A harminc pluszosok, ha meghallják a hangját, azonnal párosítják mellé az arcát is. A tévébemondókért egy ország rajongott, de Kertész Zsuzsát talán egy fokkal még az átlagosnál is jobban kedvelték a nézők.
Kertész Zsuzsa / Fotó: Fortepan / Adományozó: Rádió és Televízió újság
Ahogy a Bors írja: nyugalmával, tiszta beszédével, örök derűjével vált kedvenccé. A lap megjegyzi, hogy az egykori tévés optimizmusa, aktivitása mit sem kopott, és hogy éppen edzett, amikor utolérték. „Testi, lelki erőre egyfolytában szükségem van. Pszichológusként, beszédtanárként foglalatoskodom, akinek a stílus, a közszereplés, az egyéniség kialakítása a vesszőparipája. Így volt ez régen is. A mostaniak mellett sem hanyagolom el a régieket. A tévében Radványi Dóri volt az első »gyermekem«. Esztergályos Károly azóta is felrója nekem, hogy még a nászéjszakájukat is velem töltötte Balatonalmádiban! Tehetek én róla, hogy egybeesett az időpont a Tévétalálkozóval, ahol Dórival műsorvezetők voltunk?”
Kertész keze alól sok tévés került ki, a cikkben arról is beszél, hogy szerinte óriási különbség van a hőskor és a mai televíziózás között. „Tempóban, ritmusban, természetességben és műviségben. Még a túlzásokban is. Megesett, hogy szétrobbant egy lámpa a stúdióban élő adásban. Takács Marika rezzenéstelen arccal folytatta a mondandóját. Na, talán rebbent egy-kettőt a szempillája. Ma tuti, hogy kihasználja a műsorvezető ezt a nem várt szituációt, és beavatja a nézőt az úgymond műhelytitokba. Mások az elvárások. Kívül-belül. Az a bizonyos »érési idő« lerövidül. Nemcsak kényszerérett banánok, de gyerekek, felnőttek is küzdenek, amiből számtalan önértékelési probléma is adódik.”
