Sisi, a fitneszkirálynő

„Talán ismerősei is felhívták a figyelmét arra, hogy érdemes lenne pár kilót magára szednie”, javasolná Sisinek az online BMI-kalkulátor, ha ma élne. Mivel minden nap mérte magát, egészen pontosan tudjuk, hogy a súlya 45 és 49 kiló között mozgott, bár 172 centiméter magas volt. Ha valaki kételkedne a császárné soványságában, elég, ha a bécsi Sisi Múzeumban ránéz a ruháira. Főleg a derékbőségük elképesztően szűk, bár ehhez a szoros fűzök is hozzájárultak.

A vendégek cukrászdába menekültek

A tökéletes alakja ellenére sem tartotta magát elég szépnek, a felsőkarját sosem hagyta szabadon, mivel túl hájasnak gondolta. Harminckét éves kora után fotózni sem engedte magát többet, csak festmények készülhettek róla. Legendák terjedtek arról, hogy nem eszik, a császári udvar vacsoravendégei állítólag rendszeresen éhen maradtak, mert amint a császári pár befejezte az étkezést, mindenki elől leszedték a tányérokat. Ezért állítólag gyakran a Sacher cukrászdában kötöttek ki a meghívott urak.

A szépsége nem csak a hiúságát szolgálta, ez volt az ő fegyvere a császári udvarban. Egészen odáig elment, hogy a követektől kért be képeket a világ legszebb nőiről, hogy össze tudja velük hasonlítani magát. Mivel sok előkelő hölgy nem engedte magát fotózni, kurtizánok és táncosnők képei is kerültek hozzá szép számmal, ezért a követek állítólag rettentően szégyellték magukat az erkölcstelen feladat miatt.

Strucctollas selyemruhában tornázott

A Hofburgban külön edzőtermet rendezett be magának, ami a mai fitnesztermek akkori megfelelője. Elliptikus tréner híján bordásfalat, súlyzókat, gyűrűt és húzódzkodó rudat tartott, és naponta egy órát töltött itt. Profi edzőfelszerelése sem volt, a görögtanára beszámolt róla, milyen elegáns szerelésben láthatta egyszer tornázni: „Ma behívott a szalonjába, mielőtt elmegyek. A szalon és a budoár közötti ajtófélfán kötelek és függeszkedő eszközök lógtak. Amikor beléptem, éppen a gyűrűkön húzta fel magát. Egy fekete selyemruhát viselt hosszú, strucctollakkal díszített uszállyal, sosem láttam még ilyen lenyűgöző öltözetben. Bevallom, gyönyörű látvány volt, ahogy ott lógott, mint egy nemes madár vagy egy kecses kígyó.”

Emellett rendszeresen úszott és lovagolt, állítólag egyszer Lady Diana családjánál vendégeskedett, de már alig várták, hogy hazamenjen, mert annyira vadul nyargalászott a lovon, hogy attól féltek, valami baja esik. Az ötvenes éveitől viszont fel kellett hagynia a lovaglással a reumája miatt, helyette túrázni kezdett, napi kilenc órákat is gyalogolt, akár esett, akár fújt, akár havazott. Mellette egymást váltották a kísérőnők, mert nem tudták tartani vele a lépést. Néha a helyi hegyi kísérők is kifulladtak, és azt füllentették, hogy eltévedtek, ezért kénytelenek visszafordulni.

Kate Middleton lovas őséért rajongott

William Bay Middleton

Az udvarban bolondnak nézték, hogy tornázik, mivel akkoriban ez nem volt szokás. A kor szépségideálja ráadásul nála sokkal teltebb volt, Bécs férfilakossága Katharina Schrattért rajongott, aki Ferenc József szeretője lett – állítólag Erzsébet hozta össze őket, miután ő eltávolodott a férjétől. Bár pletykaszinten összehozták Gróf Andrássy Gyulával, köztünk nem történt semmi, inkább Kate Middleton egyik őséért, William Bay Middletonért rajongott nagyon, aki akkoriban Anglia legjobb lovasa volt.

Az unokahúga naplója szerint Sisi Gödöllőn is meglátogatta a férfit, aki utána felszívódott Budapest szórakozóhelyein. Az írásaiból az derül ki Sisiről, hogy bármennyire is tökéletes volt a teste, a testi szerelem nem igazán foglalkoztatta, távol állt tőle mindenféle hedonizmus és szenvedélyesség, ez abból is látszik, amilyen szigorúan sportolt és étkezett. Még éjjel is kínozta magát, ibolyás ecettel átitatott törölközőt tekert a derekára, hogy karcsú maradjon.

Az nem igaz, hogy nem evett volna, de betegesen odafigyelt a táplálkozására. Este hat után szigorúan leállt, ezért a családi vacsorákat próbálta elkerülni. Ha nem sikerült, csak csipegetett, így terjedhetett el róla, hogy éhezik. Igaz, tartott koplalós napokat is, amikor csak gyümölcsöt evett vagy léböjtölt. Egyébként nagyokat reggelizett: vajat, tojást, hideg húst vittek neki kilenc órára, aztán húst és zöldségeket vacsorázott öt óra körül. Szerette a pezsgőt, a sört, az édességeket, leginkább a fagyit, pontosabban szörbetet, mert tej nélkül készítették neki, természetesen ibolyás változatban is.

Ortorexiás volt

Annyira megszállottan foglalkoztatta a táplálkozás és a saját súlya, hogy az már evészavarnak minősül, ma ortorexiát állapítanának meg nála. Ez azt jelenti, hogy csak és kizárólag olyan ételt volt hajlandó elfogyasztani, amiről ő azt gondolta, hogy tökéletesen egészséges. A tejet például nagyon szerette, még a hajóútjaira is vitt kecskét magával. Ez a betegség néha annyira elfajul, hogy súlyos alultápláltsághoz vezet, amibe bele is lehet halni, és közben a beteg saját magát hibáztatja a rátörő éhségrohamokért.

Több mint tíz kilóval kellett volna többet nyomnia ahhoz, hogy a testsúlya az egészséges tartományba essen. Viszont azok az elvek, amiket a táplálkozásában követett, ma is megállják a helyüket: a napi egy óra torna, a bőséges reggeli, a szerény vacsora és az evésstop hat után most is tökéletes fegyver ahhoz, hogy valaki vigyázzon az alakjára.