én kapjam az izgalmas mellékszerepeket.
Rengeteg elutasításban részesült, és elmondása szerint egyszer egy meghallgatáson annyira rossz volt, hogy a casting ügynök azt mondta neki, hogy nemcsak a szerepet nem adja oda neki, hanem a jövőben egyetlen film meghallgatására sem fogja behívni. Ennek ellenére nem maradt munka nélkül, bár évekig be kellett érnie kisebb mellékszerepekkel. Olyan filmekben láthattuk, mint a Don Jon, a 21 Jump Street, a Scott Pilgrim a világ ellen vagy Az élet habzsolva jó. E sorok szerzője 2013-ban figyelt fel rá az Átmeneti állomás című független film londoni díszbemutatóján, ahová Brie egy Top Shop-os papírszatyorral a kezében érkezett, és elnézést kért a közönségtől, de útban a mozi felé muszáj volt beugrania a kedvenc angol ruhaboltjába. A filmben egy problémás gyerekekkel foglalkozó otthon súlyos magánéleti gondokkal küzdő nevelőjét alakította, aki próbált másokon segíteni, miközben a saját problémái maga alá gyűrték. A siker még inkább csak szakmai volt, de ez a szerep vezetett ahhoz, hogy megkapta A szoba című regénysiker filmadaptációjának főszerepét.
Jacob Tremblay és Brie Larson A Szoba c. filmben
Jobbá tenni a világot
A kisfiát évekig egy emberrabló fogságában nevelő nő története letarolta és megríkatta a világot, és a korábban csak a filmfanatikusok által ismert Brie Larson pillanatok alatt címlapok sokaságán találta magát. Ő azonban nem érte be az üres hollywoodi fecsegéssel. Kihasználva a hirtelen jött népszerűségét, a bántalmazott nők élére állt, és minden eszközzel támogatta, hogy hallathassák hangjukat. Amikor a Weinstein-ügy kirobbant, Larson az elsők között volt, aki a Times’s Up mozgalom élére állt, és segített abban, hogy egy jótékonysági alapban tetemes pénzt gyűjtsenek össze, amiből zaklatott nőknek nyújthatnak jogi segítséget. Egyike volt az elsőknek, aki bevezette a szerződéseibe a tavalyi Oscar-gálán Frances McDormand által említett inclusion rider-t, ami feltételül szabta, hogy csak olyan filmekben vállaljon szerepet, melyek biztosítják, hogy a stábjukban jelentős szerepet kapnak a nők és a kisebbségek is. Hogy nemcsak a levegőbe beszélt jól bizonyítja, hogy a készülőfélben lévő Just Mercy című filmjének stábjában például többségben vannak a színes bőrűek, amire Larson a karrierje során még soha nem látott példát. A színésznő tudja, hogy a diverzitásért küzdeni kell, nem elég csak hátradőlni, hogy majd az élet megoldja helyettünk. Soha nem az volt a célja, hogy csak a hozzá hasonló szőke kislányok példaképe legyen: ő igazi szuperhőshöz méltó módon jobbá akarja tenni a világot.
Brie Larson a Just Mercy című film forgatásán (Fotó: Profimedia, Backgrid USA)
A fehér férfiak gyűlölője?
Marvel Kapitány szerepét nagyon komolyan vette, egy kilenc hónapos fizikai felkészülés előzte meg számára a forgatást.
Bár tudom, hogy a filmben nem látszik, hogy képes vagyok 102 kilót kinyomni, és fel tudtam tolni az edzőm terepjáróját egy dombon, de én kétségtelenül erősebbnek, rátermettebbnek és határozottabbnak érzem magam ettől, és úgy gondolom, hogyha ezt meg tudtam tenni, akkor már bármire képes vagyok. Márpedig ez az érzés határozottan jól jön, ha a földkerekség egyik leghatalmasabb szuperhősét kell eljátszanom
– mesélte a színésznő. Larson nem lát semmi különöset abban, hogy ő lehet a Marvel első önálló filmet kapó szuperhősnője, hiszen már így is számos emlékezetes hősnő akadt a filmekben. Marvel Kapitányt leginkább gyerekkori kedvencéhez, Indiana Joneshoz tudná hasonlítani. „Ő volt a gyerekkori hősöm. Persze ott volt Ripley is az Alien filmekből, de akkoriban egy nő még nem lehetett olyan laza és vicces, mint egy férfi. Úgy érzem, Marvel Kapitányban már megvannak Indiana Jones efféle tulajdonságai.”
Feminizmusa miatt Larson a trollok célkeresztjében van már az Oscar-díja óta, sok gyűlölködő már előre lepontozza a filmjeit a filmes oldalakon, és teljesen alaptalanul kikiáltották őt a fehér férfiak ellenségének. Ezt azzal érdemelte ki, hogy a kisebbségek érdekében elkezdett foglalkozni azzal, hogy több kisebbséghez tartozó újságírónak, illetve nőnek adjon interjút. A sajtó egy részében ez a törekvése úgy jelent meg, hogy Larson a fehér férfi újságírókat a saját kénye-kedve szerint cseréli le, csakhogy ez egyáltalán nem igaz: ő senkitől nem vett el lehetőséget, aki eddig kapott, csak plusz energiaráfordítással olyanoknak is lehetőséget adott, akik eddig nem kaphattak. Például a forgatáson a szokásos egy sajtónap helyett még egy sajtónapot biztosított, hogy azok is beszámolhassanak a Marvel Kapitányról, akik amúgy nem juthattak volna ki oda.
Brie Larson a Marvel Kapitány hollywoodi bemutatóján (Fotó: Axelle/Bauer-Griffin/FilmMagic )
Szakítás egy filmpremier árnyékában
Larson hamarosan a földkerekség egyik legismertebb arcává válhat, és már most okosan kihasználja ezt a reflektorfényt. Első rendezését, a Unicorn Store-t még 2017 őszén mutatták be a Torontói Filmfesztiválon, és a film meglehetősen vegyes kritikákat kapott, sokáig nem is talált neki forgalmazót. Azonban most, hogy nyakunkon a Marvel Kapitány világpremierje, Larson a figyelmet kihasználva nemcsak eladta a filmet a Netflixnek, hanem egy olyan dealt kötött a streaming szolgáltatóval, hogy a következő projektjét is finanszírozzák, vagyis két legyet ütött egy csapásra.
A színésznő magánéletéről viszonylag kevesen tudni, ami részben annak köszönhető, hogy nem szívesen nyilatkozik róla, és ha erre vonatkozó kérdést kap, simán előfordul, hogy nem válaszol. Ennek oka részben az, hogy Larson úgy gondolja, minél kevésbé ismerik az életét, annál változatosabb szerepeket kaphat, lévén nem azonosítják őt valamilyen képpel. Azért mindent neki sem sikerülhet eltitkolnia. Amikor idén januárban felbontotta az eljegyzést vőlegényével, a zenész Alex Greenwalddal, a hír bejárta az egész világsajtót, és bár hangsúlyozták, hogy továbbra is szoros a viszony, nehéz ezt másképp értelmezni, mint szakításként. Bár a hír szomorú, az időzítés nem is lehetett volna jobb: a Marvel Kapitány után ugyanis Brie Larsonnak aligha lesz ideje arra, hogy bárkivel is fenntartson egy kapcsolatot. Addig kell ütni a vasat, amíg meleg.
