Kevés szörnyűbb történhet egy zenésszel, mint hogy elveszíti a hallását. Így nem csupán egyik érzékszerve lesz oda, hanem egész addigi és elkövetkező élete. Elképzelni sem lehet, mit érzett Galambos Lajos, amikor a tapasztalt specialista tudatta vele a sokkoló végkövetkeztetést: olyan komoly halláskárosodást szenvedett az elmúlt évtizedek alatt, hogy csak hallókészülékkel élhet teljesebb életet a jövőben. És ha nem fejezi be a koncertezést, zenélést, akár teljesen megsüketülhet. Erről Lagzi Lajcsi először a Story magazinnak mesélt.
„Egész nyáron turnéztunk, nem volt megállás. A színpadon egyszer csak feltűnt, mintha a magas hangokat rosszabbul hallanám. A következő dalnál megint… Nem gondoltam semmi rosszra, csak magamban konstatáltam, hogy a több évtizedes hangos zenélés nem múlt el nyomtalanul. Nem is foglalkoztam vele, noha idegesített, és zavart, de amikor már egyre többször kérdeztem vissza a családi ebédeknél, mert nem hallottam jól, amit mondanak, és azon kaptam magam, hogy beszélgetés közben próbálok szájról olvasni, gyorsan orvoshoz fordultam.”
A fül-orr-gégész megvizsgálta Lajcsit, és sokkoló hírt közölt vele: már most komoly halláskárosodása van, leginkább az akusztikai hallása sérült.
„Műtéttel vagy segédeszközzel, vagyis hallókészülékkel lehet rajta segíteni, de ami a legfontosabb: sürgősen abba kellene hagynom a kihangosított koncertezést, mert meg is süketülhetek! A diagnózis hallatán először fel sem fogtam, hogy mi van, de hamar kétségbeestem. Egy zenész nem veszítheti el a hallását! Vágják le inkább az egyik kezem! Arról sem akarok hallani, hogy hallókészülékkel a fülemben járkáljak. Bevallom, hiú ember vagyok, el nem tudnám képzelni, hogy azzal menjek emberek közé, azzal álljak színpadra. Olvasáshoz és vezetéshez szemüveget kell már használnom, de az is zavarja a hiúságomat…”
A zenész nem tud beletörődni ebbe, és új módszereket is kipróbált, erről is mesélt a Storynak.