Soha nem szavaztam A Dal vagy az Eurovíziós Dalfesztivál résztvevőire, becsülöm azonban a magyarok korrekt lelkesedését. Azt, hogy évről évre dacolnak a ténnyel, hogy a dalverseny a nagyívű James Bond-főcímdalkoppintásokról és a fájdalmasan buta szövegű popszámokról szól, és mi nem ilyen nótákat küldünk ki az elődöntőkre. Ami nem baj, csak talán az esélyeink lesznek kicsit másak. Az Eurovízióval kapcsolatban legalább öt, visszatérő teóriával mindig találkozom:
- a pontozás (így az eredmény is) nagyban függ attól, hogy melyik ország melyik másik országgal van ölelkezősen jóban;
- ez a rikító ruhák, a nőnek öltözött fiúk és a fiúnak öltözött lányok ünnepe;
- csak popdal nyerhet;
- csal lassú dal nyerhet;
- csak különcök nyerhetnek.
Lehetetlen eldönteni, hogy melyik feltételezésben van szemernyi igazság, nem is vállalkoznék rá, azonban kedden este lezajlott az Eurovíziós Dalfesztivál idei első elődöntője, ahol Pápai Joci képviselte hazánkat. Az én apám című dalával versenyző magyar énekes nem először vett részt az Eurovízión, mivel Origo című számával 2017-ben már az előkelő 8. helyet érte el.
A keddi elődöntő előtt a brit Telegraph is írt Pápai Jociról, és a cikkben kiemelték, hogy a magyar énekes nem először lép fel az Eurovíziós Dalfesztiválon, ugyanakkor a család fontosságát hangsúlyozó balladája igazi öröm a fülnek. A Metro munkatársai már nem voltak ilyen kedvesek. Ők 5,2 pontot adtak Az én apámnak a maximális 10-ből, és úgy jósolták, hogy nem jut tovább az elődöntőből.
Sajnos a jóslatuk bejött, hiszen ahogyan azt kedden este megírtuk,
Pápai Joci csodásan teljesített az Eurovíziós Dalfesztivál elődöntőjében, végül azonban nem jutott be a szombati döntőbe.
Mielőtt még belemennénk ennek a részletezésébe, lássuk, mik voltak még a keddi Eurovíziós Dalfesztivál leg-leg-leg pillanatai:
1. A Ciprusról érkező énekesnő, Tamta, akit divatikonként jellemeztek a felvezetőben, a szegény ember Madonnájának öltözött, de nyomokban még az arca is emlékeztetett a popdívára.
A ciprusi Tamta jól hozta Madonnát az Eurovízión (Fotó: nlc és Getty Larry Busacca / Staff)
2. A lengyelek Sikító hangokról énekeltek, tették mindezt népviseletben. De az egész kezdés olyan volt, mintha A szolgálólány meséjének az előzetesét láttuk volna, vérvörös ruhában ácsorgó nőkkel. Mondjuk nekem bejött ez a lengyel folklór.
3. Idén a szlovénok is lázadtak a giccsparádé ellen. Pont olyan volt az előadásuk a két hófehérbe öltözött fiatallal, mint amikor a garázsban alkotó művészfilmesek bevonulnak a Vanity Fair Oscar utáni bulijára. Mutatom:
A szlovénok visszafogták magukat az Eurovízión
4. Pápai Joci hetediknek lépett a színpadra. Érzelmes, szerethető, profi. De akkor is leírom, hogy Rúzsa Magdi után ő is mezítláb nyomta le az Eurovíziót.
Nekünk nem kell a giccs! A magyarok mezítláb nyomulnak az Eurovízión
5. Menetrendszerűen megérkezett az a produkció is, aki mögött a táncosok dobolást imitáltak a színpadon. Idén ezt a belgák Justin Bieberének köszönhettük.
Nem verte, csak olyan volt, mintha
6. Ausztrália (az ország, ami reggel nézi az Eurovíziós Dalfesztivált) egy koronás, póthajas lánnyal repített el minket a csillámpónikkal teli vurstliba. Természetesen a technikának köszönhetően a hajlongó hölgy ruhája olyan volt, mintha meghempergették volna egy medencényi csillámporban. Tökéletesen az Eurovízióra való produkció, már amennyiben van ilyen, ugye…
7. Izland megirigyelte tőlünk az AWS tavalyi sikerét, és hasonló módon sokkoltak idén mindenkit – megfűszerezve még a dolgot némi BDSM-imidzzsel is. A dal egyébként a szeretetről szól. Az énekes pedig az izlandi híradó hangja.
8. A portugálok bármit is csináltak a színpadon, annak értelmezéséhez még szükségem lenne pár napra.
9. Befutott San Marino versenyzője, aki bizonyos szögből már zavarba ejtően hasonlít a mi Kulka Jánosunkra.
San Marino hozta a legtöbb szóismétlést, amit valaha egyetlen dalversenyes nótába belepakoltak
Természetesen nem esett szó az este összes szereplőjéről, de nem is volt mindenki emlékezetes. Nézzük az első elődöntő továbbjutóit.
Az Eurovíziós Dalfesztivál első elődöntőjéből továbbjutottak a döntőbe:
- Görögország
- Fehéroroszország
- Szerbia
- Ciprus
- Észtország
- Csehország
- Ausztrália
- Izland
- San Marino
- Szlovénia
Folytatás csütörtökön, szombaton pedig döntő, akkor már magyar versenyző nélkül.
És most akkor térjünk vissza Pápai Jocira.
Nem kellett sok idő az eredményhirdetés után, sok néző rögtön kiírta magából, mit is gondol Magyarország vereségéről. Néhányan A Dal zsűrijét hibáztatták, akik ismét Jocit küldték, mások szerint Kállay-Saunders volt az egyetlen esélyünk, de azt is elszúrták már A Dalnál. Aztán persze hibáztatták az Eurovíziós Dalfesztivál zsűrijét is, ott részrehajlást emlegetnek a hozzászólók, néhány helyen pedig felbukkannak olyan megjegyzések, amelyek csipetnyi politikát is belekevertek a történetbe, és egyfajta uniós megítélést látnak a döntés mögött. Nem hiányozhatnak persze azok sem, akik szerint így volt a legjobb, szerencsésebb is, hogy Pápai Joci kiesett, mert nem illett ebbe a színvonaltalan parádéba.
Íme néhány megjegyzés, ami jól bemutatja a közönség véleményét:
„Akinek van egy kis zenei érzéke, az a tegnapi elődöntőt hallgatva megbotránkozik…
Hamis hangok, üvöltés, színpadi giccsek, semmi nemzeti, semmi érdekes. Az értékeket, mint a család szeretete, úgy látom elfelejtették az emberek. Helyette a Más vette át az uralmat. Jocinak ezzel a dallal a döntőben lett volna a helye! Minősíthetetlen, hallgathatatlan volt legalább 5-6 dallam.”
„Ebbe a beteg mezőnybe nem is illett bele Joci. Talán ő volt az egyetlen normális előadó. Jövőre delegálunk egy fazont a pride parádéról, két szakállas táncosnővel. Tuti megnyerjük.”
„Nagyon helyes h nem jutott be a döntőbe. Egyáltalán már a kijutása sem volt igazságos, másnak is esélyt kellett volna adni, a Midletonznak vagy Szekér Gergőnek.”
„A Fidesz jól elintézi Európa szemében az országot…. Hát sajnos itt tartunk.
Kár ezért a dalért.
Gratulálok Joci, te megtettél mindent!”
„Nem lepett meg, őszintén már az is csalódás volt, hogy itthon ő nyert. Volt nála jobb. A zsűri vonja le a következtetést.”
„Egy-két kivételtől eltekintve csupa tucatdal, amit már másnap el lehet felejteni vagy rettenet, mint Izland dala, ha dalnak lehet nevezni, San Marino – hagyjuk. Joci egyedisége úgy látszik az Eurovízióra nem való. Egy egyszerű és szép dal. A többinél a sok külsőség semmit nem ért. Szomorú vagyok, többet érdemelt volna. Egyértelműen benne kellett volna lenni a 10-ben.”
Itt pedig már több százan fejtették ki a véleményüket:
