2011 áprilisában egy igazán emlékezetes esküvőt bámult a fél világ a televízión keresztül, amikor a brit trónörökös oltár elé vezette civilnek számító választottját, Kate Middletont, akiből egy csapásra Katalin hercegné lett. 1854 áprilisában ugyanígy egy királyi esküvőtől volt hangos minden, méghozzá olyantól, amelyben még a magyarok is érintettek voltak. Kereken 170 éve házasodott össze az Osztrák-Magyar Monarchia császára, Ferenc József és unokatestvére, Sisi, akinek a népszerű Sissi-trilógia óta rosszul írják a nevét.
A házasság előtt
A császár és a fiatal bajor hercegnő megismerkedéséhez visszatérve elmondható, hogy bár akkoriban ez kicsit sem volt divatos, a fiatalok szerelemből házasodtak, Ferenc Józsefnek ugyanis nem Erzsébetet, hanem egy szász vagy egy porosz hercegnőt kellett volna elvennie, csak épp az egyik kikosarazta, a másikat pedig ő utasította el. Ezt követően anyja a bajor Wittelsbach Ilonát szemelte ki fiának, ő viszont Ilona húgába, a vadóc Sisibe szeretett bele. Mivel ők ketten unokatestvérek voltak, a nászhoz magától a pápától kellett engedélyt kérni, de az engedélyt az osztrák birodalom ura természetesen megkapta. Leendő anyósa azonban nem tartotta elég sokrétűnek az ifjú Erzsébet tudását sem, így az esküvő előtti év nyarát a lány az iskolában töltötte, ahol franciát, olaszt, történelmet és illemtant, valamint etikettet tanult.
Romy Schneider és Karlheinz Böhm a Sissi, az ifjú császárné c. filmben
Utazás az esküvőre és cirkusz a hozomány miatt
Sisinek már április 20-án el kellett indulnia Bajorországból, hogy ott lehessen a saját esküvőjén, amit négy nappal később Bécsben tartottak. A leendő császárné gőzhajóval indult, férje pedig Linznél csatlakozott hozzá. Végül hatalmas pompával, április 23-án vonult végig Bécs utcáin az Erzsébetet szállító díszes hintó, melyet lipicai lovak húztak. A pletykák azonban nemcsak erről a hatalmas pompáról vagy Sisi szépségéről szóltak, hanem a hozományáról is, amit bizony sokan keveseltek. Erzsébet az apjától, Miksa bajor hercegtől 50 ezer forintot, ezüstöt, ruhákat, fehérneműket, négy báli ruhát, 14 selyemruhát, 16 kalapot, és közel 40 hálóinget kapott hozományként, ezt azonban az udvarban igencsak szerénynek és egy leendő császárnéhoz méltatlannak találták. A további cirkuszt és pletykákat elkerülendő Ferenc József ki is egészítette neje hozományát további 100 ezer forinttal.
Sisi megérkezik Linzbe (Fotó: Imagno/Getty Images)
A ceremónia és a fogadás
Pompa a köbön – mondhatni ez jellemezte a ceremóniát, amelyet április 24-én este 18.30-kor tartottak Bécsben az ágostonosok templomában. Az esküvőt közel tizenötezer gyertya, tízezer szál virág, arany, valamint drágakövek és az arisztokrácia díszruhában felvonuló képviselői tették még előkelőbbé. Az eseményen megjelentek a magyar és a lengyel főurak is, előbbiek díszmagyarban, utóbbiak piros bélésű, szőrmével díszített mentében szemlélték a történéseket.
Erzsébet és Ferenc József egybekelésének alkalmából közel egyhetes ünnepséget szerveztek az osztrák fővárosban, melynek csúcspontja természetesen az egyházi szertartást követő udvari fogadás volt. Mindez rettentően lefárasztotta a tinédzser császárnét, az esküvő utáni vacsorára ugyanis csak este tíz után került sor. Hogy mit csináltak addig? Teljes díszben köszöntötték a közel 1500 fős vendégsereget a palotában.
Ferenc József és Sisi esküvője
Bécsben rengeteg fogadós kínálta italait a népnek az ifjú császári pár tiszteletére, de meg lehetett kóstolni bajor ételeket, italokat is a 16 éves Sisi tiszteletére – tartományi küldöttek is érkeztek Ausztriába, akik ezért feleltek. A friss házasokat pedig a birodalom nem engedte el azonnal nászútra: a templomi ceremóniát követő három napon át még látványosan kellett ünnepelniük. Ennek része volt az udvari bál, melyben Sisi császárnének úgymond be kellett mutatkozni az udvar előtt, de ekkor táncoltak először Strauss Császárkeringőjére is. A párnak ezután a néppel is meg kellett osztania a boldogságát – ennek jegyében a Práterben tettek látogatást, szigorúan nyitott hintóban, hogy a város lakói láthassák őket. Csak akkor engedélyezték nekik, hogy elinduljanak a nászútjukra, amikor az etikett által megkövetelt összes megjelenésnek eleget tettek, bár ebben az esetben természetesen egyetlen „engedélyezőről”, Ferenc József kissé zsarnok, de minimum akaratos anyjáról, Zsófia Friderikáról beszélhetünk.
Romy Schneider, Karlheinz Böhm és Vilma Degischer a Sissi, az ifjú császárné c. filmben
Sisi ruhája
Minden királyi esküvőnek két fénypontja van: az egyik az első csók elcsattanása, melyet csak a modern uralkodói menyegzők után láthatunk, a másik az ara ruhája. Természetesen a menyasszonyi ruha iránti hatalmas érdeklődést nem Meghan Markle, nem Diana hercegnő, de nem is Grace Kelly vezette be: már jóval előttük is hatalmas érdeklődés övezte a királyi családokba beházasodó nők ruháját. Sisi esetében sem volt ez másképpen, aki 172 centis magasságával és 48-50 centis derékbőségével karcsú, elegáns nőnek számított, és ennek megfelelően csodálatos menyasszony is volt meglehetősen nehéz, kopottfehér selyemruhájában, melyet arany és ezüst hímzés díszített. A hosszú fátyol brüsszeli csipkéből készült, a menyasszonyi csokrot igazán különleges virágokból (mirtusz, narancsvirág) állították össze, hajába diadémot tűztek, testét pedig gyémántok díszítették. A ruhát azonban eredetiben nem lelhetjük fel sehol, hiszen a hagyományoknak megfelelően felajánlotta az egyháznak, hogy miseruha készüljön belőle. Érdekesség, hogy szigorú anyósától, Zsófiától Erzsébet egy számára igencsak kedves ruhát kapott nászajándékba. Ez volt Sisi első (magyar) nemzeti viselete, melyet számos olyan hivatalos eseményen viselt, ahol magyar küldöttekkel találkozott.
Sisi magyar királyné (Fotó: adoc-photos/Corbis via Getty Images)
Egy királyi esküvőnek sincs azonban mindig boldog befejezése. A mesekönyvektől (és főleg a romantikus Sissi-filmektől) eltérően a valóságban az uralkodók nem mindig hordozták a tenyerükön a választottjukat: az angol VIII. Henrik több feleségét is lefejeztette, Károly herceg és Diana házassága válással, majd egy tragikus balesettel végződött, Ferenc József és Sisi esetében pedig elhidegülésről és egy gyermekük drámai haláláról beszélhetünk. Bár Sisi később még szeretőt is szerzett férjének, a 16 éves lány, aki rajongással tekintett az uralkodóra, egy idő után egyre boldogtalanabb és magányosabb lett a házasságában. Így hiába a pompa és az irigylésre méltó esküvő, a vadóc bajor hercegnő olyan volt a bécsi udvarban, mint egy szárnyaszegett madár.
Fotó: Adolf Schwoder/Scheufler Collection/Corbis
Nem volt egyértelműen áldozat
„Egy börtönben ébredtem, bilinccsel a kezemen” – Sisi már az esküvő után ezt írta feljegyzéseiben. A naplóját később rengetegen elemezték, és egyértelműen kiderült, hogy Ferenc József szerelmes volt a feleségébe, Sisi mégis rémálomként élte meg a mindennapokat. Mielőtt azonban áldozatként tekintenénk rá, hallgassuk meg Brigitte Hamann történészt is, aki könyvében kifejtette: Sisi valójában egy egocentrikus lázadó volt, aki kislányként került a palotába, és hosszú évekig, egészen pontosan az első komoly betegségéig inkább dacos, magányos kamaszként élte az életét.
Másfelől azonban az is igaz, hogy a külföldi lábadozása idején lelkileg megerősödött, és két év távollét után öntudatos nőként vonult be a palotába. Az esküvőjén még közel sem tartották szépnek a császárnét, de később valóságos divatikon lett, akiről máig beszélünk. 172 centis magasságához néha csupán 48 kiló volt, 50-nél pedig csak nagyon ritkán nyomott többet, és az európai királyi udvarokban gyakorlatilag ő hozta divatba a soványságot. Edzésterve, éhezése akkoriban példaértékűnek számított, és sokan követték a szépségtrükkjeit, például azt, hogy esténként nyers húst tett az arcára abban a reményben, hogy segíteni fog megőrizni a bőre rugalmasságát. Ha ma élne, azt mondanánk, hogy influenszer volt, a kor Katalin hercegnéje – az egész életútját tekintve viszont sokan inkább Diana „ikerlelkének” nevezik: a csodálatos, irigylésre méltó esküvő és a pokolian boldogtalan házasság mindkettőjükre ugyanolyan hatással volt.
