Keveset tudunk rólad, hogyan telnek a napjaid Zsüli?
Mint mindenkinél, a vírus miatti dolgok kicsit borították a nyarunkat, a nyári terveinket. Nem is tudjuk, mikor állhatunk újra színpadra. Lehet, hogy nagy rendezvényeket még egy ideig nem is tarthatunk egyáltalán, ami miatt kicsit szomorú vagyok, de természetesen az egészség mindennél fontosabb. A másik oldala a dolognak, hogy együtt lehetek a szeretteimmel. Egyébként külön élek, de a koronavírus miatt egy időre visszaköltöztem a szüleimhez. Más egy lakásban és más egy kertes házban lenni, nagyon szeretem ezt a környezetet, anyukámmal és apukámmal is nagyon jó a kapcsolatom. Szóval egyáltalán nem okoz gondot, hogy most újra itthon vagyok. Ki tudok menni a kertbe kikapcsolódni, szoktam ültetni is, gondozni a virágokat, növényeket. Emellett sokat dolgozom, már régóta vágóként tevékenykedem. Ez a munka olyannyira a szívügyemmé vált, hogy ebben képzelem el a jövőmet.
Nem az éneklésben?
Az éneklés számomra egy a szívemhez közel álló hobbi. Kilencéves voltam, amikor apu és Nótár Mary egy közös dallal jöttek ki és akkor kérdezték meg először, hogy nem akarok-e én is színpadra állni? Rögtön igent mondtam, gondoltam miért ne? Ennek már tizenhárom éve. A zene mindig megnyugtat. Órákig tudok zenét hallgatni és közben relaxálni. Mondanám mindenem a zene, de mégsem az énekesi pályán képzelem el a jövőmet. A videóvágás a fő irányvonala most az életemnek. Folyamatosan tanulok és szeretnék is mindent elsajátítani, az évek alatt eljutottam odáig, hogy mára már nyolc-kilenc kamerás koncertfelvételek komplett utómunkálatát végzem. Teljesen magával ragadott ez a szakma, nagyon tetszik. Emellett éppen egyetemre járok, amit nagy sebességgel szeretnék elvégezni. Egy év tananyag vizsgáját tettem le fél év alatt, szeretem az iskolát, ahová járok, kiváló oktatóktól tanulhatok.
Akkor vágó leszel?
Nagyon úgy néz ki, hogy ezen az úton haladok tovább. De mivel soha nem lehet tudni, mit hoz a jövő, jó, ha az ember több lábon tud állni, erre törekszem, ez a célom. Ezért korábban elvégeztem egy szakácstanfolyamot is. Imádok főzni és sütni, ezért is akartam profi szinten elsajátítani a konyhai műveleteket. De persze a vágás az első számú célom.
A család szereti a főztödet?
A családom és a barátaim azt mondják, jól főzök, ez nekem elég visszaigazolás. Van egy mézes-krémes sütemény, amit a barátaim szinte kikövetelnek tőlem minden alkalommal, ha találkozunk. Nagy kedvencük. Egyébként mindent szeretek főzni, bekapcsolok egy kis zenét és már kezdődhet is az ételkészítés. Olyan típusú vagyok, aki lassan, és precízen készíti el a fogásokat, nem kapkodok el semmit. A húsról például hosszasan hajlandó vagyok vágdosni a zsírt, hogy ne maradjon rajta semmilyen zsírcafat.
Egészségesen is étkezel?
Próbálok. Cukrot csak reggel fogyasztok a kávémba, és kerülöm az édességeket. Zöldséget és gyümölcsöt minden nap fogyasztok. Megválogatom az ételeket, és mértékkel eszem, egyébként nem vagyok egy válogatós fajta, mindent szeretek. Cukros üdítőket nem fogyasztok, csak vizet vagy cukormentes limonádét.
Milyen a kapcsolatod az édesapáddal?
Most nagyon élvezzük, hogy újra együtt lehetünk, mindig is azt hangoztattam, addig kell időt tölteni a szeretteinkkel, amíg lehet. Nagyon jó a kapcsolatunk. Apuval épp a minap voltunk egy olyan koncerten együtt, ahová miattam jött el. Mindenben benne van, hogy közös programokon vegyünk részt. Olyan jó, hogy ilyen Apukám van. Bár nagy a korkülönbség köztünk, mégis mindent megtesz azért, hogy nekem jó legyen. Hozzám fiatalodik, ha kell. Nagyon rugalmas, jó fej. A családomnál pedig nincs fontosabb számomra.
Nem féltettek nagyon a szüleid a nyilvánosságtól?
Szerintem egy szülő mindentől félti a gyermekét. Engem mindig felnőttként kezeltek, és mindig mindent megbeszéltünk egymással, ami sokat segített. Amit nagyon rosszul éltem meg, hogy kislány koromban sokan azért barátkoztak velem, mind a szépségkirálynő-jelöltek mind pedig a fellépők, hogy a szüleimnél célba érjenek. Sokat csalódtam emiatt az emberekben, nagyon csúnyán bántak velem. Persze akkoriban, kislányként ezt nem értettem, és sokszor még anyukámmal is képes voltam összekülönbözni, mert nem akartam elhinni, hogy valaki csak érdekből tartja velem a kapcsolatot. Aztán idővel beláttam, hogy igaza van. Elfogadtam, hogy ez van és kész. Az egész helyzet csak megerősített. Most már nagyon óvatos vagyok az emberekkel, de alapvetően barátságosnak tartom magam. Amikor új emberekkel találkozom kicsit merev, gátlásos vagyok az elején, mert nem tudom, hogyan viszonyulnak hozzám. Sokszor tapasztaltam, hogy már van egy kialakult képük rólam és megvan a véleményük személyemről, anélkül, hogy három mondatot váltottunk volna. Ez furcsa és egyben bosszantó is! Ezért kell egy kis idő, amíg feloldódok. Mai napig is vannak olyan barátaim, akik utólag bevallották, hogy teljesen más volt az elképzelésük rólam.
Akkor nehéz lehet az ismerkedés. Van most párkapcsolatod?
Nincs és picit be is vagyok szerintem zárkózva, mivel van bennem egyfajta bizalmatlanság. Nem szeretnék egy olyan kapcsolatba kerülni, amely a másik fél részéről valamilyen érdeken alapszik. Szóval, nem egyszerű az ismerkedés és a szerelem nekem se, mint ahogy senkinek sem. Ritkán járok szórakozóhelyekre, annál többre értékelem, ha a barátaimmal találkozom és megiszunk valahol egy limonádét és beszélgetünk egy jót. Az internet sem az én területem. Talán a munkám kapcsán egyszer majd elém toppan valaki. Ki tudja? Az biztos, hogy most nem sietettek semmit, mert rengeteg a dolgom. A suli és a munkáim miatt kevés időm jutna most egy párkapcsolatra.
Vágysz családra, gyerekekre?
Természetesen. Idővel szeretnék majd én is családot, gyerekeket, de még huszonkét évesen ráérek ezen gondolkozni. Jó minta van előttem, mert mi tényleg egy összetartó család vagyunk. Különösen nagy elvárásaim nincsenek a férfiak felé, szeressen, legyen őszinte, figyelmes és a jó humorérzék sem jelent hátrányt. Szóval valami ilyesmi, de nem is tudnám megmondani, milyen pasira vágyom. Tudom, hogy közhelyesen hangzik, de az biztos, hogy a külső számomra nem minden, sokkal inkább az érdekel, hogy belül mi lakozik. Sok minden múlik azon, hogy egy kapcsolat kitartson egy életen át. Ebben a felgyorsult világban egyre több a válás. Én ezt nem szeretném átélni. De remélem nem is kell.
Azt mondod, nem fotnos a külső. Te mennyire figyelsz oda a külsődre a hétköznapokban?
A mindennapokban ritkán sminkelek. Egy-egy esemény után ügyelek arra, hogy mindig megfelelően lemossam az arcomat. A kozmetikusom szerint szerencsés bőröm van, ezért ritkán járok kezelésre. Egy-egy arcmasszázs vagy kisebb kozmetikai eljárás az ok, de ennél többre nem is vágyom és szerencsére nem is szükségeltetik. Figyelek arra otthon, hogy minden este tonikkal átmossam az arcomat, természetes krémeket használok. Szerintem nem mindig a legújabb, legdrágább, legflancosabb termékek teszik a legjobbat a bőrünknek. Van a kertünkben egy nagy aloe vera növény, egy héten egyszer-kétszer bekenem a benne levő géllel az arcomat és az tökéletesen megpuhítja bőrömet.
Edzeni szoktál?
Családilag használunk ellipszis trénert otthon. Heti háromszor, ami jót tesz az állóképességemnek.
Hogyan látod magad tíz év múlva?
Amikor négy éves voltam, akkor arra vágytam, hogy orvos lehessek. Mindenkit gyógyítgattam és szerettem volna, ha ez lesz a szakmám. Aztán rájöttem, hogy nem is tudnék senkit például megszúrni és vért venni. Ez nem volt nekem való szakma. Pedig tanulni szeretek, azzal szerintem nem lett volna gond. Most úgy látom, hogy a vágásban lesz a jövőm. Gondolkozom a filmezésben is, ami igazi előrelépés lenne számomra. És persze tíz év múlva remélem majd lesz férjem, gyerekem. A család nekem mindennél többet jelent.
Fásy Zsüliett nem az egyetlen, akinek meg kell küzdenie az előítéletekkel: