Ha ránézünk Keanu Reeves filmográfiájára, könnyen rájöhetünk, hogy ez az ember nem szeret pihenni. Minden évben elvállal három-négy filmet, többnyire főszereplőként. Pedig Reevesnek több mint harmincévnyi karrierrel a háta mögött már messze nem kellene ennyit dolgoznia. Ráadásul ő nincs teli adósságokkal, mint Nicolas Cage, aki a törlesztőrészletek miatt gürizi magát halálra, és még csak az sem igaz, hogy hatalmas családot kellene eltartania. Még arra is hajlandó, hogy egy szerep kedvéért fél évig készüljön a fizikai megpróbáltatásokra, ahogy ez a John Wick-moziknál történt. Vele ellentétben a legtöbb színész inkább elment volna addig más filmeket forgatni, mert azzal több pénzt kereshet, de Reevest nem a pénz motiválja.
Hollywoodi mércével egyáltalán nem él nagy lábon: a mindössze két hálószobás házát még 2003-ban vásárolta, és azóta a legnagyobb befektetése az volt, hogy egy barátjával belevágott egy egyedi motorokat építő vállalkozásba. Egy olyan embertől, aki dollármilliókban méri a fizetését, ez minden, csak nem nagyzolás. De akkor miért dolgozik annyit Keanu Reeves? „Mert nincs életem” – vágta rá egyszer nemes egyszerűséggel egy interjúban, ami első hallásra szomorúnak tűnhet, de a színész nem érzi ezt tragédiának: szereti a munkáját, ami jelenleg teljesen kitölti az életét.
Keanu és a randizás
Amikor pár éve egyszer már írtam egy portrét Keanu Reevesről, még találtam egy idézetet, amiben a sztár arról mesél, hogy szeretne családot és gyerekeket. Úgy tűnik, hogy mostanra ez már megváltozott. Amikor két éve az Esquire-rel beszélgetett, azt mondta, hogy túl öreg ő már ahhoz, hogy apa legyen, ami egy ötven fölötti nőtől teljesen észszerű és elfogadható érv volna, de egy ötven körüli férfitól, aki olyan kirobbanó formában van, mint Keanu Reeves, inkább csak irreális, és azt sugallja, hogy már lemondott arról, hogy vele ez megtörténhet. Persze azon tragédiák árnyékában – gyermeke halva született, és két évre rá a gyerek anyja is meghalt autóbalesetben –, amiken átesett, nem csoda, hogy kicsit szkeptikusan áll a házasélet és a családalapítás szépségeihez.
Keanu Reeves és Halle Berry a John Wick 3. bemutatóján (Fotó: Mike Coppola/WireImage)
Voltak idők, amikor még lehetett hallani arról, hogy milyen hírességekkel randizik, de ez nem mostanában volt, és nem úgy fest a dolog, hogy a sztár Leonardo DiCaprio-i elánnal vetné bele magát a szupermodellekkel való randizgatásba. Elterjedt róla, hogy magányos fickó, és amikor ezzel szembesítik, esze ágában sincs letagadni, maximum elmismásolja a választ olyasmivel, hogy „Mindannyian egy kicsit magunknak valók vagyunk”.
A vele interjúzó újságíróknak amúgy is fel kell kötniük a gatyájukat. Nem mintha Keanu újságírókat enne reggelire, de ahogy azt egy róla szóló portréban megfogalmazták, mestere annak, hogy nagyon kedves legyen, és hosszan beszéljen úgy, hogy igazából nem mondott semmi izgalmasat. Az évek során annyira profi nyilatkozóvá vált, hogy egy válaszadás előtt már pontosan tudja, hogy amit mond, az hogyan csapódhat le a médiában.
Keanu, a mém
Keanu Reeves nem igazán szereti a filmsztáréletformával együtt járó kötelezettségeket, de mivel tudja, hogy ez is a munkája része, kifogástalanul teljesíti őket. Ha az ember egyszer alaposabban megfigyeli a filmpremiereken készült vörös szőnyeges fotóit, gyorsan rájöhet, hogy rutin ide vagy oda, Keanu máig kényelmetlenül érzi magát a fotósok tömkelege, a sikítozó rajongók és az őt kérdező riporterek tömkelegében. Megcsinálja, mert ezt várják tőle, és közben még borzasztóan kedves is mindenkivel, de az biztos, hogy nem ezek a kedvenc pillanatai. Nem gondolja, hogy neki a filmjein kívül bármit is közölnie kellene a világgal, és egészen kivételes módon ezért nincs neki máig sem saját hivatalos weboldala, Facebook-oldala, Twitter-fiókja, Instagramja és YouTube-csatornája sem.
Keanu nem bánja, ha nevetnek rajta
Nem követi a róla szóló híradásokat sem, gyakran az őt faggató újságíróktól hall először a róla terjedő hírekről és mémekről. Melankolikus alkat, és ezt tudja is magáról. Ezért is lett annyira népszerű a #sadkeanu mém, amelyen Reeves kissé unottan ebédel egy New York-i padon egy galamb társaságában. A mémnek 14 ezer különböző variációja terjedt el az interneten, és Keanu nagyon szórakoztatónak találja, annak ellenére is, hogy a készültekor nem volt szomorú: egyszerűen csak leült enni egy padra a forgatási szünetben. Ám nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy Keanu Reeves mémmé vált. Ha a #sadkeanu népszerűségét nem is érték el, a lovas és az összeesküvős mémje is nagyot szólt. Ő azonban ezeken csak röhög egyet, jól szórakozva a rajongói kreativitásán.
„Mi van, ha Keanu Reeves készítette ezt a mémet, hogy újra az internet sztárja lehessen?”
Keanu, az angyal
Az utóbbi években annak ellenére lett hihetetlen jó Keanu Reeves PR-ja, hogy ő vagy a neki (nem) dolgozó csapat ezért bármit is tett volna. Egyszerűen csak rájöttek az emberek, hogy Reeves nemes egyszerűséggel egy jó ember. Pedig a jóemberséget sem ma kezdte: még a Mátrix: Újratöltve után terjedt el a hír, hogy a vele együtt dolgozó kaszkadőrök mindegyikének egy Harley Davidson motort ajándékozott a forgatás után. Mostanság pedig szinte minden második hétre jut egy „Keanu Reeves valami jót cselekedett” hír, például hogy együtt töltött egy teljes napot egy súlyos vesebeteg kislánnyal az új filmje forgatásán, vagy épp kényszerleszállás közben szórakoztatta nagyon emberi módon a vele együtt utazókat.
Kiderült továbbá az is, hogy a mesés fizetései jó részét jótékonykodásra fordítja már sok-sok éve, csak ő ezt nem nagy csinnadrattával, saját maga PR-ozására használja, hanem egyszerűen csak szeretne segíteni. Ennek ellenére, amikor valaki szembesíti azzal, hogy ennyire jó ember, láthatóan mindig zavarba jön, és nem szeret ezzel foglalkozni. Elintézi valami olyasvalamivel a dolgot, hogy ő csak egy normális fickó. Pedig ha így folytatja, szép lassan elorozza Tom Hankstől a Hollywood legjobb fej sztárjának járó gyönyörű titulust. Ráadásul az önkritikája is bámulatba ejtő: a kilencvenes években tett egy sikertelen kísérletet arra, hogy filmsztár mellett rocksztár is legyen, és amikor utóbb megkérdezték, hogy szerinte azért nem vették-e komolyan az emberek a Dogstar együttest, mert ő is játszott benne, nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: inkább az volt a baj, hogy jobban kellett volna zenélniük.
De jó színész?
Ugyan emberként ma már szinte csak szuperlatívuszokban lehet beszélni Keanu Reevesről, színészként azért bőven érik őt kritikák. Amikor szótlan és kőkemény akcióhősöket kell játszania, mint a Mátrixban (mostanság írt alá a negyedik részhez) vagy a John Wick-mozikban, mindig kifogástalanul teljesít, és a vígjátékokban (legutóbb az Always Be My Maybe-ben) is fantasztikus, bár ez utóbbi oldalát nagyon ritkán csillogtathatja meg. Viszont a drámai szerepeiben (például a Drakulában) sokszor előjön, hogy túl nagy rá a kabát. Amikor egy hosszabb szünetet tartott a filmkarrierjében, hogy helyette egy kanadai színházban játsszon Shakespeare-t, a kritikusok nem igazán kímélték. Viszont ha a sokszínűség hiányát meg tudjuk bocsátani Clint Eastwoodnak, akkor meg kell bocsátanunk Keanu Reevesnek is, aki ráadásul sosem próbált a színészkirály szerepében tetszelegni, de a karizmája rendszerint elég arra, hogy kenyérre kenje a nézőket.
Fegyveres harc lóháton, Brooklyn utcáin – Keanu kedvenc jelenete a John Wick harmadik részéből (Fotó: James Devaney/GC Images)
Keanu Reeves eddigi karrierje rendkívül hullámzó. Fényes időszakokat követnek rendre sanyarúbb, sikertelen periódusok, de úgy négy-öt évenként mindig tud egy olyan kiemelkedő sikerfilmet produkálni, ami továbbra is bent tartja őt a hollywoodi sztárok A-ligájában. Most éppen a csúcson van a John Wick-filmek miatt, a Marvelnél pedig majd megőrülnek azért, hogy valami jó szerepet találjanak neki, de mi titkon mégis inkább abban reménykedünk, hogy talán kicsit kevesebb filmben láthatjuk őt, mert több időt tölt a magánéletével és a saját boldogsága keresésével. Járna neki.
