Nemrég jártatok Kubában Csabával, miért éppen ezt a helyszínt választottátok?
Minden évben időt szánunk arra, hogy megismerjünk olyan helyeket, ahol még nem jártunk. De a fő cél, hogy kettesben legyünk, és csak egymással foglalkozzunk. Mivel sokat dolgozunk a mindennapokban, és az időbeosztásunk is eltérő, hét közben keveset találkozunk. Ilyen módon is szeretnénk ápolni a kapcsolatunkat, nem engedjük, hogy ellaposodjanak a dolgok, ezért vágunk bele új kalandokba. Az Egyesült Államok környékét kerestük, mert Csabi éppen Hollywoodban töltött pár napot, és ő onnan utazott Kubába. Én Budapestről érkeztem, ő pedig a kubai reptéren várt rám. Olyan jó volt, izgatott voltam, úgy éreztem magam, mint egy külföldi randevún.
Sokan azt gondolták, hogy biztosan megkéri majd Csabi a kezedet ezen a szép helyen…
Szinte minden utazásunk alkalmával figyelik az újságírók, hogy van-e rajtam gyűrű, vagy sem. Viccesen hangzik, de megkértem rá Csabit, hogy ha eljön az idő, egy hőlégballonon kérje meg a kezemet. Úgyhogy ha egy hőlégballont posztolok majd a közösségi oldalamon, akkor biztosan igent mondtam. (nevet)
Miért pont hőlégballon?
Kislány koromban egyszer kipróbálhattam, és bár a ballon akkor a földhöz volt rögzítve, emlékszem, ujjongtam, annyira tetszett. Mivel a szüleimmel voltam ebben az „óriáslufiban”, egy varázslatos családi élményként maradt meg bennem, ami számomra a szeretetet és az egység érzését idézi fel. Ez az élmény mindig bennem van, és szeretném újra átélni a szerelmemmel abban a bizonyos pillanatban.
Akkor hőlégballonozás nem volt Kubában, de hogy éreztétek magatokat?
Nagy kaland volt, az biztos. Nem szállodában foglaltunk szállást, hanem egy kubai családnál vettünk ki egy szobát. Ezzel támogattuk a kubai népet, és nekünk ez volt a célunk. Nagyon jól döntöttünk, mert olyan volt, mintha a kubai nagynénémhez mentünk volna nyaralni. Bár nem beszélt angolul, mégis megértettük egymást. Kézzel-lábbal mutogattunk, és nagyon jókat nevettünk. A házigazdánk elvitt minket a piacra is, együtt vásároltunk, majd főztünk. Legtöbbször rizst, konzervbabot és csirkét esznek szósszal, alapélelmiszereket. Egy másik világban élnek, ahová még nem tört be a kapitalizmus, és ahol még a cserekereskedelem is működik. Ha valakinek több van például babból, akkor kiteszi az ajtó elé, és azt elcserélhetik másra.
Tetszett nektek az ottani élet?
Olyan volt, mintha visszaléptünk volna jó pár évtizedet, érdekes volt ott járni. Csodáltuk a régi, színes, lehúzható tetejű autókat, amiket csak filmekben látni, tetszettek a régi típusú utcák. Jó volt egy kicsit belelátni a kubaiak életébe. Nagyon jól éreztük magunkat.
Aztán Los Angelesben is jártatok.
Igen. Csabi külön örült annak, hogy végre elvihetett a Universal Stúdióba, és megmutathatta nekem. A Harry Potter díszletének egy kis része is fel van építve a vidámparkban. Nagy rajongója vagyok a műnek és a filmnek, együtt már jártunk a Harry Potter-múzeumban, de ez különösen lenyűgözött. Vehettem egy varázspálcát, és ha rámutattam az ablakokra, megmozdult az „elvarázsolt” kirakat. Sírtam örömömben, annyira elérzékenyültem. Jó volt ezt átélni. Életem egyik legszebb napja volt. Szeretjük a gasztrokalandokat, ezért megkóstoltuk Amerika ízeit is. Mivel én először voltam ott, rácsodálkoztam, hogy az amerikaiaknál minden sokkal nagyobb, szinte a túlzásig. Volt például akkora fánk is, mint a fejem.
Nem féltetted az alakodat?
Az a típus vagyok, aki néha bűnözhet, mert pár nap edzéssel és az étkezésre való odafigyeléssel újra a régi vagyok. De azért mióta hazajöttünk, keményebben edzek. Lényegében azért edzek, hogy alkalmanként bűnözhessek! Imádok enni, és Csabi is motivál, mert ő is nagyon figyel az étkezésére, a testedzésre. Nem vagyok egy diétázós típus, de ha érzem, hogy a szervezetem egy hétig csak gyümölcsöt kíván, vagy egy hétig csak zöldséget, akkor azt eszem, amit a testem diktál. Jó genetikát örököltem, így kevés odafigyelés is csodákra képes. Nem vagyok nagy húsevő, az sem okozna gondot, ha a vegetáriánus étrend mellett döntenék. Viszont sok ételben van hús, én pedig imádok főzni és kóstolgatni.
Milyen edzéssel tartod magad formában?
Általában magam csinálom a gyakorlatokat, és rengeteget futok. Most is várom a tavaszt, hogy újra kimehessek a szabadba. A másik kedvenc mozgásformám a Deepwork, ami teljesen magával ragadott. A sport olyannyira az életem része már, hogy még az sem kizárt, hogy elvégzek egy Deepwork-edzői tanfolyamot, mert szívesen belemélyülnék a témába. Még órákat is szívesen tartanék.
Ez összeegyeztethető a színházi munkákkal és a forgatásokkal?
Igen, mert a jó erőnlét és a dekoratív kinézet fontos a szakmámban is, és ezzel még jobban motiválnám magam, hogy csináljam az edzéseket. Ráadásul a Deepwork nagyon jó alakot és szépen elnyújtott izmokat csinál. Szerintem nem rossz dolog több lábon állni, főleg, ha azt csinálod, amit szeretsz. De persze ez nem azt jelenti, hogy abbahagynám a színházat, sőt még jobb lenne az állóképességem, ha a színház mellett edzőként is dolgoznék.
Ha már színház, milyen lehetőségeid vannak mostanában?
Most maximálisan a Barátok köztre és a médiára koncentrálok, amit nagyon szeretek. A színpad kicsit háttérbe szorult. Miután elvégeztem az akadémiát, hét-nyolc évig játszottam rendszeresen különféle darabokban, kilencéves korom óta az életem része a színház. Törekszem rá, hogy ez is nagyobb szerepet kapjon idén. Főleg prózai szerepek vonzanak. De majd meglátjuk.
A tévészereplések miatt sokan megismernek az utcán; hogy állsz a hódolókkal?
Sokan jönnek oda hozzám, de főleg gyerekek, ők ugyanis merészebbek. A férfiak inkább az interneten próbálnak ismerkedni velem. Sokszor kapok hosszú leveleket, ezek főleg kedves udvarlások, az ilyenekre igyekszem egy-két szóban valami melegszívű, tapintatos választ adni. Szerencsére Csabi nem féltékeny rám, én sem rá. Ezért is jó, hogy szakmabeli a párom, hiszen ezekből nem lehetnek konfliktusaink. Megértjük egymást.
Csabi mit szeretett meg benned?
A külső mellett fontosak számára a belső értékek is. Mindig azt mondja, hogy a humoromat szereti a legjobban, hogy mindig megnevettetem őt, bármi történjen is.
Elégedett vagy a külsőddel?
Szerintem kicsi a szám, nagy az orrom, és vékony szálú a hajam. De ezeket már elfogadtam. Nem gondolkodtam soha plasztikai beavatkozáson, nem is szeretnék. Egy színésznőnek szerintem meg kell tartani az egyedi vonásait, a természetességét, és fel kell vállalni a korát. Bár még nem aktuális, de a ráncfelvarrások is távol állnak tőlem. Még csak harmincéves vagyok ugyan, de nem gondolom, hogy valaha kés alá fekszem.
Hogy látod magad öt-tíz év múlva?
Szeretnék még többet utazni, és megismerni új kultúrákat. Ezenkívül persze a terveim között van a családalapítás is. De egyelőre ezt az évet tartom fókuszban: év elején a „kapcsolódás” jelszót találtam ki magamnak. Szeretnék minél több új emberrel megismerkedni, és szeretném „feléleszteni” a régi barátságaimat is. Erre koncentrálok majd.